A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-07 / 6. szám
OMÁN HAN£)TTUK-OLVASTM-LATTUK A Dúbrava családi üdülőben, amely Zseleznovodszk üdülővárosban a kommunista szombatok bevételéből épült fel, egész évben pihenhetnek szüleikkel a gyomor- és bélrendszeri betegségekben szenvedő gyerekek. A 12 szintes épületben a barátságos, összkomfortos kétszobás lakosztályok mellett van az étterem és itt kaptak helyet a kezelőhelyiségek is. A klubrészlegben osztálytermeket rendeztek be, itt tanulnak azok a gyerekek, akiket a tanulmányi időben gyógykezelnek. íme, az első, ránk maradt békeszerződés. Az időszámításunk előtti 1269. esztendőben kötötte a hettiták királya és az egyiptomi fáraó. Fotoaktualitás: — Hol az a böllér? Kormos István: NAKONXIPÁNBAN HULL A HÓ (Összegyűjtött versek) Kormos István vékonyka kötete a Kozmosz Kiadó gondozásában jelent meg a Gyöngyszem sorozatban. Tiszteletét rója le a kiadó, amikor Kormos István emlékét Így őrzi és gondozza, hiszen a költő volt a szellemi atyja e sorozatnak, amely méltó sikert aratott az olvasók körében. A sorozatot az ötvenes évek közepén indították útjára s a költő korai haláláig szerkesztője maradt. Ebben a kötetben újraolvashatjuk Kormos István verseit, s költészete most már szerves egészként tárul elénk. Nem terjedelmes ez az életmű, de annál érdekesebb, s némely darabja bizonyára a magyar költészet gyöngyszeme marad. Kormos Nagy Lászlóval, Simon Istvánnal és Juhász Ferenccel indult, sorsa, élete azonban nem alakult olyan országos sugárzásban, nem tudott olyan átütő erővel élre kerülni, mint pályatársai. Valahogy mindig a „vasmozsár törője. alatt" gyötrődött, visszahúzódó természete képtelenné tette a költői és társadalmi szereplésre, nehezebben viselte az élet csapásait. Éveken át szinte csak gyermekverseket irt, azt sem sokat, ám amit egyszer megírt, az a lehető legtökéletesebb volt, őrizve a kormosi világot a népi szürrealista jelleget. Versei megkapóan bájosak, groteszk látásmódja frisseséget kölcsönöz képeinek: „Egy meztelen fenekű angyal/ vízzel teli kannát rúgott föl/ aztán remegő orrcimpával/ esőt kiabál pironkodva". (Eső esik) Akármerre jár, verseiben mindig hazatalál, a gyermekkor, a szülőföld, életének első szakasza alapmotívumként tapinthatók e versekben, mégsem népi költő ő, mint ahogy gyakran beskatulyázzák a költőket, hanem a népből jött költő, aki alapos műveltséggel tágította eredendő tehetségét: „Költői életem gyermekkorommal zúgott el, nagymama szoknyája körül. Akkor dőlt el, hogy mi leszek, mint ahogy — Móricz Zsigmond okos szavai szerint — mindenkiben gyermekkorában alakul ki a végleges ember, jó vagy rossz, hitvány hazudozó vagy az ellenkezője; a magam nevében elmondhatom, hogy sokszor léptem gödörbe, de mindig szerencsém volt, s kikászálódhattam belőle" — írja emlékezésében. Kormos Istvánt a legendák derengő fénye világítja meg, olvasók, pályatársak misztifikálták alakját, s az idő ebben a fénykoszorúban őrzi az embert és költőt, aki nem is olyan régen még itt járt közöttünk.-dénes-Vickers: A RÓMAI VILÁG A Helikon kiadó csodálatos „A múlt születése" cimü sorozatának immár hét kötetét forgathatja az érdeklődő olvasó (A civilizáció hajnala. Az indiai civilizáció. Bibliai tájak. Az archaikus Görögország, Az első birodalmak. Britek, frankok, vikingek, A római világ). „Vickers könyve meglehetősen nagy időközt fog át; az i. e. 9. században kezdődött itáliai vaskortól az i. sz. 3. századig, amikor a római birodalom, dicsőségének tetőpontjára ért. E századok során a Tiberis menti kis falvakból kialakuló Róma a Földközi-tenger vidékének, sőt a térségtől távol eső országoknak vezérévé emelkedett." A római kultúra — Az antik világ összeomlása és újrafelfedezése — Caesar diadalmenete — Tereprégészet és ásatás — Pompeii — Az etruszkok világa — Cerveteri etruszk sírjai — Róma és Itália — Sportviadalok a Római világban — A római birodalom — íme, a Vickers-kötet tartalomjegyzése és témái. írásban és képben. Mert — el ne feledjük kihangsúlyozni: a múlt születése köteteinek legfontosabb előnye a pompázatos képanyaga (hiszen ezért is olyan drágák e kötetek). S mindehhez tegyük még hozzá, hogy valamennyi kiadványhoz részletes kislexikon járul, további olvasmányok bibliográfiája, valamint bőséges név- és tárgymutató. Kinek szól hát A múlt születése? Szakembereknek vagy laikusoknak? Mindkettőnek. Szakemberek számára talán túlságosan ismert dolgokat tárgyal, noha nem vitás, hogy ők is új szempontokkal gazdagodhatnak, a laikusok viszont a népszerű stílusban megírt szakszerűséget becsülhetik és élvezhetik elsősorban. Vickers írja: „Mi ebben a könyvben egyforma érdeklődéssel követjük nyomon, hogy a középkori, a reneszánsz és a modem ember milyen módon fordult a római múlt felé, hogyan tanulmányozta és tolmácsolta ezt a múltat."-cselényi^ TÖRTÉNELMI TABLÓ Bratislavában január 12-éig volt megtekinthető, Szlovákia több városában viszont ezekben a hetekben látogatható a Nagymorva Birodalom történelmi, társadalmi és művészeti örökségét idéző nagyszabású vándortárlat. E kiállítás jóval több, mint ezer esztendő históriájának vázlatos áttekintését, az ehhez kapcsolódó régészeti s művészettörténeti kutatások eredményeit, illetve a könyv- és a képzőművészetnek számos ebbe a témába vágó jeles alkotását vonultatja fel. Az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma és a Szlovák Tudományos Akadémia kezdeményezésére született tárlat például részletekre kitérő adatokat sorakoztat fel a múlt évezred utolsó harmadában alakult szláv államról. Az archeológia, a történettudomány s az irodalomtörténetírás érdekes dokumentumai világosan utalnak arra, hogy a korabeli Moravia Magna, azaz a Nagymorva Fejedelemség területén először a 623-tól 658-ig uralkodó Samo szervezett államot, amely az ő halála után szétesett. Kétszáz évvel később Mojmír fejedelem egyesítette a nyugati szláv törzseket. Öt Rastislav fejedelem követte az uralkodói székben, aki Cirill és Metód behívásával nagy mértékben hozzájárult az ószláv írásbeliség kialakításához. Rastislavot unokaöccse: a Német Lajos császárral szövetkező Svätopluk követte a fejedelemségben, aki hatalmát a régi — eredetileg az illír pannonok, kelták, eraviszkuszok és más népek lakta — Pannóniára is kiterjesztette. E vándortárlat azonban nemcsak a Moravia Magna tündökléséről ad történelmileg érdekes képet, hanem e birodalom fokozatos gyengüléséről és összeomlásáról is beszámol; ugyanakkor bő teret szentel mind a középkor, mind a későbbi századok történelmének. Ha mindehhez még azt is hozzáfűzöm, hogy a régészetileg értékes leleteket nem kisebb figyelmet érdemlő művészettörténeti dokumentumok, illetve Janko Alexy, Ľudovít Fulla, Bártfay Tibor, Ján Kulich, Ludmila Cvengrpšová és mások képzőművészeti alkotásai egészítik ki, akkor bátran leszögezhetem : tartalom és forma szerencsés egységét sugározza ez a kétezer négyzetméternyi területen rendezett tárlat. M. P. AJÁNDÉKKOSÁR Külön recenzió tárgya lehet egy sláger? Igen. Egy világhíressé vált dal, amelyet a tavalyelőtt elhunyt, ritka tehetséggel megáldott dalszerző-előadó, Máté Péter írt és indított el útján. A dal sláger lett hazájában, majd pedig a világhírű sanzonénekes-revűszínésznő Sylvie Vartan is műsorára tűzte. Igen, nyilván rájöttek már: az Elmegyek című sodró erejű dallam- és szöveg-telitalálatról van szó. A dal immár több éve él a műfaj kedvelőinek szívében. A rádióállomások könnyűzenei műsorai ma is állandóan műsoron tartják... Az igazi meglepetés azonban a Televízió 1985. december 26-i Videoton-ajándékkosár c. műsorában történt, amikor Psota Irén szólaltatta meg a dalt: félelmetes erejű, kemény drámát varázsolt elénk. Mások is megállapították már: Psotának remek sanzonhangja van! S az Elmegyekben izzott és sodort. Borzongatott, felháborított és megdöbbentett. Eddig nem is hittem volna, hogy a televízió, mint technikai illúziókeltő műszer ilyen erővel is „közvetíthet" valamit. Egyszóval: Psota Irén brechti drámát alkotott, épített fel az egykor táncdalként útra kelt szerzeményből. Nem is tudom — talán nem is ez a legfontosabb —, mi a „több": a dalban rejlő lehetőség, vagy a döbbenetes hitű-hitelű éneklő színésznő „alkotása". Psota Irén frenetikus erejű művész. Orgánumának mélyen zengő tónusai, egészen a groteszk határáig merészkedő gesztusai, feddhetetlen színészhite: a hitele! A magyar sanzonmüvészetben hozzá fogható hatással csak Dómján Edit (aki maga volt a sebezhető őszinte kitárulkozás és feltétlen odaadás) meg Törőcsik Mari — törékenyen is félelmetesen kemény tartásával — tudott drámát teremteni egy dalból. Az ünnepi ajándékkosár neves „művészajándékai" közül ez egyszer Psotától kaptuk a legértékesebbet. Aki látta, bizonyosan meg őrzi szívében, emlékezetében, mert mi tagadás: a tv újabban egyre ritkábban nyújt(hat) át ilyen — a legszélesebb nézöréteghez szóló, mégis — vitathatatlan művészi értékű ajándékokat. Kiss Péntek József 9
