A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-26 / 30. szám
más tájain is éhínség pusztít. Választ keresnek arra is, hogy miként védhetnénk meg környezetünket a pusztulástól, hogy a tengereket, folyókat, a levegőt ne szennyezze úgy az emberiség, mely katasztrófához vezethet. A VIT jó lehetőséget kínál arra, hogy az ifjúság elmondja véleményét arról a korról, amelyben él. A fesztivál szervezői már hónapokkal ezelőtt előre elkészítették és a résztvevő országokkal megvitatták a XII. Világifjúsági Találkozó programját. A találkozó naptára a következőket tartalmazza : július 27. — megnyitó ünnepség a százezer nézőt befogadó Lenin stadionban július 28. — a békéért, az atomháború fenyegetése ellen folytatott harc napja július 29. — az antiimperialista szolidaritás napja július 30. — az ifjúság és a diákok jogaiért folytatott akciók napja július 31. — a függetlenség és a haladás napja augusz- — a nemzetközi biztonság tus 1. és együttműködés napja augusz- — a Szovjetunió napja tus 2. augusz- — a fesztivál záróünnepsétus 3. ge Világszövetség tevékenységével, a tőkés és fejlődő országokban tevékenykedő kommunista és más haladó ifjúsági és diákszervezetek harcával. Elmélyítették ismereteiket a szovjet nép országépítő munkájáról és arról a harcról, melyet a világ első szocialista állama vívott negyven évvel ezelőtt azért, hogy szabadságban élhessünk. Hazánkat a legjobbjaink közül kikerülő küldöttek képviselik a VIT-en. A küldötteken kívül ott lesznek azok, akik a barátságvonattal érkeznek a szovjet fővárosba. Ok is a fesztivál eszméjét erősítik. Több mint 200 művészünk lép fel a találkozó alatt. Már Moszkvában tartózkodnak alkotóink, akik műveik révén véleményt mondanak a világról, és hitet tesznek az emberi alkotás, a valóságalakító emberi cselekvés értelme mellett. A felszabadulás, a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának esztendejében a szovjet ifjúsági szervezet, a lenini Komszomol ad otthont a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozónak. Moszkva az elkövetkező nyolc napban a világ haladó ifjúságának központjává válik. CSIKMÁK IMRE A szerző felvételei A felsorolásból is kitűnik, hogy a program tartalmát a legtömörebb formában a fesztivál jelszava — „Az antiimperialista szolidaritásért, a békéért, a barátságért" — foglalja öszsze. Mint a világ legtöbb országában, nálunk is megalakult még tavaly júniusban a csehszlovák nemzeti előkészítő bizottság, mely gazdag, változatos programot dolgozott ki avégett, hogy hazánk ifjúsága a leghatásosabban támogassa a fesztiválmozgalom célkitűzéseit. Az elmúlt hónapok során megismerkedtek az előző VIT-ek történetével, a Demokratikus Ifjúsági 1. Hét év telt el a Havannában megrendezett XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó óta. Az elmúlt idő alatt sem az ott készült felvételek, sem az emlékek nem fakultak meg. Fenti képünk a megnyitó ünnepségen készült 2. Egyetlen világifjúsági találkozóról sem hiányoztak népi kultúránkat ápoló együtteseink 3. Ha Moszkvában járnak, ide biztosan eljutnak. A Vörös tér minden épületéhez, minden kockakövéhez történelmi események fűződnek 4. Katyusa, a XII. VIT hivatalos ajándéktárgya — egyszerűen szólva: kabalababája — invitálja a vendégeket VEGYI VEGYES Vajon mit keres az egyszerű halandó egy nemzetközi vegyipari vásáron, ahová természetszerűen a vegyipar szakemberei járnak tájékozódni, no meg persze a külkereskedők üzletet kötni...? És egyáltalán: én mit keresek itt? — mármint az INCHEBÁN. Ráadásul évről-évre rászánok egy fél napot. Járom a pavilonokat, bámészkodom, mint egyszerű halandó, aki jóformán már az oxigén vegyjelére sem emlékezik, pedig az iskolában még megtanulta. Minden bizonnyal a csodálkozás és a bosszankodás lehetőségeit kereshetem, ha egyszer a csodálkozás és a bosszankodás úgyszólván elkerülhetetlen. Kezdem azzal, hogy életünk egyre több tárgyi darabja közvetett, vagy közvetlen módon vegyipari termék. így a konyhakés műanyag nyelétől egészen a légyfogóig ... de ide számít a müszálas szúnyogháló, a padlószőnyeg, és sajnos ruhadarabjaink legtöbbikében is egyre döntőbb arányban van jelen a műanyag. De akkor sem túlzók, ha azt mondom, az alma, a körte, a retek, a fejessaláta ... De inkább nem is mondom, hogy közvetett módon már ezek sem teremnek meg a vegyipar kegyei nélkül, hiszen tudvalevő, a permetezés manapság lassan fontosabb termelési feltételnek számít, mint maga a termőtalaj, vagy a vetőmag. Ez áldatlan helyzetnek örülni semmiképpen sem lehet, ezért is részben a bosszankodás. No meg persze azért, hogy ha már feltétlenül és elkerülhetetlenül vegyszerezni kell, akkor jó, ha a keresett vegyszerrel, nem csak a kiállítási tárlókban, de az üzletek polcain is találkozik az ember. De valóban jó-e? Mert ha meggondoljuk, az sem eszményi ám, hogy bárki bemegy a boltba, és aktív mérgek tucatjai közt válogathat, ugyanúgy mint a nyakkendők között, ráadásul a nyakkendő a drágább. Nem tudom. A kör bűvös és túlontúl ördögi ahhoz, hogy okos lehessen az ember, ha e kérdésben nyilatkozni kell. Mindennemű műanyaggal szemben jobban szeretem a fát, az emberhez legközelebb álló anyagot, de tudom, hogy a gumipadló tisztántartása könnyebb, mint a parkettáé. Ellenben ha valaki mégis a parketta mellett dönt, akkor jó, ha nem azt a választ kapja, hogy parketta-ragasztót és lakkot immár egy esztendeje nem is láttak — pedig a vegyipar gyártja. De maradjunk inkább az említett nemzetközi vegyipari seregszemle konkrét vonatkozásainál, és beszéljünk arról, ami nem bosszantja, hanem inkább ámulatba ejti az embert. Vegyük például a hőszigetelő anyagokat, korunk egyik legaktuálisabb termékét, melyek sorába még a pompásan záródó, soha nem vetemedő műanyag ablakkeretek is beletartoznak. Vagy itt vannak például a szépségápoló-szerek. Micsoda arzenál! És micsoda érdeklődés! Szép és kevésbé szép nők tolonganak az üveghegyen innen és aktívan áhítoznak az üveghegyen túli arcpakolások, parfümök, körömlakkok tömege előtt, miközben én parketta-lakkot hajszolván arra gondolok; a parketta lakkozását eme szükséghelyzetben nem oldhatnám-e meg nagyobb mennyiségű körömlakkal ? Közben a nőket is figyelem és sejtelmem sincs arról, minek a szép nőnek a szépitőszer, és minek a szépítőszer a kevésbé szép nőnek? Ennek okán persze senki sem szidhatja a vegyipart s magam sem vagyok rá hajlamos, hiszen tudom, hogy számos rosszra fordult erénye mellett még mindig az igazi erények vannak többségben. Jelzésként talán elég említeni a vegyipar egyik létfontosságú ágazatát, a gyógyszeripart, illetve a gyógyszervegyészet humánus szerepét. Erről már nem is beszélve, hogy tulajdonképpen a fejlett idők valahány iparága valamilyen módon kapcsolódik a vegyiparhoz: támaszkodik rá, vagy éppen kiegészíti önmagát általa. A vegyipar tehát van, hódít és diadalmaskodik és aggasztó vonatkozásaival együtt is igen fontos része a fejlődésnek. KESZELI FERENC 9
