A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-27 / 52. szám

Hallottuk' olvastuk' láttuk KIÁLLÍTÁS Kortárs képzőművészek tárlata A felszabadulás 40. évfordulója jegyében szerveződött a Nyugat-szlovákiai kerület képzőművészeinek tagkiállítása, amely au­gusztusban és szeptemberben Trenčínben volt látható, novembertől január végéig pe­dig Komáromban (Komárno), a Duna Menti Múzeumban láthatják a müvészetkedvelők. A szervezők a bemutatásra kerülő anyag műfaji és tematikai sokrétűségével a kortárs képzőművészet és a jelen valóságának kap­csolatát, illetve a képzőművészetnek a társa­dalmi fejlődés által felvetett időszerű kérdé­sekre való reagáló képességét kívánták do­kumentálni. A komáromi tárlaton látható kissé leszűkí­tett anyag kellőképpen demonstrálja, hogy korunk sajátosságai, napjaink történései a ma emberének gondjai ösztönzően hatnak a kortárs képzőművészetre. Leszűkített anyag­ról írok, mert amíg a két tárlat közös kataló­gusában több mint nyolcvan alkotó van fel­sorolva, addig a komáromi tárlaton ennek csaknem egészen fele szerepel. Ebből adó­dóan egyik-másik képzőművészeti ágazat teljesen kimaradt a kiállítás anyagából, ami (főleg a katalógusban felsoroltakat figyelem­be véve) egyfajta hiányérzetet idéz elő a szemlélőben. Ettől eltekintve azonban így is aránylag „jó anyagot" láthatunk. Bensőséges tematikát, az anyaságot elevenítik meg újabb megközelítésben Küldetés című grafi­kai sorozatán Blažej Báláz, s hasonló benső­séges hangulatot áraszt J. Bezúrová-Moško­­vá Szlovák mesék című akvarellsorozata, vagy Rudolf Moško három tájképe is. A gazdag fotóanyagból Peter Jaduch fekete­fehér felvételeit, az ifjabb Svetozár Abel cibachrom képeit, valamint a Hét hasábjairól is ismert Elena Košuthová hangulatos, színes tájfotóit kell kiemelni. Külön említést érde­melnek még Stanislava Michalčeková fali­­kárpitjai és Milan Struhárík faszobrai is. A csehszlovákiai magyar képzőművészek közül szintén többen szerepelnek a tárlaton. Kopócs Tibor Kentaur-festő című sorozatá­nak két képiével, Janiga József csallóközi motívumokkal szerepel, Almási Róbert az ember és természet harmóniáját jeleníti meg képein. Szilva József és Kocsis Ernő pedig egyaránt kikötői motívumot dolgozott fel. Andrássy Tibor Győzelem, illetve Támadás című grafikáival szerepel a táriaton. Németh Gyula KÖNYV Dániel Anna: így élt Türr István A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó így élt... sorozatában jelent meg, Dániel Anna Türr Istvánról szóló életrajza, amely egy fölöttébb kalandos életű magyar férfi pályafutását raj­zolja meg olvasmányosan és biztos anyagis­merettel. Türr István nevével azok is találkoz­tak, akik közelebbről nem ismerik életpályá­ját, az egyik magyar kesergőben is szerepel a neve: Szennyes az én ingem, / szennyes a gatyám is./ Majd hoz Kossuth tisztát, / Türr Pista meg puskát./ Éljen Garibaldi!!... Thier, azaz Türr István bajai polgárcsalád gyermeke volt. Heten voltak testvérek, s ő korán hátat fordított az iskolának, lakatos­inas lett, majd egy kőművesmester szolgála­tába állott. Nyugtalan természete azonban tovább űzte, katonai karrierről álmodozott s a hadseregnél kötött ki. Az osztrák császár katonájaként Olaszországba került s had­nagy lett belőle. Ott, az olaszok szabadság­­vágyát látva döbbent rá, hogy népe is az elnyomók ellen fogott fegyvert. Elhatározta, hogy küzdeni fog a szabadságért, s mivel Magyarországra nehéz lett volna eljutnia, magyar csapatával átszökött Piemontba, amelynek királya. II. Viktor Emánuel Olasz­ország egyesítésére törekedett. Kapcsolatba került az olasz nemzeti szabadságmozgalom vezetőivel, Mazzinivel és Garibaldival. Ma­gyar légiót szervezett, hogy hazatérve részt vegyen a szabadságharcban, de nem sikerült hazajutnia. Sok csatában részt vett, végül osztrák fogságba került. Halálra ítélték, de Viktória angol királynő közbenjárására kito­loncolták Magyarországról. Ismét az olasz szabadságharc szolgálatába szegődött, Ga­ribaldi oldalán küzdött Szicília, majd Dél- Olaszország fölszabaditásáért. Hősiességé­ért, katonai eredményeiért Garibaldi tábor­nokká, majd altábornaggyá nevezte ki. Ná­­poly kormányzója lett. Karrierje tetőfokán sem feledkezett meg azonban honfitársairól, a magyar szabadságharc emigránsairól; er­kölcsileg, anyagilag segítette őket. Garibaldi visszavonulása után Türr az olasz király szol­gálatában tevékenykedett, szárnysegéde, diplomatája lett. A kiegyezés után hazatér­hetett Magyarországra. Gazdag ember lett, felesége Napóleon unokahúga volt,- Magyar­­országon halt meg 1908 májusában. Neve egybefonódott a magyar és olasz szabad­ságharccal. Az életéről szóló könyv bizonyá­ra sok olvasónak szerez örömet. —dénes— FOLYÓIRAT Irodalmunkról — Magyarországon A hetvenes évek első felétől kezdve a ma­gyarországi kulturális és irodalmi sajtó külö­nösen a vidéki folyóiratok egyre nagyobb és egyre rendszeresebb figyelmet szentelnek nemzetiségi irodalmunk termékeinek, érté­keinek. Lapozgatva a miskolci Napjaink és a tatabányai Új Forrás októberi számait, bősé­gesen találhatunk bennük hazai vonatkozású anyagokat (versközléseket, szlovák versfordí­tásokat, írói portrékat, irodalom-kritikai ösz­­szefoglalókat, irodalom- és színháztörténeti írásokat). Ezek közül e helyen csupán kettőre szeretnénk felhívni a figyelmet. Botlik József a csehszlovákiai magyar iro­dalom legújabb müveit értékelő kritikáival, s a két háború közti irodalmunk egyes jelensé­geit összefoglaló dolgozataival érdemelte ki, hogy megjegyezzük a nevét. Most, a Napja­ink említett számában megjelent dolgozatá­ban (Határon túli irodalmunk), amely egy cikksorozat első részének ígérkezik, literatú­­ránk háború utáni útját méri fel. írásának első részében Botlik utal nemzetiségi és társadalmi kibontakozásának legfontosabb mozzanataira, majd áttekinti társadalmi és kulturális helyzetét a jelenben. Ezt követően — igaz csupán távirati stílusban — költé­szetünkre és prózairásunkra irányítja figyel­mét. A puszta névsorolvasásnál többre alig vállalkozó közleménye azonban, az ilyen jel­legű munkák természeténél fogva nem men­tes a torzításoktól, a sommás megfogalma­zásoktól, aránytalanságoktól, a mások meg­állapításaira hagyatkozó passzusoktól sem, sőt a pontatlanságai is elkerülhetők lettek volna. Agócs Sándor A negyedvirágzás újabb szakasza című tanulmányában a Főnix Füze­tek eddig megjelent kilenc kötetét értékeli. Ehhez a Botlik Józsefénél minden szempont­ból alaposabb és elmélyültebb vizsgálódás­hoz itt csak annyit fűznénk hozzá: hogy, miként Turczel Lajos, mi is anakronisztikus­nak ítéljük meg Szakolczay Lajos másfél évtizeddel ezelőtti elnevezését, a „negyedvi­rágzást”. Ettől eltekintve azonban Agócs írása alapos tárgyismeretről, elemzőkész­­ségröl és érzékenységről tanúskodik. Megál­lapításaival általában mi is egyetérthetünk. Tóth László HANGLEMEZ Hunyadi László Erkel Hunyadi László című operája — amely­nek ősbemutatója 1844 januárjában volt a pesti Nemzeti Színházban — nemcsak a szerző életműve, de az egész magyar opera­­irodalom szempontjából új, korszakot indító alkotás. A korábbi operakísérletekkel szemben (Chudy József, Ruzitska alkotásai) a Hunyadi László az első időálló sikeroperának számit, mert azonkívül hogy a bemutató közönsége kitörő lelkesedéssel fogadta, mindmáig él a színpadon. És ez nem is csoda, mert Erkel­nek a verbunkosból és a magyar népies műdalok dallamvilágából merítve olyan je­lentős és megkapó zenét sikerült komponál­nia Egressy Béni szövegére, amit a hangver­senyteremből is jólismert nyitány, az esküvői jelenet nemes táncritmusú palotása, a szívbe markoló és megrendítő gyászinduló a Meg­halt cselszövő ... kezdetű népszerű férfikó­rus, Szilágyi Erzsébet bravúros nagyjelenete a La Grange-ária avagy László és Mária börtönbeli búcsúja az Áldjon meg Isten, hős bajnokom ... kezdetű kettős, melyek igaz­gyöngyei operairodalmunknak. A Hunyadi Lászlónak ez már a második felvétele, s az elsővel szemben a kiváló hangminőség mellett még azzal az erénnyel is büszkélkedhet, hogy a partitúrában a har­mincas években végrehajtott húzásokat eltö­rölte, s így megszólaltatta mindazt a zenét, amit Erkel Ferenc komponált. A megszólaltatás színvonala pedig szinte maradéktalanul jó, ami elsődlegesen az ifjú Kovács János karmester érdeme. Irányításá­val az operaház ének- és zenekara kiegyen­súlyozottan énekel és játszik, ideális alapot biztosítva ezzel a szólisták teljesítményéhez. Gulyás Dénes mint eszményi címszereplő méltó utóda Simándy Józsefnek. Sass Sylvia Szilágyi Erzsébetje igazi színpadi atmoszfé­rát sugall, még ha felső regisztere nem is mindig ideálisan szép. Kalmár Magda termé­szetes könnyedséggel, bár némileg szűkén adagolt lírai melegséggel szólaltatja meg Gara Mária szólamát. A kisebb terjedelmű szerepek közül pedig kiemelkedik Molnár András pompás portréja a pipogya V. Lász­lóról. Külön élmény a két nagyszerű reproduk­ció. A dobozon ugyanis Madarász Viktor műve, a Hunyadi László siratása, míg az ötnyelvű kísérő füzeten Benczúr Gyula Hu­nyadi László búcsúja c. képe látható. Varga József MURPHY törvénykönyvéből... Boling posztulátuma Ha jól érzed magad, ne aggódj. El fog múlni. * A Murphy-féle állandó Az anyag károsodása egyenesen arányos értékességével. Howe törvénye Működésképtelen elképzelése mindenkinek van. A Harper's Magazine-féle törvény Addig az istennek se kerül elő semmi, amíg másikat nem kerítenek helyette. * Johnson és Laird törvénye A fog szombat este kezd fájni. Boob törvénye A keresett tárgy mindig a legutolsó helyről kerül elő. A kivételező nehézkedés törvénye Bármely test úgy esik, hogy ezzel a legtöbb kárt okozza. Jenning-féle melléktörvény: Annak esélye, hogy a kenyér a megvajazott oldalára esik, egyenesen arányos a szőnyeg értékével. Klipstein-féle melléktörvény: Mindig a legfinomabb alkatrész fog lepoty­­tyanni. Cahn axiómája Ha már minden kísérlet csődöt mondott, olvasd el a használati utasítást! Meskimen törvénye Soha nincs rá idő, hogy jól csináljuk, de arra mindig van idő, hogy újracsináljuk. . # Putt törvénye A műszaki életben két embertípus teng túl: azok. akik értik, amit nem irányíthatnak, és azok, akik irányítják, amit nem értenek. Weiler törvénye Semmi sem lehetetlen annak, aki másokat ugráltat. Beckhap törvénye A szépség és az ész szorzata mindig állandó. Whistler törvénye Sosem lehet tudni, kinek van igaza, de min­dig lehet tudni, hogy ki a főnök. Luposchainsky elve a hamari sietségről Ha korán érkezel, elmarad. Ha lélekszakadva, pontosan érkezel, megvá­ratnak. Ha elkésel, lekésted. Devries dilemmája Ha egyszerre két billentyűt ütsz meg az Írógépen, az találja el a papírt, amelyiknek nem kéne. Az ismétlések törvénye Ha annak idején csak egy epizódot láttál a tévésorozatból, és most újra belenézel, ugyanazt az epizódot fogod látni. Kovac talánya Ha rossz számot tárcsázol, az állomás soha­sem foglalt. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom