A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-20 / 51. szám
Hétvégi levél HÉT Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: CZINKA PANNA NYOMÁBAN Kamocsai Imre: AZ APUKA KATONA Szabó G. László: ESTI FÉNYBEN TARJÁN GYÖRGYIVEL Fábián József: ÍGY HALLOTTÁK A RÉGIEK Készéi i Ferenc irodalmi paródiái Lacza Tihamér: FÖLDRENGÉSEK, VULKÁNOK, EMBEREK Tordon Ákos: A CINEGE SZILVESZTERE Címlapunkon M. Halóin felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,—Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Itt a karácsony. Fénybe borul a fenyőfa — ajándékot osztunk szeretteinknek és ajándékot kapunk. Ezen a napon bármilyen csekélység örömet tud okozni. Békés karácsonyi hangulat megterített asztal, e nélkül el sem tudjuk képzelni az ünnepeket. Eszembe jut a szüleimnél átélt számtalan karácsony. Ez a nap mindig a család ünnepe volt. Sohasem felejtem el édesapám és édesanyám igyekezetét, hogy békesség és szeretet vegyen körül bennünket gyerekeket. Ezt a meghitt családias hangulatot a legtöbb gyerek, ha felnő és családot saját otthont alapít magával viszi, nem felejti el a szülői házhoz fűződő emlékeket Kitörölhetetlen nyomot hagyott bennem is, hogy szüleim szerették egymást és bennünket meg tudták teremteni a meleg otthoni légkört. Ez az ünnep az ember tudatában csaknem az egész világon a békesség, a szeretet napja. Ezen a napon szeretettel gondolunk hozzátartozónkra, aki hivatalos kiküldetésben külföldön tartózkodik, katona fiunkra, aki szolgálatot teljesít valamelyik távoli kaszárnyában vagy az országhatáron. A karácsony békés hangulata fel kellene Divat lett a világjárás, így hát ki-ki saját tapasztalatai alapján igazolhatja: a szorgalmas és jó Ízlésű elődök, valamint Fortuna jóindulata világszerte megőrzött néhány történelmi levegőjű várost az utókor számára... Igaz, a múló századok zivatarai, a számtalan háború hazánk kisebb-nagyobb városán szintén kíméletlenül végigsöpört: szerencsére azonban még így is akad kéthárom patinás kisváros, amely képes volt átvészelni a történelmet. Közülük az egyik legjellegzetesebb a nagyarányú felújítás alatt álló Körmöcbánya, a mai Kremnica. E híres bányaváros keletkezéséről több legenda is regél. A fámák egyike szerint a közeli patakban aranyat mosó saskővári (Šašov) vitézt egy gonosz törpe a Körmöcbányái hegycsoport szirtes csúcsai alá csalta, ahol egy aranysziklát gördített rá. A vitéz holttestét pásztorok találták meg, akik egyben a királynak is hírül vitték az aranyszikla okozta' gyilkosság fura történetét. Az uralkodó hírmondóinak ajándékozta a kincset, s megengedte nekik, hogy letelepedjenek azon a helyen ... Egy másik monda szerint a saskövári urak vadászaton voltak, és az általuk kilőtt nyilak egyike olyan fácánkakast talált el, amelynek begyében színaranyat leltek! Állítólag ez adta az ötletet ahhoz, hogy bányavárost létesítsenek a környéken ... A fennmaradt feljegyzések, a gazdag levéltári anyag és a feltárt régészeti leletek alapján azonban ennél sokkal pontosabb hogy oldja a feszültségeket, az ellentéteket. Az a családtag, aki haraggal távozott, ilyenkor találhatná meg a gyerekeihez a családjához visszavezető utat. Negyvenedik szabad karácsonyunkkor békés ünnepi asztalhoz ülünk. Nem kell attól félnünk, hogy nem lesz betevő falatunk. Az az idő elmúlt mert szocialista társadalmunk mindenki számára biztosítja a munkát és a megélhetést. Sajnos, a világon nem mindenütt ünnepelhetik békésen a karácsonyt. Vannak országok, ahol szüntelenül harcolnak, ahol a a gyerekek éheznek, ahol természeti csapások pusztítanak és egyre fokozódik a munkanélküliek száma. Ahhoz, hogy karácsonyaink békések legyenek, harcolnunk kell a békéért Ez a harc nemcsak fegyverrel történhet hanem elsősorban becsületes munkával. Európa és a világ jelene és jövője a miénk. Közhely azt mondani, hogy magunk formáljuk családunk és a tágabb értelemben vett család életét A történelem formálásában, bármilyen kicsi is egy ember szerepe, mindenkire meghatározott feladat hárul. képet is alkothatunk arról: mikor, milyen volt az élet a környező hegycsoport lábánál füzérlö településeken; miként tizedelték a lakosságot járványok, tűzvészek, vallásháborúk, vagy a jámborságából kivetkőzött elnyomott nép felkeléseinek harcai. A hajdani Cremnychbana, a későbbi Kremnitz, illetve Körmöcbánya, azaz a mai Kremnica első telepeinek létrejöttét a hagyomány még a múlt évezredbe: a 750-es évek tájékára teszi. Igazi várossá több mint 650 esztendővel ezelőtt, 1328-ban lett, amikor Róbert Károly magyar király számos kiváltsággal ruházta fel. Ez a dátum egyben a város első fénykorának kezdetét is jelenti. És abban sincs semmi túlzás, ha a riporter „elfecsegi": néhány akkori épület túlélte a viharos századokat, s ezeket — a nagyszabású felújítási munkálatok befejeztével — értékes műemlékekként fogjuk megtekinthetni és tisztelhetni. Például a 38 házat számláló, zárt alakú főtér minden egyes építményét; vagy a várossá nyilvánítást követő évekből származó és mindmáig működő pénzverdét, ahol velencei mintára aranyforintokat, illetve ezüstdénárokat meg ezüstgarasokat vertek. Természetesen a körmöci hegyek mélyén talált aranyat és ezüstöt értékesítve. Eleinte jobbára kétkezi munkával, később pedig már kezdetleges gépi eszközöket is használva. A törvény által meghatározott alakban, súlyban és finomságban előállított fizetőeszközök Hogy földrészünknek jövője legyen, hogy az emberpusztító fegyverek árnyéka eltűnjön, hogy a béke tartóssá, szilárddá váljék, ma kell lépéseket tenni. Helsinki szelleme, az ezt követő genfi csúcstalálkozó és a többi, leszerelésről szóló okmány reménnyel tölti el Európa és a világ valamennyi békét óhajtó népét. E meghitt családi ünnepen Dénes György soraival kívánunk mindenkinek boldog karácsonyt: „Add, hogy örülni tudjon mindenki, aki él s békét hordjon szívében aki békét remél."-z\f> C ! i „ i,- ) ..A f t h V \ZU Gcl f r múltjáról és jelenéről a fennállásának 95. évfordulójára emlékező Kremnicai Éremmúzeumban lehet a legtöbbet megtudni. Mondjuk azt, hogy a kézi erővel, kalapáccsal vert pénzek időszakában tizenöt-húsz ütés kellett egyetlen darab pénz elkészítésére. Vagy akár azt is, hogy a pénzverés technikája a célszerűség, a gazdaságosság, illetve az éremtechnika szabályainak módosulásai alapján időközönként megváltozott. így a pusztán kézi gyártási folyamat érméit később a hengerek közt nyomtatott pénzek váltották fel. Még később csavaros sajtológépek, ezek után pedig úgynevezett könyökemeltyűkkel működő verögépeken gyártottak évente átlagosan mintegy 10 millió körmöci arany- és ezüstpénzt. Mindehhez gyorsan azt is hozzá kell tennem, hogy a körmöci aranyak Európa-szerte megbecsült fizetőeszközök voltak. A városiasodással azonban egyéb jogok és gondok is jártak. A királyi városként kapott jogok legkellemesebbje talán az volt, hogy a négyszögletes főtéren lakó „ringbürgerek" a saját házukban boltot nyithattak, a pincéjükben italt mérhettek ... Sőt! A körmöci polgárság képviselői 1445-től országrendi álláshoz is hozzájutottak, ami azt jelentette, hogy képviselőik az országgyűlésre is meghívattattak. Persze, az örömteli kötelességek Folytatás a 4. oldalon EGY MÚZEUMVÁROS HÉTKÖZNAPJAI A körmöci MÚLTBA PILLANTÓ JÖVŐ aranyak nyomában 2
