A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-06 / 49. szám

Következő számunk tartalmából: Görföl Jenő: A MŰHELY Král Klára: KANADÁBAN JÁRTAM Dr. Párkány Antal: TULIPÁNOK ORSZÁGÁBAN Miklósi Péter: LEONCE ÉS LÉNA Németh Gyula: HALÁSZOK KÖZÖTT Csicsay Alajos: MIÉRT FÉL A GYEREK? Címlapunkon riportkép A Szőttes-siker titka című írás­hoz. Fotó: Gyökeres György A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodné ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­­zor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. ts. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon: 336-686, főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: Král Rétemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlaöe. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. ő. 6. Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiarne n. p., Ko­sice. Előfizetési díj egész évre 156.— Kős. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesi­­tő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. In­dex: 492 11. Hétvégi levél ;___________ get? Semmiképpen sem úgy, hogy valaki a munkahelyén az általában elismert erkölcsi normák szerint dolgozik, feladatait teljesíti, sze­rény, becsületes, bekapcsolódik a politikai életbe, a kollektívához fi­gyelmes stb, de odahaza, a magán­életben teljesen eltérő erkölcsi életet él. A munkahelyen a munka­társakkal figyelmes, odahaza pedig más erkölcsi normákat alakít ki, önző, aki képes feláldozni mindent azért, hogy kielégítse túlzott igé­nyeit. A munkahelyen tisztelettudó, odahaza durva, tekintet nélküli. A munkahelyen kritikus az ifjúság vi-Az utóbbi időben sokat beszélünk a munkaerkölcsről, a tisztségviselők, a tudományos dolgozók és mások erkölcséről. Ez helyes is, hisz a munkahely jelenti az erkölcs meg­nyilvánulásának egyik legfontosabb szféráját. A szocialista társadalom­nak, melynek célja az emberek er­kölcsi profiljának arányos fejleszté­se is, nem szabad megfeledkeznie az egyén magánéletének erkölcsé­ről sem. Arról van szó, hogy a munkaer­kölcs és a magánélet erkölcse di­alektikus egységet képezzen. Ho­gyan kell értelmezni ezt az egysé-KRASCSENITS GÉZA FELVÉTELE selkedésével kapcsolatban, odaha­za nem képes nevelni a saját gyere­keit. Rossz példát mutat és a gyer­mekei nem tisztelik. A munkahelyen követeli a szavak és a tettek össz­hangját, odahaza nem képes betar­tania az adott szavát. Ilyen esetben kétségtelenül erkölcsi kétarcúságról van szó. Veszélyes emberek ezek, akik végső fokon úgy nyilvánulnak meg, mint spekulánsok, kispolgá­rok, akik tevékenységükkel és gon­dolkodásukkal deformálják a szoci­alista erkölcsi értékeket. Ismerünk embereket, akik mellve­regetve bizonygatják jó viszonyukat a szocializmushoz, de más esetben csak arra gondolnak, hogy hogyan sajtoljanak ki mindent a társada­lomból, hogyan szerezzenek elő­nyöket és protekciót. Ezek azok az emberek, akik mindenből hasznot akarnak húzni, nem riadnak vissza a nemzeti vagyon jogtalan elsajátítá­sától sem. Persze, aki a törvényt megsérti, elöbb-utóbb elnyeri bün­tetését. De sokan vannak olyanok is, akik vigyáznak arra, hogy a törvé­nyesség határát súrolva végezzék a munkájukat. Ezek sokáig büntetle­nül vegetálnak, mint élősködők. A munkahelyi erkölcs szüntelenül a közvélemény ellenőrzése alatt áll. A munkahelyen, társadalmi szer­vezetekben nem szabad megelé­gedni csak azzal, hogy valaki ho­gyan végzi a munkáját. Több figyel­met kellene fordítani arra is, hogy a magánéletben kinek milyenek az erkölcsi elvei. Egymás jobb megis­merésén keresztül kialakulhatna bi­zonyos közvélemény egyes embe­rek magánéletéről és erkölcsi ma­gatartásáról. A közvélemény lehet­ne a legjobb eszköze annak, hogy idejében elejét vegyük az erkölcsi deformációknak. A közvéleménynek, mely érzé­keny és kompromisszum nélkül re­agál minden negatív jelenségre, rendkívül nagy jelentősége van az erkölcsi magatartás kialakításában. Nem absztrakt véleményre gondo­lok, hanem a munkatársak, munka­kollektívák, iskolák, a környezet vé­leményére, a szocialista módon gondolkodó emberek véleményére. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom