A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-22 / 47. szám

Hm a mmmšZ I9 M *Z m Í m í ÍŠ B gŠ M M Folytatás a 2. oldalról ciklus végén az 1200 korona kamaton kívül még 2 500 korona prémiumot írunk a fiatal ügyfél megtakarított pénzéhez. Nyilván ezek­kel az előnyökkel magyarázható, hogy az idén április elején kezdődött — minden év­ben április elsején kezdődik — 17. ciklusba 45 970 fiú és leány jelentkezett, majdnem 3 600-zal több, mint egy évvel korábban. E takarékoskodási módnak fontos a gazdasági és szociális szerepe, nagy segítséget jelent az életbe kilépő fiatalnak. Felméréseink sze­rint a fiatalok általában lakásra, lakberende­zésre fordítják az ily módon megtakarított és az állami eszközökből kiegészített pénzüket. — Hasonlóak a feltételei a nyugdíj előtti takarékoskodásnak, amellyel a 45—47 év közötti nők és az 50—60 év közötti férfiak élhetnek. Tavaly a harmadik ciklusba már tizenhét ezren jelentkeztek. Mindkét takaré­koskodási mód szocialista államunk nagyvo­nalú szociális politikájának ragyogó megnyil­vánulása, mert a prémiumokat az állam do­tálja. A megtakarított összeg bizonyára nagy segítséget jelent az önálló életet kezdő fi­atalnak, a nyugdíjasoknak pedig jól jön nyug­­dijkiegészítésül. • Milyen kölcsönöket folyósít a takarékpénz­tár ügyfeleinek és mely kölcsönök iránt a legnagyobb az érdeklődés? Olvasóinkat külö­nösen érdekelné, ha az újházasoknak és a lakásépítőknek folyósított kölcsönökröt adna bővebb felvilágosítást. — A lakosságnak nyújtott kölcsön, a köl­csönök széles skálája a takarékpénztár mun­kájának másik fontos gazdasági része. Az állam gazdasági és szociális politikájának egyik eszköze, ennek segítségével szabá­lyozza a lakosság igényeinek kielégítését és az életszínvonal alakulását. Kölcsönök nyúj­tásával járulunk hozzá bizonyos szociális kérdések megoldásához — elsősorban a fi­atalok esetében —, hogy segítsük azokat, akik még nem rendelkeznek megtakarított pénzzel. A lakásépítőknek, illetve az újháza­soknak nyújtott kölcsönnel gyakorlatilag se­gítjük a párt szociális politikájának megvaló­sítását. Hiszen azonkívül, hogy az év első felében közel félmilliárd korona kölcsönt fo­lyósítottunk a fiatal házasoknak, egyidejűleg 29 ezer esetben 91 millió koronát enged­tünk el a kölcsön összegéből gyermek szüle­tése címén. Mint ismeretes, egy gyermek esetében két-, minden további gyermek ese­tében pedig négyezer koronát írunk le a kölcsön összegéből, mihelyt a szóban forgó gyermekek elérik első életévüket. Ez a pénz is állami eszközökből származik. Az újháza­soknak nyújtott kölcsön további előnye, hogy az ügyfelek csak egyszázalékos kamatot fi­zetnek, ha lakásszerzésre, és 2,5 százalékos kamatot, ha lakberendezés vásárlására for­dítják a kölcsönt. Bizonyos feltételek mellett a lakásépítésre nyújtott kölcsönt is kipótol­hatjuk térítésmentes hitellel és a kamat itt is csak 1, illetve 2,7 százalékos a kölcsön összegének nagyságától függően, és a visz­­szatérítés ideje tíz év. Az elmondottakból bárki leszűrheti, hogy aligha van még egy ország a világon, ahol ilyen nagyvonalúan bánnak az ifjúsággal, a családalapítókkal, fészekrakókkal. — A takarékpénztár — hogy csak sebté­ben soroljam —, a jelen időszakban az újházasoknak és lakásépítőknek nyújtott köl­­csönökön kívül kölcsönt folyósít a kisállatte­­nyésztöknek és kiskertészeknek vállalkozá­suk fejlesztésére, továbbá közszükségleti és iparcikkek, személyautók stb. vásárlására, kis vízi erőmüvek felújítására, és készpénz­­kölcsönt anélkül, hogy az ügyfél köteles lenne bejelenteni, mire fordítja a pénzt. A kölcsönök folyósításának terjedelme és fel­tételei általában az egyéni és társadalmi szükséglet szerint igazodnak. • Világszerte terjed a készpénz nélküli pénz­ügyvitel, a különféle folyószámlákkal, csek­kekkel való fizetés. Nálunk a zsírószámlák szolgálják e célt. Mekkora e számlák jelentő­sége és hol tartunk az alkalmazásuk tekinteté­ben? — A készpénz nélküli pénzügyvitel a pol­gárokkal a zsírószámlák útján, terjesztése és fejlesztése legfontosabb feladataink közé tartozik. Hangsúlyozom, hogy ez esetben nemcsak a takrékpénztár érdekeiről, hanem fontos társadalmi szempontról is szó van, ami végső soron a hétköznapi ember helyze­tét is megkönnyíti. Arról, hogy maximális mértékben elkerüljük a készpénzfizetéssel járó veszödséget, fáradságot és költséget, amelyet a zsirószámlák használata kiküszö­böl. A zsírószámlák száma csupán az első félévben 1 5 ezerrel növekedett, és várható, hogy az év végéig a tulajdonosok száma legalább kétszázezerre nő. Csupán az emlí­tett időszak alatt majdnem két és fél millió ügyeletet bonyolítottunk le a zsirószámlák­­kal, ami egymillió 400 ezerrel több művelet, mint 1981-ben. Ebből is látszik, hogy a gyakorlatban egyre inkább teljesíti küldeté­sét többek között a vásárlások és az állandó jellegű illetékek fizetése terén. — Ismét csak érdekességként említem, hogy jelenleg több mint félmillió illeték és egyéb állandó jellegű térítést vállaltunk ma­gunkra a zsirószámla-tulajdonosok helyett. A legtöbb esetben a lakbér és egyéb szolgálta­tásokért járó térítésről és illetékről van szó. Lényegesen tehermentesítjük ügyfeleinket, s rengeteg idejüket takarítjuk meg, megkímél­jük őket a postára való járástól, nem beszél­ve arról, hogy nem fordulhat elő, hogy fele­­dékenységböl ne fizetnénk meg a lakbért, vagy a telefonszámlát. Számítógépeink sem­milyen körülmények között sem feledkeznek meg semmiről. Ezért a zsírószámlák haszná­latát mindenkinek melegen ajánlom. A zsirószámla és a készpénz nélküli pénz­ügyi kapcsolatok terjesztése a következő ötéves tervben is a takarékpénztár legfonto­sabb feladatai közé tartozik. Segítségével rengeteg munkát, munkaerőt, időt és pénzt takaríthatunk meg. Ha a pénz beszélni tudna, mint ahogy az ismert szólásmondás ellenére sem tud, ak­kor egész biztos ő is csak ezeket mondaná, hogy a takarékpénztár teljesíti fontos társa­dalmi küldetését. PALÁGYI LAJOS (Lapzárta után kaptuk a szomorú hírt, hogy Jozef Laššák mérnök váratlanul el­hunyt.) Andorai Peter, Szurdi Miklós es Kern András H u m n M S A H ö ß m o d b iM H A férfi figyel. Csak áll és figyel. Hol ide, hol oda néz. Arcán harisnya, kezében pisztoly. Aztán a festmény ... Raffaello alkotása. Kattan a drótvágó olló, zuhan a kép. Egy kesztyűs kéz elkapja. Továbbad­ja. Csakhogy a harmadik férfi, aki most a világszerte ismert piros sapkás ifjú arcké­pét szorongatja, megcsúszik az állvá­nyon. Repül a festmény, egyre gyorsab­ban zuhan lefelé, de mielőtt földet érne, rándul egy nagyot. Nincs baj: kötélen lóg! Az álarcos férfi, aki előbb még pisz­tollyal vakarta az orrát, fogja a képet és bőröndbe teszi. Aztán újabb és újabb festmények kerülnek a kofferba — Ugye, ismerős a sztori? Mintha a Szépművé­szeti Múzeum kirablása elevenedne meg előttünk. De a folytatás ... az már csöp­pet sem ismerős. Az már a csapongó, határtalan fantázia szüleménye. Szóval: tele a bőrönd, s boldogan nevet a három férfi. Mekkora mázlijuk volt! Már benn ülnek a kocsiban, már tűnnének el, ami­kor az inditókulcs elforditása után éles, sivító hangot hallanak. Pánikba esnek. Fejvesztve ugranak ki az autóból. Előbb gyanakod­va, majd elképedve járják körül a kocsit. Aztán úgy bámulnak egymásra, mint még soha: kerekek helyett négy rakás téglán ál az autó. így, ezzel a jelenettel kezdődik Szurdi András és Szurdi Miklós nemrég elkészült filmje, a crazy-komédiának nevezett Képvadászok. Bolondos komédia? De még mennyire! Mivel a sztori egy olyan országban játszódik, ahol mindenkinek egyforma bőröndje van, a képekkel teli koffer hol itt, hol ott köt ki. Előbb egy iskolai szertárba kerül, a földrajztanár szobájába, aztán az osztályba, onnan a keretezöhöz, majd ismét a suliba. Közben nyomoznak a képrablók, fenyegetőzik a Mester, mert késik az „áru", gyanús az énektanár, hát elrabolják, leütik a képkeretezöt, és halálra rémítik a fiát — de minden hiába! A bőröndnek nyoma veszett. Csakhogy addigra már tudjuk: mindenen nevetnünk kell. Mert játék az egész! Mert az eseményeket nem a Mester és nem is az a titokzatos nö irányítja, aki minden férfit taccsra tesz, hanem két rendező és egy stúdióvezető. A Képvadászok ugyanis arról szól, hogy két rendező filmet akar forgatni a képrablókról. Amit látunk, az tehát nem más, mint visszautasított forgatókönyvük néhány jelenete. De micsoda jelenetek! SZABÓ G. LÁSZLÓ Markovics Ferenc felvételei. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom