A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-15 / 46. szám
— Bőséges termést hozott idén a föld — mondja Vankó József, a Felsöszeli (Horné Saliby) Efsz agronómusa. — Bőséges a termés és ezzel együtt bőségesek a gondjaink is. Nem a sok termés, hanem elsősorban a föld szárazsága, keménysége miatt, mert így nagyon nehéz a termények begyűjtése. Kiváltképpen érvényes ez a cukorrépa betakarítására. Csapadékhiányban szenved a határ. A gépek hatalmas porfelhőkbe burkolózva dolgoznak. A kemény, száraz föld próbára tesz embert, gépet. — Nincs mese — szól ki a traktorjából Keszeli István traktoros —, ezek között a nehéz feltételek között is dolgozni kell. Keszeli István a felsőszeli szövetkezetben már tizenöt éve vezet traktort. Ilyen nagy szárazságra, ilyen nehezen végezhető munkára nem emlékszik. A cukorrépát fejeli munkagépével: — Tavaly naponta hat hektár répát fejeltem le, most pedig örülök, ha három és fél hektárt sikerül megcsinálnom. És sokkal több odafigyeléssel, több munkával. Nagyon V / száraz a föld, így hamar törik, romlik gép. Szinte minden kerülő után meg kell állni, megjavítani a kisebb-nagyobb hibásodásokat. Mert nem ilyen körülmények közé valók ezek a gépek. Keszeli Isván szavaira egyetértőén bólintanak a társai is. Ugyanezt mondhatnánk el mind a harmincnyolcán, akik az alsó- és felsöszeli határban a cukorrépa begyűjtését végzik. Később az agronómus még folytatja a gondolatot: — A mennyiséggel, minőséggel nincs baj. A tervezett hektáronkénti 392 mázsás hozam helyett 430 q termett, s a cukorfok is tizenhat körül mozog. Viszont az idén a betakarítás lényegesen több embert, gépet köt le, mint a korábbi években. A répa termesztése, betakarítása mindig is nagyon munkaigényes volt. Az idén kiváltképpen az. De nem véletlenül nevezik a cukorrépát fehér aranynak. Ha jó a termés, sokat is hoz a szövetkezet kasszájába. A 4612 hektáron gazdálkodó szövetkezet háromszázhúsz hektáron termeszt cukorrépát. Szívesen is vállalná a gazdaság a cukorrépa termesztését, hiszen jó termés esetében nagyon kifizetődő, ha ... — ... ha a vetés idején rendelkezésünkre állna elegendő egycsírájú mag. Olyan, amelyet nem kell egyelni. De az egycsírájú mag hiánycikk, s az egyeléshez már nehezen kapunk munkaerőt, akik kézzel-kapával hajlandók elvégezni a munkát. így aztán a szép bevételek ellenére is minden terményünk közül a cukorrépa jelenti a legnagyobb gondot. Nagyon-nagyon össze kell szednünk magunkat, hogy megbirkózzunk ezzel a feladattal. Nem is a sok munka jelent bosszúságot, hiszen azért vagyunk itt, hanem elsősorban az a tudat, hogy mindezt már sokkal könnyebben is el lehetne végezni. Ha lenne elegendő egycsírájú mag, minden egyszerűbb lenne, jobban tudnánk erőinket más ágazatokra összpontosítani, ahol ma még nem megoldott és egyszerűen elkerülhetetlen a kétkezi munka. A jogos panaszok, gondok ellenére is a szövetkezet minden területen szép eredményeket könyvelhet el az idén. Cukorrépából is. Érthető, hogy bántja őket a tudat: miért kell a dolgokat a nehezebb végénél megfogni, ha lehetne egyszerűbben, könnyebben is. 4