A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-11 / 41. szám

Csak egy percre-. ZSAPKA JÓZSEF, a bratislavai Konzerva­tórium és a Zenemű­vészeti Főiskola taná­ra az egyik legnép­szerűbb hangszer: a klasszikus gitár mű­vésze és tanítója. En­nél is pontosabban akár úgy fogalmaz­hatnék, hogy a szlo­vákiai gitáriskola megalapítója. De akárhogy is fordítjuk a szót, egyvalami mindenképpen biztos: ha Zsapka József muzsikál, megszű­nik számára a világ; ha pedig a szakmáról esik szó, akkor szenvedélyes elhivatottsággal beszél róla. — Vajon miféle hangszerként jellemezhető a gitár? — Az egyik legrégibb hangszercsaládból, a pengetésből származik. Az évszázadok során bármennyit is változott e hangszer formája és építése, a húrok pendűlése ma is fölidézi az ember és a természet ősi, benső­séges kapcsolatát. Ha ezt valaki őszintén megérzi, többé aligha szabadul, szinte va­rázslat tartja fogva. Valahogy így vagyok ezzel én is. — A boldogsághoz ennyi is elég? — Nekem valóban a meghitt hangulatban történő muzsikálás teszi teljessé az élete­met! — A gyakorlatban ez mit jelent? — Az előadóművész éltető eleme a sze­replés. Fontos, hogy munkájának legyen ál­landó visszajelzése. A Bratislavai Városi Mű­velődési Ház jóvoltából már esztendőkkel ezelőtt, a Kulturális Nyár műsorának kereté-1. változat ... És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszaba­dítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaáltt a hétfejü szörnyeteg elé, amely mindegyik fejé­ből lángot okádott, és fölébük emelte a kardját. Ekkor azonban a sárkány barlangjából kilé­pett a hercegkisasszony, hogy gyönyörködjék jövendő meg szabadit ójában. A jó vitézt halálos rémület fogta el és... hetedhét országon túlra menekült... 2. változat ... És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszaba­dítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejű szörnyeteg elé, amely mindegyik fejé­ből lángot okádott, és fölébük emelte a kardját. — Adj’ isten jó vitéz, adj' isten — mondta a sárkány. — Már régóta várlak. Szabadíts meg minél hamarább!... 3. változat ... És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszaba­dítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejű szörnyeteg elé, amely mindegyik fejé­ből lángot okádott és fölébük emelte a kardját. Ekkor azonban a sárkány barlangjából kilé­pett a hercegkisasszony, és így szólt: — Eredj a fenébe, ostoba tökfilkó! Mi az ördögnek kellesz te nekem? A sárkánynak hét feje van, és mind tüzet okád! Hát neked ? ... 4. változat ... És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszaba­dítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány ben, sikerült fórumot találni a klasszikus gitármuzsika számára. E kezdeményezés eredményeként jöttek létre a Gitárzenei Na­pok. Az idei, sorrendben nyolcadik évfolyam valamennyi hangversenye nagy sikerrel, job­bára telt ház előtt zajlott. — Mi volt az idei műsor és kik szerepeltek az Egyetemi Könyvtár barokk udvarán július­ban rendezett gitárhangversenyeken ? — A Gitárzenei Napok keretében több zeneszerző-nemzedék muzsikájából kaphat­tunk ízelítőt. Igaz, alig akadt műsor, amelyik­ből hiányzott volna egy-egy Bach kompozí­ció. A szereplőkről talán csak annyit, hogy Angliát Neil Smith, Lengyelországot Jerzy Nalepka képviselte, Kubából Rey Guerra ér­kezett, szerepelt a koncertsorozaton Tokos Zoltán, a budapesti Liszt Konzervatórium tanára és Martin Mysliveóek, a prágai Zene­­akadémia pedagógusa. Nagy élmény volt a kirobbanó tehetségű perui Jesus Castro Bal­­bi játéka. A skandináv államokat a finn Jukka Savijoki képviselte, hazánkat pedig jómagam is, bár én fuvolaművésznö feleségemmel együtt, közöá hangversenyen léptem pódi­umra. — Milyen a Gitárzenei Napok külföldi vissz­hangja ? — Általában jó, egyre több pozitív bírálat jelenik meg a szaklapokban. — A legközelebbi időszak tervei? — Megkezdődött a tanév, sok a dolgom mind a konzervatóriumon, mind a főiskolán. Emellett azonban, ugyancsak a feleségem­mel együtt, a Szovjetunióban, Kubában, az NDK-ban és Spanyolországban lesznek hangversenyeink. (mik-) karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejű szörnyeteg elé, amely mindegyik fejé­ből lángot okádott, és Így kezdett töprengeni: „De hát érdemes-e megverekednem ezzel a rondasággal ? Ám legyen, megölöm, de ki kezes­kedik afelől, hogy idővel nem jelenik meg egy újabb sárkány? Vajon a sárkány a legnagyobb baj a királyságunkban? Meg aztán egyáltalán nem korai-e megházasodnom? Szükségem van-e a fél királyságra, amikor a magam gazda­ságában is csőstül akad tannivató..." És a jó vitéz kardját visszadugta a hüvelyébe, és óvatosan, nehogy felébressze a sárkányt, hazaballagott... 5. változat ... És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszaba­dítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejű szörnyeteg elé. amely mindegyik fejé­ből lángot okádott, és fölébük emelte a kardját. Kegyetlen harc tört ki kettőjük között. A jó vitéz a sárkány szívének kellős közepébe dö­fött, és dicsőségtől övezve tért vissza a királyi palotába. A fél királyságot és a hercegkisasszony kezét azonban határozottan visszautasította. — Nem akarod? — csodálkozott a király. — Akkor hát mit kívánsz jutalmul hősi tettedért? S akkor a jó vitéz felállt és imigyen szólt: — A sárkány barlangjában akarok lakni, és minden nap újabb lányokkal akarok megismer­kedni! Ford: Gellért György NÉHÁNY SZÓ A BIZTOSÍTÁSRÓL Állampolgáraink gyakran kerülnek olyan helyzetbe, amikor előre nem látott, véletlen esemény folytán kárt szenvednek. így várat­lan kiadásaik keletkeznek, amiket bevételeik­ből, keresetükből egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben tudnak fedezni. Az ilyen kockázat kiküszöbölésére, illetve enyhítésére szolgál a szerződéses biztosítás, amelyet az Állami Biztosító nyújt. A biztosí­tás jogi alapját a Polgári Törvénykönyv 345—383. paragrafusai és az ezek végre­hajtására kiadott, az általános biztosítási feltételeket tartalmazó pénzügyminisztéri­umi hirdetmények tartalmazzák. A biztosítás az állampolgár és az Állami Biztosító között szerződéssel (ez a szerződé­ses biztosítás) keletkezik. A szerződéses biztosításhoz írásbeli szer­ződés szükséges, ami az egyik fél (a biztosító intézet) ajánlatának a másik fél (a biztosított személy) általi elfogadásával jön létre. A biztosítási ajánlatot — ha az ajánlattevő más határidőt nem kötött ki — egy hónapon belül kell elfogadni. A biztosító intézet ajánlata úgy is elfogadható, hogy a megállapított biztosítási díjat a biztosított személy az aján­latban megszabott időben megfizeti. Az, aki biztosítási szerződést akar kötni, köteles a biztosító intézet írásbeli kérdéseire a valóságnak megfelelő válaszokat adni, de az annak is kötelessége, akinek a vagyonára, életére vagy egészségére vonatkozik a bizto­sítás, még ha nem is ö köti a szerződést. Ha a biztosított személy a biztosító intézet írásbeli kérdéseire tudatosan helytelen vagy valótlan válaszokat ad, akkor a biztosító intézet visszaléphet a szerződéstől, de ezt a jogát csak attól a naptól számított három hónap alatt érvényesítheti, amikor a valótlan válaszokról tudomást szerzett, és ha a helyes válaszok ismeretében a biztosítást nem kö­tötte volna meg. Ilyen például életbiztosítás esetében a biztosított személy egészségi állapotára vonatkozó helytelen adat (pl. ko­moly betegség elhallgatása). Ha a biztosító intézet az után szerez tudo­mást a valótlan állításokról, amikor már beál­lott a biztosítási esemény (pl. a biztosított személy balesete, elhalálozása), akkor jogo­sult a szerződés teljesítését megtagadni. Ezért nagyon fontos, hogy a biztosított személy a biztosító ajánlatában (a kérdőív­ben) feltüntetett kérdésekre pontos és a tényeknek megfelelő választ adjon (tehát nemcsak az illető rubrika egyszerű áthúzásá­val). A biztosított személy kötelessége a szer­ződésben meghatározott díjat megfizetni, amely lehet egyszeri díj, vagy havi, negyed­évi, félévi vagy éves részletekben fizetendő díj. Ezzel szemben a biztosító intézet a biztosítás tartama alatt bekövetkezett bizto­sítási esemény beálltakor köteles a szerző­désben kikötött biztosítási összeget kifizetni. A biztosító intézet a szükséges kivizsgálás befejezésétől számított 15 napon belül köte­les fizetni, de ha egy hónap alatt nem fejeződik be, akkor köteles megfelelő előle­get adni. A biztosítási szerződést mindkét fél fel­mondhatja, a felmondást azonban legké­sőbb a biztosítási időszak eltelte előtt hat héttel ki lehet kötni, hogy a szerződés a megkötéstől számított két hónap alatt is felmondható. A biztosítás felmondás nélkül magától is Jogi tanácsok GREGOR /Régi mese mai módra megszűnik akkor, ha a biztosított személy az első vagy egyszeri biztosítási díjat az esedé­kességtől számított három hónap alatt nem fizeti meg, további biztosítási díjaknál ez a határidő hat hónapot tesz ki. Többféle biztosítást ismerünk: vagyonbiz­tosítást, életbiztosítást és a gépjárművek üzemeltetésével okozott kárért való felelős­ség elleni biztosítást. E biztosítások általá­nos feltételeit a Pénzügyminisztérium 1983. évi 13. számú, 1964. évi 49. számú és 1974. évi 124. számú hirdetményei tartalmazzák. Végül az általános kártérítési felelősség ese­tére kötött biztosítás feltételeit az 1983. évi 14. számú hirdetmény szabályozza. A vagyonbiztosítás körébe tartoznak az elemi csapások (pl. tűzvész, robbanás, árvíz stb.), a vízvezetékből kifolyó víz okozta kár, a belföldi szállításban a szállított tárgy meg­rongálása, megsemmisülése, eltulajdonítása folytán keletkezett kár (ide tartozik az az eset is, ha a szállított tárgy a szállítás közben elveszett), a biztosított tárgy eltulajdonítása (lopás), szándékos megrongálása és meg­semmisítése által keletkezett kár, motoros jármű megrongálása, megsemmisítése vagy eltulajdonítása, valamint a gazdasági állatok elhullása, kényszervágása által keletkezett károk elleni biztosítások. Az Állami Biztosító azonban másfajta biz­tosításokat is köthet, amelyekre vagy más speciális törvényes rendelkezések érvénye­sek, vagy amelyek részletes feltételeit a biz­tosítási szerződés (kötvény) tartalmazza. Ide­tartozik például a háztartások csoportos biz­tosítása is (zdruzené poistenie domácnosti), amely több biztosítási fajtát egyesít (betörés, lopás, vízvezeték okozta kár, a háztartás tagjainak harmadik személyek vagyonában, egészségében okozott kártérítési kötelezett­sége, esetleg a háztartás tagjainak baleset­­biztosítása stb.). A biztosítási szerződés rendszerint csak azokra a biztosítási eseményekre vonatkozik, amelyek belföldön a köztársaság területén történnek, hacsak nincs kifejezett rendelke­zés arról, hogy külföldre is érvényes (pl. külföldi utazás során történt lopás, a gépko­csi eltulajdonítása vagy megrongálása, vagy az utas balesete stb. esetére). Biztosítani lehet egyes tárgyakat (pl. épü­letet, házat, gépkocsit), vagy a tárgyak cso­portját is (pl. lakásberendezést, élő és holt leltárt stb.) Az utóbbi esetben a biztosítás tárgyát képezik azok a dolgok is. amelyek a biztosítás megkötése után lettek a berende­zés részei. A lakásbiztosítás magában foglalja mind­azokat az ingóságokat, amelyek a szerződés­ben megjelölt lakásban vannak, vagy ame­lyeket a biztosított másutt magánál tartott vagy magával vitt, valamint a kerékpárra, gyermekkocsira és a rokkantak motor nélküli kocsijára. A biztosítottnak jelentenie kell a biztosítá­si eseményt (lopást, vagyonrongálást, bal­esetet stb.) a közbiztonsági szervnél, ha az okozott kár 300 Kős-nál, nagyobb, vagy ha bűncselekmény gyanúja forog fönn. Dr. B. G. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom