A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-11 / 41. szám

pubf' óvnikotövező ősi ÍSSSS^ bí&í ,í.>í.-í elektromérnöknek. Dragoljub Bekrics alekszandrovaci agrár­mérnöknek. Mirkó Petrovicsnak. a Jugobanka zadari területi igazgatójának és a többieknek. E sok beszélgetés ellenére az általam hazahozott tapasztalati anyag nem haladja meg a riporteri normákat. Jegyzeteimben így még relatív teljességet sem ígérhetek, bár a beszélgetések során elsősorban a közna­pi élet örömeit s gondjait firtattam, no meg a tengerparti üdülés felejthetetlen élményeit élveztem. Amit ezen kívül láttam, az a köznapi élet jelenségei iránt érdeklődő turista észrevétele: utcai benyomás és felejthetetlen múzeumi séta, avagy riasztó újságkivágás a dubrovniki. makarszkái, korcsu­­lai és sibeniki erdőtűzről... 2. A TENGER A Moracsa folyó torkolatától délebbre — Budva, Sztaribar, Ulcinj környékén — pázsittal, homokszőnyeggel borított strandok fogadják a turistákat. Az Adria elképzelhe­tetlenül tiszta vizének fodrai monoton szorgalom­mal simítják végig újra meg újra a part homokját... és a visszahúzódó hullámok nyomán a partszéli föveny élni, mozogni kezd! Pillanatok alatt borsónyi homokgömböcskék lepik el a partot. Ulcinji szállás­adóm: Jovan Tatics bámulatos fürgeséggel lehajol és elkapja a homokgolyót gyúró kis állatot. Vékony ujjai között apró pók, vagy inkább rák. Ösztönösen hátralépek, mert számomra a természet kisebb-na­­gyobb teremtményeivel kötött ily szoros ismeret­ség korántsem olyan természetes, mint a helybeli­eknek. „Nem bánt!" — nevet Jovan. és elmagyaráz­za, hogy ezek az élőlények sziszifuszi türelemmel ássák alagútjaikat, gyúrják a homokgolyókat, amelyeket el-elsimít a tenger hulláma ... A Moracsa torkolatától északra égbe szökő sziklák szegélyezik a tengerpartot. Helyenként valóban mesébe illő táj ez. hiszen a vízből kiemelkedő ezernyi szikla olyan akár a tenger mélyén pihenő mesebeli sárkánygyík taraja. Vannak szakaszok, ahol a sziklák oly merede­ken szakadnak a tengerbe, hogy ember nemigen járhat rajtuk; legföljebb a madarak találnak háborítatlan nyugalmat a kövekre kapaszkodó fák, cserjék között... A kisebb-nagyobb öblök­ben viszont annál serényebben zajlik az élet. Dolgoznak a halászok, a sült halhoz édes-sava­nyú zöldséges mártást készítő szakácsok, a tengeri csigákat, kagylóból faragott gyűrűket, láncokat kínáló árusok ... Útban Dubrovnik felé. a tivati fennsíkon, ki­szállok az autóból, hogy lenézzek a tengerre, amely a merész turistaforgalmi tervek mellé halat is ad az embernek, eltűri a partjára vetett hajóroncsokat, messze viszi a halászhajókat s könnyebb életet ígér mindazoknak, akik értik az örökké tajtékos csipkegallérral ékesített Adria hullámainak üzenetét. Például a homokborsó­kat gyúró rákok {vízipókok ?) fáradhatatlan szorgalmáról... 3. KÖZNAPI ÍZELÍTŐ A jugoszláv gazdaságban a nyolcvanas évek elejére egyre nyilvánvalóbban jelentkező nehéz­ségeket megsínylette az idegenforgalom is. 1. RIPORTERI „VÁMJEGYZÉK" Szokatlan szerencse, ha a riporter azzal indíthatja be­számolóját: írásának anyagát épp egy esztendővel eze­lőtt kezdte gyűjteni... Nyolcvannégy nyarán ugyanis három hétig a jugoszláv, pontosabban a dalmát tenger­parton tartózkodtam. Akkori tapasztalataimból egy csokorra valót rögtön közreadtam; a többi észrevételt viszont agyamban és noteszomban őriztem majd egy évig, amikor a sors úgy hozta, hogy ismét ott barangol­hattam az Adriai-tenger partján. Friss élményeim talaja így akarva-akaratlanul az egy évvel korábbi tapasztala­tok háttere lett. A Montenegróban, a Hvar-szigetén vagy az isztriai partokon hallottakat a dalmát partok sétaútjain hallott fejtegetésekkel szembesíthettem. Sőt! Ezek alapján talán elmondhatom: nemcsak alkalmi riportalanyaim, hanem barátaim is vannak a soknemze­tiségű Jugoszlávia egyes köztársaságaiban. A gazdasági élet hétköznapjaival, az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos tapasztalataimat elsősorban nekik köszön­hetem. Alekszandar Ikicsnek. a zenicai Zening-cég szá­mítástechnikai szakemberének, Dusán Szomboracs­­nak, az Újvidék környéki Beko konfekciógyár minta­boltja vezetőjének, Béla Sztancsicsnak. szarajevói «Ult, eJK t' \ ,iatOS3bb lee"a"Lk e9*ike

Next

/
Oldalképek
Tartalom