A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-27 / 39. szám
Tudomány-technika Konkoly-Thege Miklós (1842—1916) ó-gyallai földbirtokos 1871-ben elhatározta, hogy vagyonát egy csillagvizsgáló („magánészlelde”) létrehozására fordítja. Ekkor már több mint két évtizede szünetelt a rendszeres, tudományos szintű csillagászati megfigyelés Magyarország területén. A bicskei csillagvizsgáló alapítóját és vezetőjét, Nagy Károlyt (1797—1868) a szabadságharc bukása után az osztrák hatóságok bebörtönözték, szabadulása után pedig emigrációba kényszeritették (ott is halt meg), utódja nem támadt, ráadásul 1857-ben megszűnt a pestbudai tudományegyetem csillagászati tanszéke is, mert vezetőjét Mayer Lambertet (1795—1865) más feladattal bízták meg. Konkoly-Thege Miklóst tehát a magyar csillagászat újjáteremtöjének is nevezhetjük, de ennyiben korántsem merül ki az érdeme, hiszen ó-gyallai (ma: Hurbanovo) obszervatóriuma műszereit és felszereltségét tekintve európai színvonalú volt. A földbirtokosból lett tudós nagy körültekintéssel és alapossággal végzett megfigyeléseire — elsősorban a napfoltokat, bolygókat, meteorokat, kisbolygókat és az üstökösöket tanulmányozta — a külföldi szakmai körökben is felfigyeltek. Ó-gyalla a múlt század nyolcvanas éveitől kezdve a magyarországi csillagászképzés egyik fontos központja is lett, számos később híressé lett csillagász — pl. Kövesligethy Radó (1862—1934), Tass Antal (1876—1937), Harkányi Béla (1869—1932) — itt kezdte tudományos pályafutását. Az első világháború befejeződése után a műszerek egy részét elszállították, de a csillagvizsgáló — most már a csehszlovák állam tulajdonaként — tovább működött. A felszadulást követő évtizedekben egyre bővült az obszervatórium műszerállománya, szakmai szempontból azonban kissé átalakult az intézmény. Létrejött egy önálló geofizikai és meteorológiai intézet, az egykori csillagvizsgálót pedig a tudományos ismeretterjesztés szolgálatába állították, jóllehet ma is végeznek nap-megfigyeléseket spektroszkópiai műszerek segítségével. A csillagvizsgáló korszerű planetáriumát évente többtucat diákcsoport keresi fel, a bemutató előadások nagyon népszerűek. Állnak még a Konkoly-Thege által építtetett kupolák is, kettőben komoly távcsövek találhatók, amelyeket elsősorban amatör csillagászok használnak. Hurbanovón van a szlovákiai amatőr csillagászok központja, itt szerkesztik a Kozmos című folyóiratot is. Az utóbbi években egy további nevezetessége is van a csillagvizsgálónak: otthont ad a Konkoly-Thege Miklósról elnevezett nyári amatőrcsillagászati tábornak, amelyet a Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Járási Népművelési Központ csillagászati kabinetje szervez a járásban tevékenykedő amatőr csillagászati szakkörök tagjai számára. Az első amatör-csillagászati szakkörök a hetvenes évek közepén alakultak meg a Dunaszerdahelyi járásban, elsősorban Bödők Zsigmond kezdeményezésére, aki autodidakta módon képezte magát kiváló amatőr csillagásszá, s úgy vélte, sok gyermek titkos vágyát sikerül valóra váltani azzal, hogy átadja nekik azokat a tapasztalatokat, amelyeket ő még egyedül és sok lemondás árán szerzett meg. Időközben — távúton — elvégezte a bratislavai Komenský Egyetem fizika-szakát is, munkahelyéhez azonban nem lett hűtlen, ennek is köszönhető, hogy olyan széleskörű és országos viszonylatban is egyedülállóan aktiv az amatőrcsillagászati ez nem különösebben érdekes. Viszont egycsapásra izgalmassá válik a dolog, ha minderről az ember a saját szemével is meggyőződhet ; elég csak belenézi a távcsőbe. Sajnos csillagászati távcsöveket az üzletekben nemigen árulnak, de egy valamire való amatőr csillagász ettől nem esik kétségbe, hanem fogja magát és barkácsol egyet! így tett Bödők Zsigmond is, s fokozatosan felszerelte a csillagászati szakköröket távcsövekkel. Ezek a műszerek természetesen a korszerű „profi" berendezésekhez képest igen egyszerűek voltak, de azért sok érdekes dolgot meg lehetett figyelni velük az égbolton. 1977-ben megszervezték Konkoly-Thege Miklós egykori obszervatóriumának tágas parkjában az első nyári amatőrcsillagászati tábort, amelyet két év múlva követett egy újabb, s azóta minden esztendőben összejönnek a Dunaszerdahelyi járás ifjú amatör csillagászai, hogy ismerkedjenek az égbolt titkaival: a bolygók, a csillagok mozgásával, a meteorokkal, a kisbolygókkal és az üstökösökkel. Sajnos a táborba valamennyi szakköri tag nem jöhet el; elsősorban azok vesznek részt a táborozáson, akik egész évben lelkesen dolgoztak, eljártak a szakköri foglalkozásokra. Az idén augusztus 9-ike és augusztus 19-ike között rendezték meg a Konkoly '85 elnevezésű amatőrcsillagászati táborozást, amelyet az „égiek" is kegyükbe fogadtak, hiszen szinte végig felhőtlen volt az ég, ami ugye nélkülözhetetlen a csillagászati megfigyelőmunkához. A több mint ötven részvevő derekas munkát végzett. Napközben előadásokat hallgattak: a tábor legtapasztaltabb tagjai különböző elméleti és gyakorlati kérdésekről beszéltek a kisebbeknek. Csupán ízelítőül említenék meg néhány témát: a csillagok élete és halála; az üstökösök megfigyelése; a távcsökészítés gyakorlati kérdései stb. De az igazi mozgás sötétedés után kezdődött a táborban. A kisebbek (a 9—12 évesek!) a hordozható lencsés- és tükröstávcsövek köré gyűltek és végigpásztázták az égboltot. Számomra leginkább az volt a meglepő, hogy milyen magabiztosan tájékozódtak a fénylő pontok között. Rögtön rábukkantak a Jupiterre és a Szaturnuszra, könnyedén sorolták a csillagképek neveit, s persze azonnal mutatták is, hogy hol találhatók. Éjfél tájban pokrócba vagy lábzsákba burkolózva leheveredtek a fűbe és a meteorokat kezdték figyelni. Volt olyan éjszaka is, amikor 430 meteort észleltek; ezekről pontos feljegyzést készítettek: milyen fényességű volt, hol és mikor bukkant fel stb. Az idősebbek részben a kisebbek munkáját irányították, részben a csillagvizsgáló komoly berendezései segítségével különböző megfigyeléseket végeztek. Az idén elsősorban az üstökösmegfigyelést „gyakorolták": rendszeresen fényképeztek a 6,51 évnyi keringési idejű Giacobini-Zinner-üstököst. Az őszi hónapokban már jól megfigyelhető lesz a Halley-üstökös is, s Bödök Zsigmondék úgy tervezik, hogy a csillagvizsgáló műszerei segítségével felvételeket készítenek majd erről a nevezetes égi vándorról. A dunaszerdahelyi amatőr csillagászok megfigyeléseiket saját folyóiratukban, az Asteroidban teszik közzé, amelyet számos amatőr csillagásznak megküldenek. Legújabb számában nyilván az idei táborozáson végzett észlelések eredményei szerepelnek majd a főhelyen. . LACZA TIHAMÉR Bödok Zsigmond felvételei mozgalom a járásban. Az elmúlt tíz esztendő folyamán talán ezernél is több tanuló ismerkedett meg a csillagászati szakkörök jóvoltából a csillagászat alapjaival. Kezdetben Bödök Zsigmond egymaga irányította ezeket a szakköröket, később néhány lelkes, kitartó és tehetséges tanítványa is bekapcsolódott ebbe a munkába. Említsük meg közülük Jávorka Ágoston, Kürti István, Méhes Ottó, Morovics Béla, Németh István, Polák Szilárd, Sághy József, Szlanyicska Ervin, Török Ferenc, Vida Lajos nevét. Bödök Zsigmond és társai persze tisztában voltak azzal, hogy a csillagászatot pusztán szavak segítségével nem lehet megkedveltetni a gyerekekkel, ehhez távcsövek is szükségeltetnek. Senki sem kételkedik abban, hogy a Holdnak kráterei vannak, vagy hogy a Jupiter körül holdak keringenek és a Szatumusznak gyűrűje van, de így elmondva CSILLAGNÉZŐBEN 16