A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-12 / 28. szám
A Csemadok életéből A CSERI CSALÁD Ipolynyéken (Vinica) laknak. Az apa pedagógus, az édesanya óvónő, a gyerekek tizenévesek: tanulnak még. Szinte nincs Csemadok-találkozó vagy egyéb kulturális rendezvény a járásban, amelyiken ne szerepelne Föllépés plőtt pqyűtt a család valaki a famíliából. Sőt. mostanában már többnyire együtt lépnek fel. Együtt, közösen — az egész család. Cseri László, az édesapa 46 esztendős. A dallal, zenéléssel a rozsnyói (Rožňava) Pedagógiai Középiskolában került szorosabb barátságba. A dalárdában énekelt, a zenekarban dobolt és szaxofonon játszott. S közben a Csemadok rozsnyói tánccsoportjával több ízben szerepelt Zselizen (Želiezovce) és Gombaszögön (Gombasek) is. Iskolai táncegyüttesük az Abaúj-csárdással bejutott a lőcsei (Levoča) szlovákiai döntőbe. Dolgozott az ifjúsági szervezet vezetőségében, sportfelelős volt: több ízben nyert járási asztalitenisz-bajnokságot. Mivel idős, betegeskedő édesanyja nem tudta iskoláztatása költségeit előteremteni, tanult becsülettel, hogy osztályelsőként ösztöndíjjal be tudja fejezni tanulmányait. A szakbizonyítvány kézhezvétele után szülőfalujába, Ipolynyékre ment tanítani. Am nem fordított hátat népi kultúránk ápolásának, megőrzésének, népszerűsítésének. A Csemadok-szervezet folklórcsoportjában sok szép, már-már a feledés homályába merült falusi népszokást elevenítettek fel, s mutattak be számos helyen. A kanásztánccal, lakodalmassal, menyasszonybúcsúztatóval Zselizen, Gombaszögön is szerepeltek, sőt, meghívást kaptak Detvába, a folklór fellegvárába is, ahol a bíráló bizottság elismerését és a nézők fergeteges tapsát érdemelték ki. Egy röpke ideig Szécsénkén tanított. Nos, nem töltötte itt sem tétlenül a napjait. Iskolai zenekart, színjátszó csoportot, gyermektáncegyüttest verbuvált. Majd hivatása 1967- ben tpolyhídvégre szólította. Megnősült. Hat évig élt a kis Ipoly menti falucskában, ahol mindvégig Csemadok-elnök is volt. Érkezésekor a szervezet 27 tagot számlált, melyhez Cseri László rövid fél étvized alatt újabb 145-öt toborzott. Az idő tájt a Tavaszi szél... népdalverseny járási elődöntőjét Hídvégen rendezték, énekkara, színjátszó csoportja és 12 szólóénekese volt a községnek. Szépséges szüreti felvonulásokat készítettek elő. Egymást érték az író—olvasó találkozók... Tizennyolc éves korától párttag, első Csemadok tagsági igazolványát 1956-ban állították ki. Ipolynyékre 1972-ben került vissza. Hatvankettőtől a kerületi bajnokságban szereplő nyéki futballcsapat kapitánya volt, s sportpályafutása során egyetlen sárga lapot sem kapott. Nincs Ipolynyéken dalostalálkozó, amelyen ne lenne jelen. A Csemadok vezetőségének néhány tagjával megalakították a munkásmozgalmi dalok fesztiválján eredményesen szereplő éneklő kórust. Hat éven át női és férfi énekkart vezetett a nagyközségben. Iskolai gyermekkart is alakított. A pajtások a járási versenyeken a balogiak után rendszeresen a második helyen végeztek. Felkarolta az iskola futballválogatottját, de közben a felnőtt csapatot is edzette. Négy esztendeig a nyéki pártszervezet elnöke volt. — Sok mindennel foglalkoztam már életem során — vallja —, de szívem a Csemadok lesz mindig! Cseri Lászlóné; Ilonka asszony férjét követve Hídvégröl került Ipolynyékre. Losoncon (Lučenec), a Pedagógiai Szakközépiskolában kapott rá a dalolásra. Szíves örömest énekel. Férjével az énekkarban, s a hagyományőrző csoportban egyaránt szerepel. Szülőfalujában édesanyjával egyetemben. minden kulturális rendezvényből kivette a részét. Óvónő. Hivatása szerelmese. Cseri Melinda a szülök példáját követi. Nagylány már, maholnap férjhez megy talán, a losonci Pedagógiai Szakközépiskola harmadikos diákja. A nyéki énekkar tagja, az éneklő- és folklórcsoport erőssége. Kiváló tanuló. Ifjabb Cseri László másodikos, a szepsi (Moldava) Mezőgazdasági Technikumba jár. Az újkeletű HONT ifjúsági tánccsoport tehetséges szereplője. A hagyományőrző csoport, melyben édesapjával együtt mutatkozott be, a Tavaszi szél... idei járási döntőjében az első helyen végzett. Bárcsak sokan követnék a példájukat! ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvétele A Tavaszi szél... népdalverseny járási döntője után elmondhatjuk, hogy Bodrogköz és Ungvidék tudott újat mutatni, és az előadásmód terén is történt előrelépés. Nem elhanyagolható körülmény, hogy ebben a járásban kétévenként — fehér liliomszál néven — a gyermekek számára is megrendezik ezt a versenyt. Kár, hogy nincs országos folytatása e kezdeményezésnek, mert a népzene ápolásának folytonossága csak az utánpótlás ösztönző nevelésével érhető el. A jelenlegi szereplők közül néhány éve sokan még ebben a korcsoportban arattak sikert A perbenyiki (Pribenikj művelődési házban megrendezett járási döntő közönsége méltán tapsolhatott valamennyiüknek, hiszen a népdal életrevalósága bizonyosodott be olyan közegben, ahol ez valamikor a mindennapok nélkülözhetetlen szellemi tápláléka volt s csak az elmúlt évszázad változásaival szorult háttérbe. A mai viszonyok megkövetelik, hogy az előadásmód tiszta, egységes legyen, ehhez viszont több szakmai segítségre lenne szükség. Azok, akik továbbjutottak az országos elődöntőbe, minden bizonnyal színvonalasan képviselik majd ezt a tájegységet, köztük Troskó Ludmilla énekes, Fazekas István citerás, a királyhelmeci (KráT. ChlmecJ Szeredás parasztzenekar, a nagytárkányi IVeľké Trakany) női éneklőcsoport a bodrogszerdahefyi (Streda nad Bodrogom) citeraegyüttes és az imregi (Brehov) folklórcsoport. Mellettük csak egy árnyalattal bizonyultak most gyengébbnek a kiskövesdi, nagykövesdi, kistárkányi ének főcsoportok vagy a Komócsa parasztzenekar, Ág Tibornak, az értékelő bizottság elnökének javaslatára több mint másfél évtizedes rendszeresen újat hozó szereplése jutalmául Jakab Erzsébet megkapta az Érdemes Népművész kitüntetést. Az általa először pódiumra vitt dalokat már nemcsak itt, hanem határainkon túl is sokan éneklik. MIHÁLYI MOLNÁR LÁSZLÓ A Szeredás parasztzenekar — Kiralyhelmecrol Hetnk Andor lelvetele 7
