A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-20 / 38. szám

Csak egy percre... „A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság kü­lönjárata Burgasz felöl megérkezett" — közli a hangosbeszélő, és a poprádi repülőtér előcsarnokában megpezsdül az élet: család­tagok, rokonok fogadják integetéssel a bul­gáriai tengerpartról hazatérő hozzátartozó­ikat. FODOR FERENCcel, a CSLT losonci (Lučenec) származású, így magyarul is folyé­konyan beszélő, most már azonban jópár esztendeje Prágában élő pilótájával — aki alig negyed órája úgy tette le a TU-t, hogy még a légi közlekedésben rutinos utazók is elismerően bólintottak — a reptér presszójá­ban társalgunk. — Mikor kezdett repülni? — Az ötvenes évek közepén vitorlázó sport­repülőként szálltam először gépre. Tényleges katonai szolgálatom két évét szintén a repü­lősöknél töltöttem, majd további tíz évet maradtam a hadsereg kötelékében. A polgá­ri légiforgalomban kereken másfél évtizede dolgozom, és légiforgalmi társaságunk vala­mennyi típusú gépén több ezer órát repül­tem. Emlékszem, első külföldi utam szintén a tengerparthoz, a jugoszláviai Dubrovnikba vezetett. — A pilótáknál nem kilométerben, hanem órára mérik a levegőben töltött időt. Mennyit repült hát Fodor Ferenc? — A nyilvántartásban kereken 17 500 óra szerepel eddig. — A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság, is­mertebb nevén a ČSA sokat tapasztalt pilótái közé tartozik. Mit tart az elmúlt esztendők legnagyobb eredményének? — Mindenekelőtt azt, hogy sikerült magas színvonalra emelni a pilóták kiképzését. A szó valódi értelmében pilótákat nevelünk, olyan embereket, akik rádiós és navigációs MIRŐL MESÉL A FEZ ? A fez vörös filc fejfedő, az arab államokban, valamint Törökországban, Albániában, Görögországban, Cipruson valaha általános viselet volt. A férfi fezen fekete vagy kék bojt fityegett, a nőit gyönggyel, aranyhímzéssel díszítették. Története, amely ma már a törté­nelem egy darabja, 1832-ben kezdődött midőn a Magas Porta, illetve maga II. Mah­mud török szultán elrendelte viselését az oszmán birodalomban. A fez elődje, az év­századokig hordott turbán ugyanis kezdte nyugtalanítani őfelségét. Feltekerésének a hosszú idő alatt kialakultak a hagyományai, így formája, de színe is messziről elárulta, milyen méltóságú férfiú van a turbán alatt, s ez a hivalkodás a szultán szerint sértette Allahot. Az egységes fezviselet átmenetileg A zene írásban való rögzítése, vagyis a notá­­ció (lejegyzés) ősi igénye az embernek, hi­szen ha eszébe jutott egy dallam, természe­tesen meg akarta őrizni. A IX—XII. század „kottája" az úgynevezett neuma (jeladás) volt, amely eleinte csupán a dallamvonalat mutatta a mai gyorsíráshoz hasonló jelekkel, és mindössze arra volt jó, hogy emlékeztető­ül szolgáljon a dallamot eleve ismerő éne­kesnek, s egyben felvázolja az egyszólamú gregorián ének lejtésének az árnyalatait. Majd a XI. században feltűntek az úgyneve­zett ligatúrák (kötések) is, amelyek szögletes tudással értenek a repülőgép-vezetés min­den fortélyához. A gyakorlatban ez azt jelen­ti, hogy egyetlen pilótánk is el tudna vezetni biztonságosan egy-egy gépet. — Az újságíró amolyan „földhözragadt" em­ber, így joggal gondolhatja, hogy kristálytiszta idő és szélcsend kell a jó repüléshez... — Természetesen nem hátrány, ha jók a látási viszonyok. Ami viszont a szelet illeti, mi pilóták jobban örülünk, ha felszállás után erős hátszelet kapunk, ami alaposan megrö­vidítheti a repülési időt. — Sokszor és sokan próbálták már megfogal­mazni, hogy milyen nagyszerű érzés repülni. Önnek milyen élmény a pilótafülkében ülve felszállni? — Szerintem teljesen fölösleges színes sza­vakkal ecsetelni ezt az érzést, elmondani úgy sem lehet, csak érezni. Én inkább abból indulnék ki, hogy szerencsés helyzetben va­gyok, ugyanis a munkám egyszerre érdekel, szórakoztat és kielégít. Ilyen embernek pedig aligha lehet panasza. Hacsak arra nem, hogy nehezen értem meg azokat az embereket, akik nyűgnek, kellemetlen kötelességnek tartják a munkát. — Azért azt se felejtsük el, hogy nagy a felelőssége annak, aki ott ül a pilótafülké­ben . .. — Őszintén szólva sohasem gondolok a rizi­kóra. És azt sem titkolom, hogy szeretek ködben leszállni, mert ilyenkor magam előtt is bizonyíthatom képességeimet. Valósággal földob egy ilyen feladat. Természetesen az sem közömbös, hogy mögöttem száz, vagy annál is több ember ül és kellemes, bizton­ságos utazásukért én vagyok a felelős. Emberi sorsok PERSZAKÉRTŐK — Akkor is nálam marad a gyerek! — jelen­tette ki harciasán az asszonyka, majd hozzá­tette: — Állandóan ideges vagy, rendszeresen iszol, alkalmatlan vagy a gyereknevelésre... — Te vagy ideges A gyerekkel pedig üvöltö­zöl. És hogy iszom? Nem többet mint más, vagy akár te! — replikázott indulatosan a férj. — Nem vitatkozom, döntsön a bíróság. Akiknek ebben vagy az ehhez hasonló ügyek­ben dönteniük kell, nincsenek bizony könnyű helyzetben. Kinek adjanak igazat? Kinél ma­radjon a gyerek? Az idő igazolja-e majd a döntésüket?... — Hyen, látszólag mindennapi vitákban is fontos szerepe lehet az igazságügyi szakértő­nek — tájékoztat dr. Szabó Árpád, az SZSZK Legfelsőbb Bírósága orvosszakértői bizottságá­nak tudományos munkatársa. — A házaspá­rok gyakran revolverezik egymást fájóbbnál fájóbb szemrehányásokkal, ám a szakértő vá­laszt tud adni azokra a kérdésekre, hogy a valóságban melyikük az alkoholista, avagy idegállapota miatt melyikük alkalmatlan a gyermeknevelésre. — A statisztikai adatok alapján a szlovákiai bíróságok évente mintegy másfélezer esetben kérik az orvosszakértők segítségét... — Az így született szakvéleményekből kitű­nik, hogy „ügyfeleink" kilenc-tíz százaléka beteg, ami természetesen mást jelent büntető ügyekben, és mást polgári vagy munkaügyi perekben. — Az átlagpolgár legtöbbször a büntető ügyek hallatán döbben meg, Sokan teszik fel a kérdést, vajon normális ember tehet-e ilyen­olyan bűncselekményt?... — A legtöbb kétely a szexuális bűncselekmé­nyeknél adódik. Orvosilag nagyon lényeges szempont ugyanis, hogy az aberráció, vagyis a normálistól bizonyos fokig elütő viselkedés és az elmebetegség nem ugyanaz. Ez utóbbi, természetesen, kóros állapot. Munkánk azon­ban nem csupán Hyen jellegű bűncselekmé­nyekhez kapcsolódik. Erőszakos bűncselekmé­nyeknél például arra kell választ adni: hogyan s miként okozták a sérülést. Rendszerint, főképpen ha a sértett meghalt, rekonstruálni kell az esetet. Szakértői munkánk nagyon lényeges része azt megállapítani, volt-e moti­váció. És ha igen, vajon kóros motiváció volt-e a bűntett elindítója. — Ez utóbbira, a könnyebb érthetőség kedvé­ért, említhetne példát is? — Prágában történt a közelmúltban, hogy egy beteg elhitette magával, hogy rendőrök köve­tik mindenhová. Még egy moziba, vagy ven­déglőbe sem mert bemenni, mert úgy hitte, hogy ott is figyelik. Azután bekövetkezett a tragédia: egy járókelőt hátba szúrt, mert azt hitte, hogy az illető követi őt. Ebben a helyzet­ben nem börtönbe került, hanem kényszerű gyógykezelésre. Dr. Szabó Árpád elmondja, hogy az utóbbi években megnőtt a szakértők szerepe a polgá­ri és munkaügyi perekben is. Amióta több az ingatlan s az egyéb vagyontárgy egyre többen kérnek szakvéleményt a bírósági eljárás során. Legtöbbször azt kell meghatározniuk, hogy a polgári perben valamelyik fél rendelkezett-e akaratnyilvánítási képességgel, ami főképpen (mik-) P MILYEN RÉG! A HANGJEGY? segített a bajon. Pontosan addig, amíg a fezek is kezdtek különbözni egymástól, és a turbánhoz hasonlóan elárulták viselőik rang­ját. Ám jött Kemál Atatürk, aki külsőségek­ben is korszerűsíteni akarta Törökországot. Leparancsolta hát a nőkről a fátylat és a férfiakról a fezt. Amikor rendelete kibocsátá­sa után Egyiptom nagykövete fezben jelent meg előtte egy fogadáson, állítólag annyira szivére vette a dolgot, hogy dühében lekapta vendégéről a fejfedőt és rátaposott. (Jókora diplomáciai bonyodalom keveredett az ügy­ből, Atatürk alig tudta Kairót kibékíteni.) Olykor még nálunk is látni fezt, de csak a vásári törökmézárusokon. Ők viszont nem meggyőződésből hordják, csak vevőcsaloga­tó jelmezül. jeleivel már a hangok magasságát és tartal­mát is jelölni lehetett. A XIII. századtól a XVII. sz. elejéig menzurális hangjegyirást használtak, melynek neve a mezura (mérték) szóból származik. Ez kezdetben tömött feke­te, később belül üresen fehéredö jelekből állt, s több szólamú művek lejegyzésére is alkalmas volt. Ezt követte aztán a klasszikus hangjegyirás, amelynek — a IX. század óta fokozatosan kialakult vonalrendszerével, kul­csaival, dinamikai és tempójeleivel, valamint egyéb jelzéseivel — minden mai kotta (jegy) az utóda. a szerződéseknél és a végrendelkezésnél fon­tos tényező. Főleg az utóbbi iratoknál nehéz a munkájuk, hiszen a halála után kell valakiről megállapítaniuk, hogy az okirat elkészítésekor rendelkezett-e az akaratnyilvánításhoz szük­séges jogi és orvosi kritériumokkal. Érdekes észrevétel az is, hogy a hatvanas években a bíróságok alig találkoztak olyan ügyekkel, amelyeknél a külföldi rokon igényt tartott a hazánkban elhunyt hozzátartozó javaira. Ma viszont egyre több külhonban élő családtag pereskedik, hogy ő kaparintsa meg az öröksé­get ami nemcsak a mindenáron való vagyon­szerzés jele, hanem a gazdagodásunké is. A közlekedési balesetek után is sokszor van szükség a szakértő véleményére. Nem ritkán kell például azt megállapítani, vajon a baleset következtében történt-e elmekárosodás. Ez ugyanis befolyásolhatja a kártérítés összegét Hasonló a helyzet a munkaügyi pereknél, ahol a különböző egészségkárosodások jogi megí­télése szakértők bevonása nélkül szinte lehe­tetlen lenne. Például: valóban munkája követ­keztében sérült meg a peres fél gerince, vagy betegsége attól függetlenül alakult ki, netán régebbi keletű. E témakörben még sokáig lehetne sorolni a különböző sérüléseket be­tegségeket. Ám aligha van értelme, mert bírósági szakértők véleménye nélkül nem tud­ná érdemben elbírálni. — A bíróságnak a szakértő véléményét gon­dosan egybe kell vetni a konkrét ügyben felmerült összes bizonyítékkal és ezek együt­tes mérlegelésével alakítja ki véleményét — foglalja össze a perszakértő és a bíróságok együttműködésének lényegét dr. Szabó Ár­pád. — Előfordulhat hogy a szakértő véleményét hibásnak tartják? — Igen, s ilyenkor másik szakértő segítségé­vel szükséges tisztázni az esetleges félreérté­seket. Nekünk mindenképpen elfogulatlanok­nak kell lennünk ahhoz hogy segíthessünk az igazság kiderítésében. Jogi garancia biztosítja: az adott ügyben nem vehet részt olyan szakértő, aki valamilyen oknál fogva elfogult lehet Előfordul viszont, hogy valamelyik peres fél — ha veszélyben látja jogosnak vélt követelését — időhúzás céljából kéri a szakértő kirendelését Hogy az illető ezzel többletköltséget okoz és fölöslege­sen terheli a szakembereket arra Hyen eset­ben kevesen gondolnak. Az Hyen viták zömé­ben ezért a bíróság dönti el, hogy valóban szükség van-e a perszakértők munkájára. Ez így'helyes, így van rendjén, hiszen bírák és perszakértők, a nyomozó szervek és az ügyészségek egyazon célért munkálkodnak: az igazság kiderítéséért és a szocialista törvé­nyesség betartásáért (miklósi) 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom