A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-30 / 35. szám
tanít fizikát és matematikát, az új tanterv pozitívumaként emeli ki, hogy a természettudományi tantárgyaknál is arra összpontosítanak, hogy a diák maga fedezze fel a törvényszerűségeket, mivel azt jegyzi meg a legkönnyebben, aminek megoldására maga jött rá. Elsőrendűnek azt tartja, hogy a diák nyitott szemmel járjon a világban, a fizikai törvényszerűségeket összefüggéseiben lássa, hiszen a sikerélmény hatására elmélyül a kapcsolata a tantárggyal, ami hozzásegíti a pályaválasztásnál a természettudományos és a műszaki tudományágak felé való orientálódásához. Megemlíti, hogy aránylag kevesen tudják a szülök közül, hogy a somorjai gimnázium is szakosított jellegű, ahol a műszaki kémia és számítástechnika alapjai választható tantárgyak. A megszerzett tudás anyagot segíti elmélyíteni az iskola 2 db Videoton 20-as számítógépe, amelyen a BASIC programozási nyelvet sajátíthatják el a diákok. Ha a tanuló a választható tantárgyak valamelyikéből érettségi vizsgát tesz, szerzett képesítése egyenértékű a szakközépiskolaival. Tehát a műszaki kémia területén bármely vegyi üzemben technikusként helyezkedhet el a vegyipari szakközépiskolát végzett diákkal azonos munkakörben és fizetési besorolással. A gimnázium másik specialitása a számítástechnika. Jelenleg hazánkban csupán a villamosipari szakközépiskolák osztályaiban tanulnak számítástechnikát, kifejezetten ilyen jellegű középiskola nincs. A Somorjai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban a számítástechnikából érettségizett diákok — mint az eddigi gyakorlat is igazolta — meglehetősen kapósak a számítástechnikai központokban. Ennek hatására ez idén már tizenhatan érettségiztek számítástechnikából, a tantárgy iránt érdeklődök száma egyre nő. Mindamellett az igazgatóhelyettes nem titkolt rosszallással jegyzi meg, hogy a matematikával szemben meglehetősen erős elöitélet honol a szülök körében, ami befolyásolja gyermekeik véleményét is. Valóban elgondolkodtató, hogy korunkban, amikor a műszaki-tudományos forradalom a fejlődés egyik fontos biztosítéka, még mindig előítéletekkel viseltetnek a matematika iránt. Érdemes megjegyezni, hogy a legfejlettebb technológiájú országokban végzett felmérések szerint míg húsz évvel ezelőtt a legnagyobb megbecsülésnak örvendő és legmagasabban honorált szakmák a jogászé, az orvosé, az egyetemi tanáré volt, addig napjainkban a ranglétra csúcsán a számítógép-programozó és a mikroelektronikai szakemberek állnak. Az ókori gúmnaszionok az ép testben ép lélek világszemlélet jegyében tevékenykedtek. Ez az egyik oka, hogy Székely István tanárnál a középiskolai testnevelés-oktatásról érdeklődöm. A másik az, hogy a gimnázium huszonhárom tanulója végzett testnevelési főiskolát, illetve lett tagozatos tornatanár. Közülük többen fiatalkorukban jelentős eredményeket értek el atlétikában, labdajátékban, vívásban evezésben. Nem egy közülük, országos bajnoki címig, illetve válogatottságig vitte. De ami még ennél is fontosabb: ma tanárként, edzőként működnek, tehát Székely István keze nyomát próbáltam megkeresni a Dunaszerdahelyi járás kiemelkedő eredményeiben. A sportolók szeretett „Pista bácsija" (aki ifjúsági válogatottak és olimpiai kerettagok egész sorát nevelte fel egyesületi edzőként a Slávia Šamorin színeiben) közismert szerénységével int le: Nincs ebben semmi csoda. Csak dolgozni kell és kész. Aztán ahogy beszélni kezd, szavai nyomán kirajzolódnak egy kisebbfajta „csallóközi csoda" körvonalai. Harminc évvel ezelőtt, amikor fiatal tanárként idejött tanítani, az iskolának nem volt sportfelszerelése. Nem is ez volt a baj, azonban mint a mezőgazdasági vidéken általában, Somorján és környékén sem volt hagyománya, háttere a sportolásnak az egyetlen labdarúgást kivéve. Így aztán mindent az alapoknál kellett kezdeni. Először a kosárlabdának, amiben kerületi szinten többször is figyelemreméltó eredményeket ért el a gimnázium csapata, majd az atlétikának, végül a hatvanas évektől kezdve az evezésnek szenteli szabadidejének, nagy részét. Elmondja, hogy a gimnáziumi testnevelés-oktatásnak a mozgás szeretetére való nevelés, az egészséges életmód kialakítása a célja, versenysportolók nevelése az egyesület dolga. Lépteimtől kong az üres folyosó. Az iskolában a szokásosnál kevesebb a diák: akadémiai hét van, az igazgató is szabadkozva fejezte be a beszélgetést — még tárgyalnom kell a szülőkkel, a jövő héten érettségizünk. Ahol így fogalmaz, így érez a tanár, az iskola igazgatója, ahol a diákkal évente lélekben ö is érettségizik, ott az eredmény sem maradhat el: jó útravalót kapnak az iskolát elhagyó diákok. A folyosón végighaladva a falakról a tudományok, a technika, a művészetek nagyjai figyelik lépteimet. Úgy érzem, egykori gimnáziumom jó úton halad afelé, hogy majdan néhány volt diákja is e tiszteletreméltó galériát gazdagítsa. OZOGÁNY ERNŐ 13
