A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-28 / 26. szám

VOLT E( . EGY 1 • • • Igen körülményesen, de sike­rül kijutnom Csicsóra. a gátszaka­dás helyszínére. Útközben — amíg lehet — a legkülönfélébb rendszá­mú járművek közlekednek fel-a Iá. Embereket, ingóságokat mentenek, követ szállítanak... Húsz esztendő múltán is Tőzsér Árpád, „Fut Csallóköz" című verse idézi fel a legérzékletesebben azt a képet... Fut Csallóköz, mint számtalanszor futott már jajtól, borzalmaktól, víztől, töröktől, háborúktól — leszorul barma az országúiról. Katonák jönnek, hajtó bömböl, gyerek sikolt, fél az ökörtől. Teherautó nyög. mint ősállat, tetejében nők kiabálnak. Valószínűtlen kép. káprázat. kísértetek tán. s hazajárnak. A jaj. népömlés: népvándorlás, a kép azonos, csak a kor más. S vajh. mi most. s mi volt e nép bűne. hogy a föld békén sose tűrte ? Jött rá tatár és földrengések, vegyítő eszme, kétes érdek. Országa széthullt s újraépült, a népség újra néppé csődült. S a nyájként torlódó emlékekből az emlékezet bégve feltört. Az anyagból a régi formák szenvedtek ki. S e folytonosság most újra veszélyben: fut az ember, széthull az öszeállott rendszer. De futhat innen ember, állat, a formák immár készen állnak, melyek szerint majd megszerkesz­tik. ami csak szerkesztődött eddig. A gátszakadás helyszínét mindenki hadszíntérnek nevezi. Az is. A Dunán ismét némi apadást mér­nek, de Megyeren szinte órák alatt körgátat építenek az új tejüzem köré. Gútáról (Kolárovo) elszállítják a tel­jes állatállományt és az ország legna­gyobb faluját kétezer személy is el­hagyja. Gyerekek, szülők, pedagógu­sok. A komáromi járás lakosai közül immár húszezer ember valahol má­sutt, nem az otthonában tölti a vala­­hányadik éjszakát. Álmatlanul. Távol az aggodalom tartja ébren a nőket, odahaza pedig a küzdelem a férfi­akat. Királyfiakarcsán (Kráľ. Kračany) ideiglenes kórházat rendeztek be. Áz ellátás kielégítő, de a Csallóköz alsó területén már alig van járható útsza­kasz. Június 21-én a Nemesócsát (Zem. Olča) védő vasúti töltés is át­szakadt, a falut ki kellett üríteni. Másnap az ÚJ SZÓ első alkalommal közli az árvízkárosultak üzeneteit. Új rovat — egyelőre még csak egy arasznyi hasábot foglalnak el a hoz­zátartozókhoz szóló üzenetek s talán senki sem gondolja még, hogy né­hány nap múlva már teljes újságolda­lakat töltenek meg az árvízkárosul­tak egymást kereső üzenetei. Június 22. kedd. Csicsónál még nyitva a rés. Az átszakított gát látvá­nya olyan, mint egy nyitott, vérző csonttörés. Az emberek, a helyi la­kosság, és három ország hadseregé­nek katonái emberfeletti küzdelmet folytatnak a helyszínen, de másnap már a sajtó hasábjain tucatszámra jelennek meg a felajánlások, s rövide­sen elmondható, hogy az egész or­szág segíti az árvízkárosultakat. Az SZNT operatív bizottsága már a ter­melés helyreállításának feladatairól tárgyalt és az állami alapokból rend­kívüli abraktakarmány-adagot szaba­dítottak fel az árvízkárosult területről kimentett szarvasmarhaállomány ré­szére. Az ÚJ SZÓ-ban ismét új rovat nyílik, melyben közük, hol, az ország melyik pontján, melyik üdülőjében, iskolájában teremtették meg a felté­teleket az árvízkárosultak ideiglenes elhelyezésére — hová várják őket, hová mehetnek. A törődés és a rend­kívüli helyzetben felgyorsult cselek­vések egyik szép példája, hogy 23-án a sajtóban felhívást tesznek közzé, mely a nyugdíjasokhoz szól. A felhí­vás közli, hogy az ideiglenes lakhe­lyeken tartózkodó árvízkárosult nyugdíjasok hol, melyik postahivatal­nál jelentsék be a nyugdíjkifizetési igényüket. Egy másik felhívás a fiata­lokhoz szól, azokhoz, akik az árvíz miatt nem jelentek meg a felvételi vizsgákon: a vizsgákat később is le­tehetik. A komáromi járásból a mai napig már összesen 44 800 embert kellett más, ideiglenes helyen elhe­lyezni. A sajtóban már riportok jelen­nek meg azokról, akik távol össze­dőlt otthonaiktól, valahol az ország valamelyik pontján tartózkodnak. Helyzetük megnyugtatónak ígérke­zik, mert mindenki átérzi az állapotu­kat, mindenki igyekszik segíteni, és széleskörű, országos gyűjtési mozga­lom alakult ki. Az árvízkárosultak folyószámlájának számára máig is sokan emlékeznek: 405—88—33. Csicsónál megfeszített erővel tömí­­tik a rést, melynek mélységét csak feltételezni lehet, mérni nem, vagy csak körülbelül. A kimosott kráter mélységét húsz méterre becsülik. Szerdán, 23-ra virradó éjszaka a víz 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom