A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-21 / 25. szám
Zolczer János: HA ÉN GÓLYA VOLNÉK... Csanaky Eleonóra— Miklósi Péter: VISSZAPILLANTÁS A JÓKAI-NAPOKRA F. Rakovský: MOSZKVA - A MŰEMLÉKEK VÁROSA Csanda Sándor: BENYOVSZKY, A REGÉNYHÖS Keszeli Ferenc: VOLT EGYSZER EGY VÍZÖZÖN II. Tok Béla: HERMAN OTTÓ Címlapunkon Prandl Sándor felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Krát Petemé. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,—Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Szavunk, táncunk, dalunk — mert jel — nem puszta hang, mozdulat zaj; lefordítható a cselekvés nyelvére: az öröm és a bánat megnyilvánulása, a békességóhajtás kinyilatkoztatása, mint minden emberi elkötelezettség a folyamatos alkotás — a béke oldalán. A szavainkkal, táncainkkal és dalainkkal negyvenedik békés tavaszunkon immár harmincadszor jelentkező Gombaszögünk — mert jelkép — nem csupán rendezvény: a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Ünnepsége, melyen közös műsorban egy eszmétől áthatva dalol és táncol magyar és szlovák, ukrán és lengyel, cseh és orosz, tízezreknek a gömöri táj minden szépségétől körülövezett nézőtéren. Gombaszög nemcsak nemzetiségi kultúránk, hanem szocialista hazánk nemzetiségi politikájának is jelképévé vált az évek során, bizonyítva azt a tényt, hogy a nemzetek és a nemzetiségek szellemi termékei közkinccsé váltak, hogy a nemzetiségek léte gazdagítja Csehszlovákia társadalmi életét, hogy a belső internacionalizmus szilárdítja az országhatárokon túli nemzetköziséget. Csehszlovákia Kommunista Pártja és szocialista államunk államalkotó egységként tartja számon a hazánkban élő nemzetiségeket, ami többek közt az arányos képviseletben, a szabad nyelvhasználatban, az anyanyelvi művelődésben, a nemzetiségi kulturális szövetségekben való tömörülés jogában, a nemzetiségi tömegtájékoztató eszközök tevékenységében valósul meg a nemzetiségek által lakott területek rohamos fejlődésével, a gazdasági és szociális egyenlőtlenségek megszüntetésével párhuzamosan. az együvé tartozás ünnepe Nemzetiségi kulturális életünkben fontos szerepet játszik a csehszlovákiai magyar nyelvű sajtó a maga tizenkilenc központi lapjának majdnem négyszázezres példányszámával, a hazai könyvkiadók a több százezres magyar nyelvű könyvtermésükkel, a magyarországi kiadóktól átvett százezernél nagyobb példányú irodalom, a Magyar Területi Színház s annak Thália színpada, az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes, a rádió és a televízió magyar nyelvű adása mellett a CSEMADOK kulturális tevékenysége. is. Nemzetiségi kultúránk a szocialista csehszlovák kultúra szerves részeként fejlődik nemzeti és nemzetiségi kultúránk kölcsönös megismerése és kölcsönhatása jegyében, miközben e kultúrák megtartják és továbbfejlesztik az őket közelítő általános mellett a sajátosságaikat, egyedi jellegzetességüket is. Az, hogy megkülönböztetjük az általánost az egyeditől; az internacionalista együvé tartozást a kulturális és nyelvi sajátosságoktól, egyúttal azt is jelenti nálunk, hogy megszüntettük a történelmi fejlődés során itt rekedt nemzeti és nemzetiségi elfogultságot, előítéletet, érzékenységet és elszigeteltséget, hogy nem csináltunk a különbségekből megkülönböztetést. Hazánk nemzetei és nemzetiségei együtt építik a fejlett szocializmus országát, egyformán részesülnek a közös munka által létrehozott javakból. Szülőföldünk nemcsak ke^ nyérrel és borral táplál minket, hanem eszmékkel, érzelmekkel, a testvéri együvé tartozás hitével és valóságával is, ezért természetesnek tartjuk, hogy a dolgos haza negyvenedik szabad májusát ki-ki a saját szép anyanyelvén: csehül, szlovákul, ukránul, lengyelül, németül, magyarul énekli meg. És ez a dal nemcsak önmagunknak szól, nemcsak mi, hanem mások is gyönyörködhetnek apáink népi és haladó hagyományában. A párt- és az állami szervek minden évben a legmagasabb szinten tisztelik meg részvételükkel Gombaszögöt. A környék lakói nemzetiségre való tekintet nélkül eljönnek a kultúra hívó szavára. És így lesz ez az idei jubiláló ünnepségünkön is, amikor a Sarlósok valamikori táborhelye ismét dolgos felnőttekkel és dalos-táncos fiatalokkal népesül be. Harmincadszor győződhetünk meg a szocialista küldetésű és a ma emberéhez méltó rendezvény békenagygyülésének időszerűségéről, gyönyörködhetünk a néprajzi kiállításban, valamint a CSEMADOK-csoportok és a vendégegyüttesek ünnepi műsorában. A közös harcok árán megváltott gömöri föld közös örömünnepünk színhelye lesz, méltó kicsúcsosodása a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége azon rendezvényeinek, melyekkel tiszteletünket és hálánkat róttuk le a negyven évvel ezelőtti harcok hősei előtt, a hitleri Németország ellenében győzedelmeskedő Szovjet Hadsereg katonái előtt. SIDÓ ZOLTÁN, a CSEMADOK KB elnöke Fotó: PRANDL SÁNDOR
