A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-19 / 3. szám
A Csemadok életéből Egy csokor kérdéssel kopogtattunk a CSEMADOK KB titkárságán: az új esztendő kezdete apropó is, ürügy is, alkalom is a múlt évi munka megmérésére, a tervek, feladatok, célok mérlegelésére, körvonalazására. Megkérdeztük: sikerült-e Szövetségünkben teljesíteni a tavalyi munkatervet, milyen területeken születtek meg a várt eredmények, milyen volt a járási titkárságok munkája, kapcsolata a partnerszervekkel, szervezetekkel és intézményekkel; hogyan sikerültek a CSEMADOK 1984. évi központi rendezvényei, emelkedett-e, csökkent-e a színvonaluk, hol voltak hibák, hiányosságok? Milyen feladatok várnak Szövetségünkre a szervezeti élet területén, a művelődési és művészeti munka szakaszán ? íme a válaszok: Dr. LUKÁCS TIBOR, a CSEMADOK KB vezető titkára Előre kell bocsájtanom, hogy kimentő választ ezekre a kérdésekre csak a munkánk átfogó értékelése után lehet adni, mivel az eredmények „gyűjtése", értékelése most folyik központi és járási szinten is. Persze a munkánknak vannak olyan területei, amelyeket már most meglehető pontossággal értékelni lehet, mert az Írásos jelentéseken kívül olyan személyes tapasztalataink vannak, amelyek lehetőséget adnak a mérlegvonásra. Örömünkre szolgál, hogy a legtöbb járási bizottságunk komolyan vette a kapcsolatteremtés igényét, és a színvonalasabb munka érdekében igen jó kapcsolatot tart fenn a partnerszervekkel, szervezetekkel és intézményekkel. Ezenkívül munkájukról jelentések és tervek benyújtásával rendszeresen informálják az illetékes párt- és állami szerveket is. Példásnak mondható az együttműködés pl. a szocialista akadémiával a nagykürtösi (Veľ. Krtíš) és komáromi (Komárno) járásban, ahol a két fél kölcsönösen értette meg az együttműködés előnyeit. A CSEMADOK-nak tudniillik jól felkészült előadó gárdája van a művelődéspolitika és ismeretterjesztés legszerteágazóbb témáira, a SZA pedig küldetésénél fogva rendelkezik olyan anyagi eszközökkel, amelyeket a közös feladatok támogatására, honorálására tud fordítani. Másutt, mint pl. a dunaszerdahelyi (D. Streda), a galántai, a nagykürtösi, a lévai (Levice) és a losonci (Lučenec) járásokban a népművelési központok és a CSEMADOK járási bizottságainak jó kapcsolatából adódik. hogy átlagon felülien sikerül a népművelés területén megszervezni az előadásokat. A galántai járásban a 84-es év utolsó negyedévéig 367 előadást tartottak közel 40 ezer hallgató számára, Dunaszerdahelyen 224 előadás hangzott el több mint 17 ezer résztvevő előtt. De jelentős eredményekről számolhatok be a lévai (142), a losonci (135) és a nagykürtösi (111) járásokban is, ahol a résztvevők száma egy-egy előadáson meghaladta a 100—150 főt. Hasonlóképpen jó az együttműködés a szocialista ifjúsági szövetség szervezeteivel, ami különösen a művelődési klubjaink tevékenységénél kamatozik. A jövőben elvárjuk, hogy más járási bizottságaink is kövessék az említett jó példákat, és őszintén reméljük, hogy sikerül jelentősebben előrelépnünk abban is, hogy több élcsoportunk érezhesse maga mögött főképpen a déli járások földművesszövetkezeteinek erkölcsi és anyagi támogatását, olyan formában, ahogyan azt sikerült megoldani Pelsöcön (Pleéivec) a Vörös Csillag Egységes Földművesszövetkezetben, amelyik vállalta a CSEMADOK-énekkar fenntartójának tisztjét. A népművelői munka területén mennyiségileg sikerült megvalósítanunk minden betervezett rendezvényünket. Várakozáson felüli színvonal jellemezte a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat Kassán (Košice). Ebben nem kis szerepe volt annak is, hogy olyan kimagasló egyéniségekkel találkozhatott a Fábry Napok közel 100 fős közönsége mint Viliam Plevza akadémikus, az SZLKP Marxista-Leninista Intézetének igazgatója, aki pártunk nemzetiségi politikájáról tartott mély, gondolatokat felvető, igen közvetlen előadást, de hasonlóan jó volt a visszhangja a rendezvény többi előadásának is. A sikeres akciók közé sorolom még a Kazinczy Nyelvművelő Napokat Kassán, a nyelvjárásgyűjtök szemináriumát és november végén Losoncra összehívott jogi neveléssel és propagandával foglalkozó szemináriumot. Kevésbé sikeresek voltak az Érsekújváron (Nové Zámky) megrendezett irodalmi és a Lučatinba öszszehívott honismereti és klubtevékenységi tematikájú szemináriumok, az előbbi a tervezett előadók távolmaradása, az utóbbi az igen alacsony számú résztvevők miatt, aminek okát elsősorban a „szervezetlen szervezésben" látom. A művészeti mozgalom területén szervezett rendezvényeinknek, főképpen ezek tartalmi részét illetően, szinte nem volt árnyékos oldala, amit igazol a nézőszám állandó növekedése és a kedvező sajtóvisszhang is. Természetesen itt is akadtak kisebb szervezési fogyatékosságok, amelyekre a jövőben jobban oda kell figyelnünk, de ezeket inkább csak a beavatottak vették észre a versenyeink és fesztiváljaink közönségét nem zavarták. Itt szükséges elmondanom, hogy mindezt csak úgy sikerülhetett elérnünk, hogy Komáromban a Jókai-napok színhelyén. Zselizen (Želiezovce) az Országos Népművészeti Fesztivál otthonában, Dunaszerdahelyen. ahol a Dunamenti Tavasz kapott otthont és a rozsnyói (Rožňava) járásban, ahol Gombaszögon (Gombasek) a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Ünnepélye kapott bensőséges helyet, mindig számíthattunk a járási és helyi párt- és állami szervek erkölcsi és anyagi támogatására, akiknek ezért ezt az alkalmat is felhasználva szeretném kifejezni tagságunk őszinte köszönetét és háláját. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy ezek a rendezvények a szocialista internacionalizmus. hazánk nemzetei és nemzetiségei közötti barátság példái voltak. Hibák, hiányosságok — azok is voltak, amint ezekre már utaltam az előbbiekben. Jogtalan önelégedettség és káros önteltség lenne, ha nem látnánk és nem figyelnénk magunk is oda a bíráló (többségben az ügy érdekében és nem ellene) elmondott észrevételekre. Még ha nem is fektettünk le iskolás módon hibanaplókat, de, mint a jó pedagógus, vissza-visszatérünk a felmerült problémákra, és a szakbizottságok a titkárságok és a központi bizottság ülésein is közösen keressük a még jobb megoldásokat, s gondolom ez így van rendjén. Tartalmát és szervezési formáit illetően szinte állandósult a fesztiváljaink és központi versenyeink programja, ahol még mindig keressük a legmegfelelőbb összeállítást az a gombaszögi ünnepségünk, mivel a közönség sokrétűsége, igényeinek különbözősége igen komoly feladat elé állítja minden évben a műsorbizottságot. Mindenesetre mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ebben az évben 30. évfordulóját ünneplő „Gombaszög" méltó legyen elért felnőttkorához. Az 1985-ös év fő feladataival foglalkozó tervezetét Központi Bizottságunk őszi ülése hagyta jóvá. Az elfogadott dokumentum a feladatok kijelölésénél figyelemmel volt a CSKP XVI. kongresszusán, valamint Szövetségünk XIII. országos közgyűlésén elfogadott határozatokra. Az elfogadott munkaterv tevékenységünk minőségének javítását és munkánk hatékonyságának fokozását irányozza elő. Alapszabályzatunkban és határozatainkban is kiemelt helyet foglal el a szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre nevelés. Ez lesz meghatározója 1985-ben tevékenységünknek. Felszabadulásunk évfordulója jó lehetőséget biztosit arra is, hogy fokozott mértékben emeljük fel hangunkat a béke megőrzése érdekében. Szövetségünkben a szervezeti élet területén a legfontosabb feladat tovább szilárdítani a belső fegyelmet, a belső szervezeti életet. Rendszeresíteni a vezetőség munkáját, az aktivistahálózat tevékenységét, javítani a belső informáltságot, és továbbra is nagy gondot fordítani az új tagok toborzására és a meglévők aktivizálására. Művelődési munkánkban a legfontosabb szerep a honismereti területre hárul. E téren et kell mélyíteni a helyi munkásmozgalmi múlt kutatását, a felszabadulás feltételeinek és eseményeinek megismertetését, különösen a fiatal CSEMADOK-tagok körében. Központi Bizottságunk történetmi-irodalmi vetélkedőt szervez „40 év szabad hazában" címmel. Bízunk abban, hogy a vetélkedőbe bekapcsolódik a CSEMADOK-tagok többsége. A művelődés fontos feladatai közé tartozik továbbá az irodalmi nevelés, a könyvvel való munka, valamint anyanyelvűnk tisztaságának megóvása érdekében a nyelvművelői tevékenység, amely színes, sokrétű munkává válhat vetélkedők, előadások, író-olvasó találkozók, nyelvjárás-gyűjtés és más munkaformák biztosításával. Művészeti tevékenységünkben elsősorban a haladó hagyományok ápolását kell biztosítani, s úgy irányítani az egyes csoportok munkáját, hogy azok eleget tegyenek az amatőr művészeti mozgalom lényegének. A kisközösségek igényeit, szükségleteit elégítsék ki úgy, hogy visszahatva a közösségekre neveljék is azokat. JL
