A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-31 / 22. szám

és sejtelmesen-édes élmények — a. j sors ajándékpillanatai voltak. Komoran, félszegen, a felelősség súlyától is kicsit félve láttak hozzá a mile élítéséhez: elfelejtett mozdula­tokat próbálgatva. Félévszázadnyi homályon keresztül igyekeztek Ízüle­teik, észjárásuk egykori beidegződé­sét emlékezetükbe idézni. S ahogy teltek a napok, líöy sereglettek elő a már-már elfelejtett emlékek. Újra szénégetők voltak. Szemük kifénye­sedett. izgalmunkban gyerekes mo­soly pirult kisimult arcukra. Kitárul­koztak. Közlékenyekké váltak. Élet­útjukat így visszafelé is bederengte a fénylő emlékezés. A falusi pártszervezet elnöke Bod­rogi Tibor elvtárs, ünnepi aktus kere­tében A szénégető szakma díszmes­tereivé avatta: Árvái Ferencet, Tisza A forgatókönyv alapján az eredeti elképzeléseknek megfelelően sike­rült elkészíteni a filmet, amelynek címe: „Nóty a tance uhliarov z Ge­­mera" (A gömöri szénégetők dalai és táncai). Műfaját tekintve néprajzi al­kotás. De nem csupán a szénégetés hagyományát örökítették meg rajta, hanem a Csermosnya-völgy festői szépségét is, s korháttérként felele­venednek benne a környéken ismert népdalok, népitáncok népzenei motí­vumok — Szvorák Kati, Ulman Gábor citerás, és az Új Nemzedék említett szereplőinek jóvoltából. A film narrá­kameraállásból) egy dokumentumfil­met Berente Árpád amatőr filmessel. A forgatás ideje alatt, tíz napon keresztül szinte állandóan, éjjel és nappal, együtt voltam a szénégetők­kel. Figyeltem a mozdulataikat, hall­gattam a beszédüket, velük dolgoz­tam, velük őrködtem éjjel a füstölgő mile körül, velük aludtam a kalyiba csatinagazos pamlagán, ettem erdei főztjüket, megszívleltem intelmeiket. Tehát amennyire csak tudtam, igye­keztem szénégetősegéddé alakulni, hogy kifürkészhessem legszemélye­sebb cselekedeteiket, hogy legbel­ső/ évszázad múltán újra füstölög a Köszörűvölgy „csendes tűzhányója " amely zsákokba, szekérre kerül és irány a múltját őrző falu :ora Ropog József színész. A több sőbb gondolatviláguk égboltja alá is nint félórás „tömény múlt" úgy is bebocsájtást nyerjek. Helyettük is nondható, hogy egy történelmi nép- mondom és már velük is, hogy ezek ajzi tele-(táj)-fotó. Megszületésének az emberek nemcsak egy szerepet elentőségét az is növeli, hogy „ma- játszottak itt végig több-kevesebb jyarul beszélő". Tudni keil még, hogy felszínességgel, nemcsak mímelték a ibből a filmből két változat készült, teendőket. Hanem testükkel, lelkük- Xz egyik, a szereplők élő beszédé- kel, idegeikkel és érzelemvilágukkal, /el-énekével Magyarország részére, életformájukkal és magatartásmód­­\ másik, a prózai szövegrészek szlo- jukkái is alkalmazkodtak a körülmé­­rák nyelvű fordításának hangváltoza- nyékhez, azonosultak a nem könnyű ával hazai célra, amit húsvétkor lát- feladattal. A szénégetők egykori ét­­lattunk a Csehszlovák Televízióban, rendje szerint táplálkoztak, a hideg, tt említem meg, hogy a rozsnyói nyirkos éjszakákon is fenyőgallyak- Rožňava) Bányász-múzeum is készí- kai megágyazott földkunyhóban hú­­etett a szénégetésről (sajátságos zódtak meg. A velük átélt kalandos Sándort Vanyo Istvánt, Szpisák Ist­vánt, Korcsmáros Józsefet, Dányi Já­nost, Borsodi Miklóst, id. Molnár Jó­zsefet és ifj. Kocsis Jánost. A CSE­­MADOK Rozsnyói Járási Bizottsága pedig díszoklevelet adott át a vállal­kozó kedvű idős embereknek. A hely­beliek faszénnel megtömött hímzett szénégetőtarisznyát akasztottak a vállukra: emlékeztetőül. Köszönjük nekik az élményt, a jele­nünkbe visszahódított darabka falusi történelmet. > Kép és szöveg: : KORCSMÁROS LÁSZLÓ I Sikerült a nagy vállalkozás: fejtik (plajszálják) a faszenet FILMSZALAGON EGY KIHALT ŐSI FOGLALKOZÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom