A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-24 / 21. szám

A Csemadok életéből ELŐTTÜNK A NYÁR A közelmúltban végigutaztam a déli járásokat, s ha futotta az időmből, elbe­szélgettem a CSEMADOK járási bizott­ságok vezetőivel arról, hogy a közelgő nyári idényben mire készülnek. Általá­ban azt tapasztaltam, hogy a nyár fő rendezvényei mindenhol a járási dal- és táncünnepélyek — vagy ünnepélyek. Több járásban körzeti népművészeti ta­lálkozókat is szerveznek a helyi szerve­zetekkel karöltve. Az is általános, hogy a nyári népművészeti rendezvények műsora most alakulgat. A járási bizott­ságok vezetői azzal számolnak, hogy a nyári népművészeti találkozókon a Ta­vaszi szél... járási versenyén szereplő szólisták és csoportok legjava vesz majd részt. Ez gyakorlatias és helyénva­ló elképzelés, hiszen így a népművésze­ti együtteseknek, a Tavaszi szél.... ren­dezvénysorozatát követően is konkrét feladatuk lesz. Vagyis van, lesz miért tovább dolgozni azoknak is, akik eset­leg nem jutottak (jutnak) tovább a járási versenyről. Komáromban a CSEMADOK jb-n el­mondták, hogy a Tavaszi szél... járási döntőjét április 20-án rendezik. A ver­senyre 11 éneklőcsoport, 20 szólista, 6 citerazenekar egy parasztzenekar és egy népművészeti együttes jelentke­zett. A Bátorkeszin (Vojnice) megrende­zendő verseny legjobbjai természete­sen helyet kapnak a június 30-i kolozs­­némai (Klížska Nemá) járási fesztiválon is. Ezen a rendezvényen délelőtt köny­­nyűzenei műsort láthat-hallhat majd a közönség, délután pedig népművészeti seregszemlében gyönyörködhet. A ko­máromiak dolga-gondja, mint eddig is, a Jókai-napok szervezése. A rendez­vénysorozat idején a jb a járás amatőr képzőművészeinek munkáiból tárlatot rendez a CSEMADOK-galériában. Az idén augusztus 5—11-e között a ko­máromi járás a színtere a CSEMADOK KB által rendezett Nyári Művelődési Tábornak is. Az őrsújfalusi (Nová Stráž) táborozás az egyik legrangosabb nyári rendezvénynek ígérkezik. Losoncon (Lučenec) Princ Sándorral, a jb titkárával beszélgettem a nyári rendezvényekről. A járási dal- és tánc­ünnepélyt hagyományosan Vilkén (Veli­­ká nad Ipľom) tartják július közepén. A losonciak ezenkívül még két körzeti ta­lálkozót szerveznek, mégpedig Ragyol­­con (Radzovce) és Nagydarócon (Veľké Dravce), augusztusban illetve június­ban. A járási és körzeti rendezvények gerincét náluk is a Tavaszi szél... járá­si döntőjében részt vevő együttesek alkotják. A három említett rendezvény mellett kerületi népművészeti sereg­szemlére is sor kerül. Ezt a rendezvényt 1983-ban újították fel. Három CSEMA­DOK jb — a nagykürtösi (Veľký Krtíš), a rimaszombati (Rim. Sobota) és a loson­ci (Lučenec) — közösen szervezi a Ke­rületi Népművészeti Központtal. Ezt az idén június 15—16-án rendezik, s a három járás legjobb együttesein kívül magyarországi és szlovák vendég­együttesek is szerepelnek a műsorban. A véletlen úgy hozta, hogy a CSEMA­DOK Rimaszombati JB-ra akkor érkez­tem meg, amikor a jb elnökségi ülését tartották. A napirendi pontok között a legközelebbi tennivalókat is tárgyalta. Így a nyári rendezvényekről is szó esett. Pál Gyula, a jb titkára elmondta, hogy a Tavaszi szél... járási versenyére 14 csoport és 10 szólista jelentkezett, s hogy a versenyt az idén Gömöralmá­gyon (Gern. Jablonec) tartják. A verseny legjobbjai a május 26-i Járási Dal- és Táncünnepélyen is szerepelnek majd Nagybalogon (Veľký Blh), a jb tervei között szerepel egy Ki mit tud ? vetélke­dő is, amit még április folyamán szeret­nének lebonyolítani a járási székhelyen. Ezen a vetélkedőn a négy elődöntő legjobbjai versenghetnek majd. Május elején rendezik a már hagyományos Gortvavölgyi Néprajzi Találkozót a gö­­möralmágyi helyi szervezettel közösen. Igényes és komoly feladatot jelent a járási bizottságnak, hogy az idén ez a járás ad otthont az Országos Néprajzi Szeminárium résztvevőinek. A rozsnyóiak (Rožňava) előtt is bok­ros teendők állnak. Május közepén tart­ják a Tavaszi szél... járási döntőjét, amelyre eddig 9 együttes és néhány szólista jelentkezett. A járási dal- és táncünnepélyt kétnaposra tervezik, jú­nius 8—9-re Krasznahorkán. Az idén először szerveznek nyári művelődési tá­bort Lúcskán — augusztus közepén. Természetes, hogy gondjaik között sze­repel a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély sikeres lebonyolítása is. A jb kétévenként szervezi Gombaszögön (Gombasek) az Amatör Képzőművészek Táborát: erre a magyarországi és az NDK-beli testvérvárosok amatőr képző­művészeit is meghívják. Kassán (Košice) és a Kassa-vidéki járásban is egy sor akció szervezése van folyamatban. Május második felé­ben — 19-én Szepsíben, 20-án Kassán — emlékeznek meg Szepsi Csombor Márton munkásságáról, amit előadá­sokkal, író—olvasó találkozókkal és könyvkiállításokkal kötnek egybe. Május végén lesz 15 éve, hogy eltávozott közülünk nagy antifasiszta írónk, Fábry Zoltán. Az ő emléke előtt tisztelgünk Kassán és a kassai járásban egy ren­dezvénysorozattal, amit az Antifasiszta Harcosok Szövetségével közösen készí­tünk elő. Május végén kerül sor a Ka­­nyapta menti dalos találkozóra Buzitán; a XXXI. Járási Dal- és Táncünnepélyt június 9-én rendezzük Somodiban. A III. Nyári Művelődési Tábort ugyancsak Somodiban tartjuk július 7—13-a kö­zött. További körzeti népművészeti ren­dezvények a Daloló Alsólánc, augusztus 11 -én és a nagyidai CSEMADOK-nap, augusztus végén. A keleti végek nyári rendezvényei is gazdagnak ígérkeznek. A Tavaszi szél járási versenyét április végén tartották, ugyancsak áprilisban szerveztek egy néprajzi szemináriumot. Az idén a járási dal- és táncünnepély Királyhelmecen (Kráľ. Chlmec) tartják június 9-én. A rendezvényen természetesen a járás legjobb együttesei szerepelnek majd. A Daloló Ung-vidéknek hagyományosan Nagykapos (Veľké Kapušany) a színhe­lye. A CSEMADOK Terebesi (Trebišov) JB-a is szervez az idén nyári művelődé­si tábort, mégpedig július 19—21 -e kö­zött Csicser mellett, a Latorca partján. Az elmondottak bizonyítják, hogy a CSEMADOK járási bizottságai és a helyi szervezetek a felszabadulás 40. évfor­dulóját komoly politikai, társadalmi és kulturális rendezvényekkel, előadás-so­rozatokkal kívánják megünnepelni. A tervezett akciók sokrétűsége, gazdag­sága, a műsorok sokszínűsége egyrészt Szövetségünk erejéről tanúskodik, más­részt arra is bizonyíték, hogy az amatőr mozgalom olyan tömegbázist jelent, amelyből a különböző rendezvényeken a szervezők rangos műsorokat állíthat­nak össze. Az elképzelések és műsor­tervek ismeretében bízvást állíthatom, hogy a nyári rendezvények közönsége nem fog csalódni. GÁL SÁNDOR SZÉLJEGYZET Két nap a Magas-Tátrában Ha valami botrányos tektonikus zűrza­var következtében elsüllyedne vagy le­dőlne a Magas-Tátra, újra fel kellene építenünk: össznépi brigádmunkával, esetleg nemzetközi összefogással; egy­re fogyatkozó testi erőm ellenére, jóma­gam is cipelném hozzá a gránitsziklákat — akár a kalapom karimáján is ... Kevés csodálatosabb alkotása van a természetnek. Az ember valahol Lip­tovský Hrádok mögött megpillantja, azután már le sem tudja venni róla a szemét. Közben minduntalan becsap, beug­­raszt, „átver". Mert ha a Csorba-tó felől nézem, legmagasabb csúcsának a Kriváňt lá­tom, Ótátrafüredről a Lomnici-csúcsot ; a Gerlachfalvi-csúcsot, amely viszont az általános iskolai tankönyvek szerint is tényleg a legmagasabb (2 665 m), egyszerűen nem találom. Sebaj, hiszen a Magas-Tátrának ösz­­szesen háromszáz csúcsa van, mind a háromszázat bajos lenne alaposabban szemügyre venni: nézzük hát egyszer­re: az Egészet. Nézem is: hajnalban, délben és este. Sőt, az éjszaka kellős közepén is, leülök a „bungallóm" küszöbére és ámulok. Jókedvűen, békességes hangulatba burkolózva. Arra gondolok, okos ember volt, aki úgy döntött, hogy itt kell CSE­­MADOK-tanfolyamot tartani. Tavasz van, a fenyvesek békésen sustorognak, szinte kézzel tapinthatom az ibolyántúli sugarakat, énekelni lenne kedvem, de nem merek, nehogy kompromittáljam a tátrai zergéket és a kőszáli sasokat. Viszont mosolyogni és kuncogni me­rek, különösen amikor B. Géza bará­tommal fölfedezünk egy remek tátrai cukrászdát, benne egy édes, pirosruhás cukrászlánnyal, aki tortaszeletünk mellé kedves mosolyt is fölszolgál. Az emberből sisteregve elpárolog minden agresszivitás. A tanfolyamot, amelyen ötvenöt CSE­­MADOK-tisztségviselö (járási titkár, já­rási elnök, egy-egy nagyobb helyi szer­vezet elnöke) vesz részt, egy KOLIBA nevű, népies jellegű házikó nagytermé­ben tartjuk. A terem közepén hatalmas kandalló, szerencsére nem ég benne a tűz. Ha égne, zsiványpecsenyét vagy gyöngehúsú gödölyét is süthetnénk. mindenféle forgatható nyársakat látok. De nem is vagyunk éhesek... Meg azután: nem csak gödölyével él az ember! A tanfolyamot (vagy szemináriurnot ?) dr. Lukács Tibor nyitja meg és vezeti. A CSEMADOK KB vezető titkára elmond­ja, hogy Szövetségünk kultúrpolitikai céljairól lesz szó. Első előadó Sidó Zoltán a CSEMA­DOK KB elnöke. Az elnök egyebek között elmondotta: 6 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom