A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-17 / 20. szám
CSÁRDÁSOK ÉS CSOPORTOS TÁNCOK 2. A hármas csárdást Bodrogközben és Gömörben „konyhatánc'' néven ismerik. Egy férfi két nővel járja a táncot. Eredetét kétféleképpen magyarázzák. Tudományosan is és létezik helyi eredetű magyarázat is. Az előbbi a tánc széleskörű elterjedése alapján kimondja az egy férfi és két nő ún. „hármas csárdásának" rokon formáit a dél-erdélyi románok (Invirtita), a bácskai délszlávok (Momaőko kolo), valamint a kárpáti lengyelek és a szlovákiai goralok (Goralska trojka) körében is megtalálhatjuk. A hármas táncok a régi udvari tánckultúrában éppúgy, mint a nyugat-európai néptáncokban gyakoriak voltak. (Martin Gy. Magyar tánctípusok és táncdialektusok) A nép ajkán élő magyarázat — ezért nevezték a táncot konyhatáncnak — a lakodalom előkészítése idejének sajátos táncaként tartja nyilván. Tudvalevő, hogy a lakodalmak előkészületekor a nagy sütés-főzés idején aránylag kevés férfi volt jelen, csak a vízhordók, a favágók stb. Ezért aztán este, a munka befejezésekor ha táncra került sor, őket fogták be az asszonyok párnak. így jutott egy-egy férfira két nő is. A tánc szerkezeti felépítése egy lassú és egy közepes (friss) részből áll. A lassúbb a sétáló, kopogó, hármas dobogó, cifra, csusszantó, forgó lépések fordulnak elő. A motívumokat helyben, illetve a táncteret (szobát, konyhát, udvarrészt) bejárva táncolják. A férfi nyitott fogással tartja a két nő, hátulról öleli át a nők derekát. A nők a jobb, illetve a bal kezüket a férfi bal, illetve jobb vállára helyezik. Mindhárman menetirányba fordulva táncolnak. A friss részben a dobáló, a forgóforgató, a ki-beforgató, a pörgő-pörgető, a cifra, a dobogó cifra, a dobogós, a kopogós lépések a dominálók. A lépések táncolása túlnyomó részben helyhez kötött. A férfi általában más lépést jár, mint a nők. Pl. a nők ki-beforgatós cifrát táncolnak és ezzel 3/8-ot a férfitól el, illetve a lépés másodszori járására a férfi felé fordulnak, mialatt a férfi helyben előre néző irányban hármas bokázót, dobogóst, esetleg kopogóst jár. A férfi gyakran „dobálja", átveti maga előtt a nőket. A nők négy futó lépéssel a saját tengelyük körül is egyet fordulva átfutnak a férfi másik oldalára. Helyet cserélnek. A bal oldalról induló nő halad a belső, a jobb oldali a külső körön. Ezt a helycserét többször is megismétlik. A másik látványos forma, amikor a férfi megfogja a nőknek az ő vállán nyugvó kezét, azt magasra felemeli — így tartva a saját tengelyük körül forgatja-pörgeti a nőket (orsópörgetés). Gyakoriak a kar alatti bonyolult átbújások, átszövések is. A tánc végén aztán kis kört alkotva forognak, ridáznak. A körcsárdás a csárdás csoportos formája. Ez a forma is inkább Nógrád, Gömör, Abaúj, Zemplén tájegységeiben vált honossá. Tehát Bodrogközben is. A szabad, kötetlen páros táncból alakult ki a körcsárdás, olyanformán, hogy két vagy több pár kört alakított ki. így a táncuk már félig kötötté vált (formájában kötött, motívum- és dallamsorrendjében szabad). A tánc motívumaiban aránylag szegény. Míg áll a kör, addig a lépő motívumok: egy- és kétlépéses csárdások, cifrák, ritkábban bokázó motívumok fordulnak elő, a kör forgásakor pedig a futó és a ridalépések. A körcsárdás is lassú és gyors részből áll. A lassú részben általában énekelnek is a táncolók. Azt a dalt éneklik, amit a zenekar játszik. Ha azt akarják, hogy a zenekar muzsikáját ők határozzák meg, akkor a nóta végén hangosan énekelve egy új dalt kezdenek, a zenekar pedig átveszi az ő dalukat. Néha a teremben egyszerre két-három kör is külön nótát fúj, ilyenkor a zenekar elhallgat. A gyors körforgó részben már nem énekelnek, illetve itt ez már nem gyakorlat, de előfordulhat. Azt a jelenséget, amikor csak két pár alakít kört, racozásnak nevezzük. Itt a tánckezdés úgy történik, hogy az egyik szóval, mosolygással, kis mozdulattal vagy lendüléssel jelt ad és a zene következő ütemére balra indítva kétlépéses csárdást járnak, majd jobbra ugyancsak kétlépéses csárdást kezdenek, ennek harmadik fázisára jobb lábbal erőteljesen dobbantanak és a negyedik fázisra kivárnak. A dobbantással jelzik, hogy a következő ütemre megkezdődik a forgás. A forgást bal lábbal kezdik. A forgás fenthangsúlyos. Ez a racozás (rác) legegyszerűbb formája. Tehát a közismert csárdáslépéssel, a lassú csárdással kezdődik, aztán egy dobbantás következik és folytatódik az országszerte élő ridaforgással. A táncnak nincs sajátos zenéje, felgyorsult csárdászenére járják. TAKÁCS ANDRÁS Fotó: Prandl Sándor
