A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-10 / 19. szám
evezetőben néhány mondatnyi kereskedelemtörténet: az első, ma már közismert bevásárlóközpontot, a Hötorgscity-t 1941-ben kezdték építeni Stockholmban. Példájára sorra épültek az USA-ban és az európai nagyvárosokban a legkülönfélébb fogyasztási és ipari cikkeket árusító, nagy alapterületű központok, ahol egy időben 12—15 ezer vevő vásárolhat zavartalanul. A Szovjetunióban elsőként Moszkvában és Cseljabinszkban építették fel a szokatlan méretű, hatalmas alapterületű áruház-komplexumokat vendéglátó üzemmel, fodrászattal, takarékpénztári fiókkal és egyéb szolgáltatásokkal. Azóta több mint másfélszázra nőtt a számuk, közöttük van például Volgográd nagy bevásárlóközpontja 20 ezer négyzetméternyi eladótérrel. Természetesen, hazánkban is ésszerű igényként lépett fel az új üzletközpontok létesítésének szüksége. Legelőször Prágában, majd Bratislavában, később pedig a nagyvárosok zömének fejlesztési tervébe be kellett illeszteni a korszerű nagyáruházak építését. A belkereskedelmi hálózat kiépítésének fontos láncszemeként jött létre 1965 júliusában a mai PRIOR-áruházak trösztje, amely jelenleg — országos viszonylatban — 63 250 négyzetméternyi eladási területen 36 újonnan épült kereskedelmi létesítményt egyesít, ahol a vásárló kényelmesen, szinte percek alatt kerül sorra a pultoknál. A „mindent egy helyen" elvére alapozott bevásárlóközpontok egyrészt a városok terjeszkedésével váltak időszerűvé, másrészt a hagyományos üzletek zsúfoltságát voltak hivatottak csökkenteni. S hogy a PRIOR-áruházlánc miképpen tud eleget tenni sokirányú kereskedelmi feladatainak napjainkban — erről Kovács Zoltán mérnökkel, a tröszt vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk. — A kereskedelem áruválasztéka, a több szintes üzletközpontok kínálata életszínvonalunk fontos eleme, ugyanakkor az a mód sem mellékes, ahogyan a pultok mögött állók kiszolgálnak. Az árukínálat, a vevőkkel való foglalkozás tehát közérzetünket és hangulatunkat befolyásoló tényező. A jelenlegi gazdasági helyzetben milyennek ítéli meg a PRIOR-áruházakban kapható választékot? — A CSKP központi szervei, valamint a - belkereskedelmi tárca irányítói is fontos kérdésnek tekintik a lakosság megfelelő áruellátását, vagyis azt, hogy lehetőleg mindenki megtalálja azokat az árukat a boltokban, amelyeket jövedelmének megfelelően vásárolni szeretne. Ez abból a felismerésből következik, hogy az áruellátás az életszínvonal jelentős minőségi eleme, erősíti a bizalmat és a termelési kedvet. Ami a PRIOR-áruházakban kapható választékot illeti, általánosságban azt mondhatjuk, hogy a kínálat összességében megfelel a keresletnek. Trösztünk harminchat nagyáruháza és negyedszáz kisebb kereskedelmi egysége, a múló évek folyamán, egyre hangsúlyosabban tett eleget a népgazdasági tervben megfogalmazott ellátási követelményeknek. — Kifejezhető mindez adatokkal is ? — Természetesen! Megalakulásának évében trösztünk csupán huszonkét, mai szemmel nézve kisebb üzletközpontot egyesített; jelenleg viszont összesen hatvanhárom kereskedelmi létesítmény tartozik vezérigazgatóságunk fennhatósága alá. Húsz évvel ezelőtt üzleteink vásárlási területe mindössze 70 ezer négyzetméter volt, ma viszont ugyanezt az adatot 280 ezer négyzetméterrel jelöljük. Két évtizeddel ezelőtt évi kiskereskedelmi forgalmunk nem egész két és fél milliárd koronát tett ki, ugyanez a tétel napjainkban viszont jócskán meghaladja már 12 milliárd koronát is. Hasonlóképpen érdekes, kifejező adatnak tartom, hogy trösztünk létrejöttekor 5 360 alkalmazottat tartot-Húszéves a PRIOR-tröszt # Beszélgetés a vevőkről és eladókról, áruellátásról és minőségről, választékról és a bevásárlás élményéről # Interjú Kovács Zoltán vezérigazgatóhelyettessel 12
