A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-12 / 2. szám

Autóbuszunk Opolból Szilézia enyhén dombos vidékén dél felé tart. Az ablakok mögött elszórtan mezők és mezőgazdasá­gi települések villannak fel. Északi ország­határunktól csupán néhány kilométer vá­laszt el bennünket, de a vidék képe itt hirtelen megváltozik és az út mindkét oldalán az óriási táblákon még éretlen a gabona. Biztos jele ez annak, hogy utunk célja felé. a 6 500 főt számláló Kietrz városkához közeledünk. A mezőgazdasági kombinát, amelyet 1961-ben alapítottak, Lengyelország legnagyobb és legjobban működő mezőgazdasági üzemei közé tar­tozik. Eredetileg 5 940 hektárnyi területen gazdálkodott, de időközben a magángaz­dáktól megvásárolt parcellákkal nagyob­bodott és jelenleg több mint 8 900 hektár földterületen folyik a gazdálkodás. A kombinát a gabonafélék termesztésé­re szakosodott. 3 670 hektárnyi területet vetettek be gabonával. E terület legna­gyobb részét a Szovjetunióban nemesített — főleg minorovi búzafajtával vetették be, amelyet nem győznek dicsérni. Az átlagos hektárhozam 5,9 tonna. Ezenkívül ter­mesztenek még repcét, cukorrépát, és silókukoricát. A tehénistállók megtekintése közben, ahol példás a rend és a tisztaság, az állattenyésztés jellegével ismerkedtünk meg. Itt a figyelem elsősorban a marhate­nyésztésre összpontosul. Összesen 5 800 darab szarvasmarhát tenyésztenek, ebből 2 200 fejőstehén. Az egy tehénre eső átla­gos évi tejhozam 5 355 liter. A jövőben 4 000-re szeretnék növelni a fejőstehenek számát. Előkészületben van egy új, 1 000 borjút befogadó istálló építése is. A szar­vasmarha-tenyésztésen kívül Kietrzben 1 500 sertést és 5 000 darab csirkét is tartanak. A kombinát 1 040 dolgozót foglalkoz­tat. Közülük 40 főiskolai végzettséggel rendelkezik. Dicsérik a közös gazdálkodás előnyeit, az anyagi és szociális biztosítást. A kombinát tavalyi tiszta nyeresége, meg­haladta a 430 millió zlotyt, amit az alkal­mazottak közt prémiumként osztottak szét. A prémium évi átlagkeresetüknek a 70 %-át is elérte. A helyi nemzeti bizott­ság együttműködésével, kölcsönös anya­gi ráfordítással, az alkalmazottak gyerme­keinek számára egy bölcsődét és egy óvodát építettek. Az alkalmazottak lakás­gondjainak megoldását az a tény igazolja a legjobban, hogy 60%-uk modern szö­vetkezeti lakásban lakik, ingyen. A nagy teljesítményű technikát és a mezőgazda­ság vívmányait alkalmazó korszerű és ha­tékony gazdálkodáshoz vezető út alapve­tő akadálya a lengyel mezőgazdaság szét­tagoltsága. Lengyelországban a mezőgaz­dasági termőterületek 75 °/o-a magángaz­dálkodók kezében van. Alig hetedrészük gazdálkodik 15 hektárt meghaladó terüle­ten. Kietrz és a többi kollektív gazdaság ékes példa, bizonyító érv a maradi mező­­gazdasági agrárstruktúra ellen. Hiszen a környező magángazdálkodók földjének hektárhozama évente 1,7 tonnával keve­sebb és a tehenek tejhozama is átlag 1 500 literrel kevesebb, mint az állami gazdaságokban. A földművelők szerény technikai ellátottságával ellentétben itt rendelkezésre áll a legkorszerűbb techni­ka, amit Kietrzben 243 traktor és 400 kombájn képvisel. A nagyüzemi mezőgaz­daság távlatait legkifejezőbben az a tény igazolja, hogy az állami gazdaságok, ame­lyek Lengyelországban a termőföldnek csupán 20%-án gazdálkodnak, az egész ország mezőgazdasági termelésének 40 %-át produkálják. A közös gazdálkodás elterjesztésében nagy tartalékokkal rendelkezik Lengyelor­szág. Ezt néhány nappal később Jerzy Majka, a LEMP KB tájékoztatási osztályá­nak vezetője is elmondta Varsóban. E bonyolult folyamat fő akadályaként a földművelők történelmileg meghatározott erős földhözkötöttségét, valamint a kol­­lektivizáció folyamatában, az ötvenes években elkövetett hibákat jelölte meg. Ezek közt is legjelentősebb volt a gyenge anyagi támogatás, ami nagymértékben befolyásolta sok gazdaság széthullását. Ma a kollektivizáció folyamata még bo­nyolultabb. Nagy szerepe van a bizalmat­lanságnak, hiszen a kísérlet egyszer már kudarcba fulladt. Az újrakezdés sokkal nehezebb, rengeteg erőt és időt igényel. A közös gazdaság megalapításához jelenleg 3—400 millió zlotyt kell befektetni. Iga­zolta ezt a Jelenia Horában alapított efsz is, amely idén egyéves: E vonatkozásban figyelemre méltóak annak a szociológiai felmérésnek az ered­ményei, amelyekből kiderül, hogy a ma­gángazdaságokban a szülők egyre nehe­zebben tudják megtartani gyermekeiket. Ezek előnyben részesítik a városban vál­lalt munkát, nagyapáik földeken végzett kimerítő munkájával szemben. Másrészt az állami gazdaságokban, mint amilyen a kietrzi is, a fiatalok szívesen maradnak, mert itt minőségileg magas szinten bizto­sítottak a munka- és szociális feltételek. A nagyüzemi mezőgazdaság korszerű gépei és az egyszerű lóvontatta eke, a lengyel mezőgazdaság ellentétei. Emlékezetemben ismét visszaidéztem azt a látványt, amely hazafelé jövet lepil­lantva a repülő ablakaiból tárult elém. A mélyben meghúzódó, gyermekek játék­kockáit idéző apró tarka mezőcskék ... És ezek hirtelen, szinte varázsütésre, eltűn­tek. Ekkor már tudtam, rövidesen leszál­­lunk, hazaérkeztünk ... Dr. ERDÖFY RICHARD Dr. JÁN ŠTOLBA felvételei 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom