A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-05 / 1. szám
A Leányvár előtti Piari-kapu ezért érdekesek a megőrzött fenyegető levelek, amiket a csauszok és bégek küldtek a városnak. Nagyobbrészt magyarul írottak, tugrával vannak ellátva, s így kezdődnek: „Thy szofogadatlan hitvány, hitetlen rósz emberek, selmeczi polgárok .. Akad azonban itt másféle írásos emlék is. Ilyen a városi tanács 1525-ben kelt, német nyelven írott feljegyzése. Ebből kitűnik, hogy az év nyarán a város mindegyik bányamunkása beszüntette a munkát, mert kedvezőbb fizetési feltételeket követeltek. A király II. Lajos az udvarmesterét Karlecky Pétert küldte ide, hogy rendet csináljon. Az udvarmester a követelt fizetési feltételek jóváhagyásával rábírta a bányászokat a munka felvételére, de a Jakab napján kelt királyi parancs felmutatásával meg is fenyegette őket, hogy akik ezentúl se hajlandók dolgozni, vagyonelkobzással és fejvesztéssel lakóinak. Mindez Sekken, a később Sekély nevezetű mezőn történt. Felkeresem a Sekken nevezetű mezőt is, mert ez volt a színhelye a bányászok legelső sikeres, eredményes sztrájkjának. A régi térképek tanulmányozása során kiderül, hogy a később külutcának (Gasse) és a többi agyagos földű mezőkkel egyetemben „Pertinentiák"-nak nevezték. Az egykor gazdag, ma düledező patríciusházak mellett juthatok oda. Amit azonban itt látok, napjainkban szokványos: emeletes lakóházak. Dolgozók, munkások, bányászok lakják. Ami nagyszerű, elevenen élő műalkotás a bányászok első sztrájkjának tiszteletére. HAJDÚ ANDRÁS A szerző felvételei 5
