A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-12 / 15. szám

Csak egy percre Jogi tanácsok „Május" jeligére P. G. olvasónk üzemi balesetének kártalanítása felől érdeklődik. A baleset következtében szükségessé vált az egyik szem­golyójának műtéti eltávolítása, amiért a társadalmi érvényesülés megnehezülése címén 600 pont értékű kártalanítást állapítottak meg. Azt kérdezi, hogy ez az értékelés helyes-e? A másik kérdése pedig, hogy meddig jár a fizetéskiegészítés, amit a baleset után állapítottak meg, mert csökkent munkaképességűnek ismerték el, és így a baleset utáni tényleges keresete kisebb, mint azelőtt volt? PAPP SÁNDOR nevét eleddig a Csehszlo­vák Rádió magyar nyelvű műsorának zenei szerkesztője­ként ismerték. Febru­ár óta azonban egy vasárnaponként je­lentkező új műsor: a Fiatalok stúdiójának rovatvezetőiéként szerepel a mikrofon előtt. — Hogyan lettél „muzsikaszerkesztőbőí" rovatvezető? — Ha egyáltalán van jogom rovatvezető­nek tekinteni magam, akkor elmondhatom, hogy a nyolc évig ugyancsak általam szer­kesztett Vasárnapi randevú műsoridejének örököseként. Szó ami szó, ez az 1976-ban indult könnyűzenei adás a múló esztendők során kissé elkopott, ezért a Csehszlovák Rádió Magyar Nyelvű Főszerkesztőségének vezetőségével egy új műsorötleten törtük a fejünket. így született az immár minden hé­ten vasárnap, a déli órákban sugárzott Fiata­lok stúdiója. Hallgatottság dolgában valóban exponált időpontban közvetítünk, ezért hét­ről hétre valóban szellemes és eleven műsor összeállítására kell törekednünk. — Gondolom, nem véletlen, hogy többes számban fogalmazol, hiszen egy rovatvezető­nek jobbára munkatársai is vannak... — Közvetlen kollégaként Bárdos Ágnessel és Polák Lászlóval hármasban szerkesztjük a műsort, bár a magyar adás többi szerkesztő­je és riportere is bármikor jelentkezhet egy­­egy közérdekű, fiatalokról szóló témával a Fiatalok stúdiójában. Terveink között szere-A villamosjegy A nő már a járdaszigeten állt. Magas volt és karcsú, lótarokba összefogott hosszú, kicsit vö­röses haját meg-meglebbentette a szél. A nő csinos volt és kívánatos és lehet, hogy egy kicsit fázott. Nyilván villamosra várt, a villamos meg nem jött. — Nem is kellene győzködnie túlságosan — gondolta a férfi a járdán, aki a huszonhatosra várt. Jól megnézte a nőt de úgy, hogy az ne vegye észre. Ahogy a nő feléje fordult gyorsan másfelé nézett. De a nő tekintete közömbösen átsiklott felette, észre sem vette. Március eleje volt, fagypont körül a higany­szál, de a levegőben, a szélben már érezni lehetett a tavaszt. Halványan sütött csak át a felhőkön a nap, a férfit azonban ez is jó kedvre hangolta. Most ismét a nő felé fordult. A nő őt nézte,egy pillanatra találkozott a tekintetük és a nő kicsit zavartan elfordult. A menetrendet kezdte tanulmányozni. — Ühüm. — gondolta a férfi, — nem is rossz. Lehetne kezdeni is valamit. A szál csöppet csípősebbre fordult, a férfi szemébe húzta kalapját bekapcsolta kabátján a felső gombot Nem mert a nőre nézni, de a szeme sarkából Így is észrevette, hogy az újabb gyors fürkésző pillantást vetett feléje. A járdaszigethez villamos érkezett Ötös. A sziget megtelt emberekkel, a nő sietősen a középső ajtó felé indult, aztán ismét a menet­rend felé fordult. — Tényleg jó nő —, gondolta. Vajon milyen a szeme? A nő most háttal fordult feléje, valami pihét porolgatott le a kabátjáról. Acélkék irhabundá­ban volt a szőrmegallér és a kézelő is kék volt. Vöröses haja kicsit kacérkodva és hivogatóan kandikált ki kis kötött fekete sapkája alól. A nő most az óráját nézte, aztán ismét a férfira tekintett lopva, hogy az ne lássa. A férfi a villamost leste, és ez alkalommal nem érezte pel továbbá — a Föszerkesztöség erre vo­natkozó egyéb törekvéseivel összhangban —, hogy ösztönözni szeretnénk az együttmű­ködésre szellemi életünk jeles egyéniségeit, olyan személyeket, akik a szórakoztatva ne­velés elvét követve érdekeset, tartalmasat és újszerűt tudnak mondani a fiataloknak. — A korábbi zenei szerkesztő azonban alig­ha tud megválni a muzsikától... — Persze, hogy nem! Az új műsor fiatalos jellegét tükrözi, hogy a rendelkezésünkre álló adásidő mintegy két harmadában, a hallga­tóság levélben érkező igényeit is figyelembe véve, könnyűzenét sugárzunk. Egyúttal arra is törekszünk, hogy a magnósok lehetőséget kapjanak olyan zeneszámok felvételére, amelyek színvonaluk és népszerűségük alap­ján alkalmasak a magángyűjtemények gaz­dagítására. Ezt a sok muzsikát fűszerezzük fiatalokról szóló, fiataloknak szánt tudósítá­sokkal, glosszákkal, riportokkal. — Megemlíthetnél néhányat a Fiatalok stú­diójában megpendített témák közül? — Állandó témaként kezeljük a világifjú­sági találkozók történetét és az idei VIT előkészületeit, betekintést adunk a Honvé­delmi Szövetség munkájába, beszámolunk különböző könnyűzenei eseményekről és dalfesztiválokról, heti glosszánkban a közna­pi élet fonákságait hozzuk szóba, érdekes­nek ígérkezik a Heti portré című riport, de szívesen beszélünk könyvekről, filmekről, if­júsági klubokról, sportolásról, vagy akár a fiatalok „kényes" témájáról: a zsebpénz­ről... De mert a magazinműsorok sajátja a sokrétűség, ezért Észkerék címmel rendsze­res versenyt is indítottunk. (mik-) magán a nő tekintetét. A kanyarban már feltűnt a huszonhatos. Átment az úton. a járdaszigetre lépett. Épp előtte állt meg a villamos középső ajtaja. Mi­előtt fölszállt volna, még jobba jobbra fordította a fejét. Ismét találkozott a tekintetük és a férfi fölszállt a villamosra. Kilyukasztotta a jegyét és zsebrevágta. Föltekintett, mielőtt leült volna. A nő jött feléje, őt nézte. Kék volt a szeme, mint e bundája. Utat akart engedni a nőnek, de az megállt mellette. — Nincs egy fölösleges jegye, uram ? — kér­dezte. Folyton a férfit nézte, és a férfi nem tudta, most mit tegyen. A nő várakozva állt és a szemük összeakadt. A férfi végre felelt: — Nincs, sajnos. Ez volt az utolsó, amit most lyukasztottam. A nő mintha lebiggyesztette volna az ajkát. De lehet, hogy nem is. A férfinak mindenesetre úgy tűnt, hogy igen. Egy rövidke pillanatig még nézte őt a nő. aztán elfordult és az egyik utastól kapott jegyet. A férfi igyekezett a méltóságát megőrizni. Bár érezte, hogy már csak maga miatt sem megy. A nő lyukasztott, aztán leült. Két üléssel a férfi elé. — Ezt megcsináltad, — gondolta a férfi és arra a válaszra, válaszokra gondolt, amit mond­hatott volna. Egész úton látta maga előtt a szürkéskék szőrmegallért, a vöröses lófarkat és a fekete kötött sapkát. Az egyik megállón a nő végre kiszállt. Rá se hederftett a férfira, úgy ment el mellette az ajtóhoz. Ahogy a villamos indult, a férfi még kHesett az ablakon, nem fordítja-e a nő egy picit feléje a fejét. De az csak ment a villamossal párhuzamosan és közömbösen né­zett maga elé. mint mindenki, aki az utcán megy és az utat nézi maga előtt. — Hát igen, — mélázott el a férfi és hátradőlt az ülésen. Aztán már csak a kertjére gondolt amelyet még ma délután rendbe kell hoznia. MOHR GEDEON A munkaviszonyban történt üzemi baleset kártalanítására a Munka Törvénykönyve 190—203 paragrafusai vonatkoznak. Ezek szerint — ha a munkaadó szervezet teljes felelősségének esete fenn áll — a dolgozó­nak igénye van fájdalomdijra, a társadalmi érvényesülés megnehezítéséért járó kártala­nításra, a gyógykezeléssel összefüggő cél­szerű kiadásainak, valamint a tárgyi kárának a megtéritósére, végül a kereset, esetleg a nyugdíj kiegészítésére akkor, ha ezek össze­ge a baleset következtében kisebb a baleset előtt elért átlagkereseténél. A fájdalomdíj megállapítására, valamint a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó kártalanítás kiszámítására a Törvénytár­ban közzétett 1965. évi 32. számú hirdet­mény rendelkezéseit, valamint az ehhez mel­lékelt táblázatot kell alkalmazni. Ezek szerint a baleset okozta egészségká­rosodásért, a kezelésért és a baleset követ­kezményeiért egyszeri kártalanítás jár a mel­lékelt B/l. 1—247. tételei szerint. A társadalmi érvényesülés megnehezülé­séért akkor jár kártalanítás — az idézett melléklet B/ll. 248—432. tételei szerint, ha a balesetnek kimutathatóan hátrányos követ­kezményei vannak a károsult életére, szemé­lyes és társadalmi szükségleteinek kielégíté­sére és társadalmi feladatainak teljesítésére. Tekintetbe kell vegyék a károsult életkorát, azt, hogy férfiről vagy nőről van szó, továbbá mindazt a körülményt, amely a családi, tár­sadalmi, politikai, kulturális és sportéletben való részvételének megnehezülését, a továb­bi hivatás vagy foglalkozás megválasztását, vagy a további önművelődés lehetőségét befolyásolják. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevétele indokolhatja az alappont­szám megfelelő felemelését. A táblázat szerinti pontértékelést a kezelő­orvos, vagy az az egészségügyi intézet állítja ki, ahol a beteget kezelték vagy a műtétet végezték. Az így megállapított pontértékért 1981. óta 15 Kčs jár, amit a fenti elvek szerint kétszeresére is fel lehet emelni. Az idézett táblázat 266. b) tétele szerint a szemgolyó eltávolításáért férfinél 50—100 pont állapítható meg. Emellett még a 267. tétel szerint további kártalanítás jár a látás elvesztéséért 0—1 800 pontérték között. Azt a kérdést megítélni, hogy az adott esetben az egyik szemgolyójának műtéti el­távolításáért és a látásának részbeni elvesz­téséért, megállapított 600 pont reális-e, csak az orvosi dokumentáció és az egészségi állapot ismeretében lehetne. Amennyiben a megállapított értékeléssel nem ért egyet, módjában áll annak felülvizs­gálatát kérni, sőt igényét bíróság útján per­rel, ha a munkaadójánál van szakszervezeti döntőbizottság, akkor az előtt is, érvényesít­heti. Az eljárásban a bíróság elrendelheti az Ön egészségi állapotának és a kifogásolt értékelésnek orvosszakértő általi felülvizsgá­latát. Igényének bírósági érvényesítérése egyé­ves elévülési határidőt állapít meg a törvény. Vagyis az újabb műtéttől, illetve a műtét következményeinek megállapításától számí­tott egy éven belül kell az igényét a döntőbi­zottság vagy a bíróság előtt érvényesítenie. Üzemi baleset esetén a károsultnak igénye van keresetkiegészítésre, mégpedig a mun­kaképtelensége idejére a kár keletkezése előtti átlagkeresete és a kifizetett táppénz összege közötti különbözet összegében. A munkaképtelenség megszűnte után, il­letve a teljes (vagy részleges) rokkantság megállapítása után, a károsultnak olyan ke­resetkiegészítésre van igénye, hogy ennek összege a baleset utáni (csökkentett) kerese­tével, az esetleg megállapított teljes (vagy részleges) rokkantnyugdíjjal együtt a kár ke­letkezése előtt elért átlagkeresetét tegye ki. Ez a keresetkiegészítés mindaddig jár, amíg a károsult (kereseti) viszonyai lényege- • sen meg nem változnak. Ilyen esetben a kártérítés fizetésére kötelezett szervezet, vagy a károsult is a Munka Törvénykönyve 202. paragrafusa alapján kérheti az eddigi megállapítás (bírósági döntés) megváltozta­tását. Ilyen eset állhat fenn akkor, ha a károsult egészségi állapotában lényeges változás (ja­vulás — rosszabbodás) áll be, vagy lényege­sen megváltoznak a kereseti viszonyai (tartó­san jobban fizetett munkát végez és kerese­te meghaladja a baleset előtti átlagkerese­tét). Azok a különböző juttatások, amelyeknek nincs munkabér jellegük (pl. a különböző élet- vagy munkajubileumok alkalmával adott jutalmak), s nem tekinthetők fizetés­nek, e kiszámításnál nem vehetők figyelem­be. özv. B. V.-né olvasónk ingatlaneladási ügyében azt kérdezi, hogy kell-e újabb szakértői becslést beszereznie az eladás­hoz, ha a házat a múlt évben örökölte, amikor is a hagyatéki eljárásban a köz­jegyző beszerezte a hivatalos becslést? A Polgári Törvénykönyv 390. szakaszának 2. bekezdése értelmében az adásvételnél a kialkudott vételár nem haladhatja meg az árelőírásokkal meghatározott értéket. Ezért az adásvételi szerződés megkötésé­nél és ennek a közjegyző általi regisztrálásá­nál, ami az ingatlanok esetében a szerződé­ses átruházás érvényességének feltétele, mindig be kell szerezni a hivatalos becsüt. Ezt a hites bírósági becsüsök jegyzékébe felvett személynek kell kiállítania. Minthogy az eddig érvényben volt 1969. évi 47. számú hirdetmény a múlt év végével hatályát vesztette s ez év január 1 -e óta a Szlovák Árhivatal által 1984. július 20-án kiadott és a Törvénytárban 1984. december. 11-én 129. szám alatt közzétett új hirdet­mény érvényes, az ingatlan eladásához új becsűre van szükség. Ez az új hirdetmény ugyanis az ingatlanok értékét más kritéri­umok alapján állapítja meg, mint az előző jogszabály. Dr. B. G. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom