A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-05 / 14. szám
A Csemadok életéből ELŐTÉRBEN A FIATALOK NEVELÉSE A CSEMADOK bratislavai városi bizottságai ez év február 23-án tartotta meg konferenciáját. Dr. Hamar Kálmán megnyitójában üdvözölte a küldötteket és a vendégeket, dr. František Bartošeket a bratislavai városi pártbizottság küldöttségének vezetőjét, a Veéerník főszerkesztőjét, dr. Lukács Tibort, a CSEMADOK KB vezetőtitkárát, majd átadta a szót Jurenka Bélának, a CSEMADOK városi bizottsága titkárának, aki összegezte az elmúlt három évet, elemezte a helyi szervezetek tevékenységét. Rámutatott a hiányosságokra, de kiemelte az évek óta jól dolgozó, aktív szervezetek munkáját is. A beszámoló zárórészében hangsúlyozta: „A feltételek, a lehetőségek minden szervezetben mások. A felsorolt rendezvények megszervezése, megvalósítása mögött kivétel nélkül önzetlen, munkájukért anyagi jutalmat nem váró emberek sorakoznak fel. Jutalmuk, munkájuk sikere az a jóleső tudat, hogy társadalmi tevékenységükkel segítették elérni azokat a nemes célokat, amelyeket a CSEMADOK munkaterve az irányító Művelődési Minisztérium megbízásából feladatul tűzött elénk." A beszámolót élénk vita követte. Dr. Schniererné Wurster Ilona a fiatal szakmunkások művelődési lehetőségeiről és hiányosságairól beszélt. Gyakorlati tapasztalatait mondta el, amelyet a Slovnaft magyar nyelvű szakiskolájában szerzett. Javasolta, hogy az országos szavaló- és kiejtési versenyen ne vegyék egy kategóriába a szakmunkás tanulókat a gimnnazistákkal, hiszen akkor eleve nem lehet továbbjutási esélyük. Pedig a szakmunkás-tanulók is igénylik a kultúrát, szeretnének bekapcsolódni a művelődési munkába. Soltész Vilma szintén a munkásifjúság neveléséről szólt. Elmondta, meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy ezek a fiatalok is részt vehessenek a klubé-6 letben, ne csak a főiskolások. Lörincz János a Déryné Színkör munkáját ecsetelte és elmondta, hogy hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára egy nagyobb ünnepi műsort készítenek a többi városi szervezetekkel közösen. Gyurcsis Imre mérnök a József Attila Ifjúsági Klub (JAIK) előadásait méltatta. Beszélt a főiskolások és a munkásfiatalok problémáiról. A JAIK szívesen fogadja a munkásfiatalokat is, de azok egy-két látogatás után elmaradoztak, nem érezték lelki szükségletnek, hogy ismét eljöjjenek. A színvonalat állandóan emelni kell, mert csak úgy juthatunk előre. Holub Julianna a CSEMADOK püspöki (Podunajské Biskupice) helyi szervezetének ifjúsági klubját hozta fel példának, ahol nagyon jól dolgoznak és szórakoznak egymás mellett a főiskolások, gimnazisták és munkásfiatalok. Jégh Izabella a püspöki szervezet sokéves hagyományairól szólt. Kiemelte a jó együttműködést a magyar nyelvű alapiskolával, a polgári ügyek testületével. Csak önállóan, minden együttműködés nélkül dolgozni ma már lehetetlen. Dr. György István is az együttműködést hangsúlyozta. Különösen a nemzeti bizottságok segítségét kell megnyerni a közös rendezvényeknél. Nekünk kell kezdeményezőbben eljárni, hogy a tanácsadó szervekben a CSEMADOK is helyet kapjon. A tagtoborzás kapcsán az aktivista hálózat kibővítését szorgalmazta. A Večemikben is lehetne propagálni a nagyobb rendezvényeket. Érti Tibor a ligetfalusi (Petržalka) városrészben dolgozó CSEMADOK-tagok munkájáról szólt. Addig míg megfelelő művelődési otthon nem épül, a kulturális összejöveteleket a helyi szervezet tagjai a CSEMADOK KB titkárságának nagytermében tartják. Dr. František Bartošek, a bratislavai városi pártbizottság nevében üdvözölte a konferencia résztvevőit. Beszélt az elmúlt év jó gazdasági eredményeiről, a feszült nemzetközi helyzetről, a felszabadulás 40. évfordulójának méltó megünnepléséről és Bratislava építéséről, városszépítési tervekről. A vitához hozzászólva megjegyezte: Örült annak, hogy felmerült a szakmunkástanulók művelődési igénye is. A helyiség-problémák is megoldódnak, ha Ligetfaluban felépül a tervezett kulturális centrum és a művelődési otthonban helyet kaphat majd a CSEMADOK helyi szervezete is. A városi pártbizottság nevében sok sikert kívánt a további munkához. Dr. Lukács Tibor, a CSEMADOK KB vezető titkára a járási konferenciák jelentőségét méltatta. Az elmúlt negyven év gazdasági és kulturális eredményei azt jelzik, hogy helyes úton haladunk. Nemcsak a gazdasági eredményekre lehetünk büszkék, de arra is. hogy pártunk a lenini nemzetiségi politika szellemében biztosítja az itt élő nemzetiségek jogait. Csak szorgos, rendszeres munkával lehet eredményeket elérni. Nekünk, a magyar munkásfiatalokra is szükségünk van, mert nem mindegy, hova járnak, kocsmában szórakoznak vagy az ifjúsági klubokban töltik el hasznosan az időt. Beszéde végén a CSEMADOK KB titkársága nevében megköszönte Jurenka Béla városi titkárnak nyugdíjba A MEGÚJULÁS Március első napján tartották meg a CSEMADOK szervezetei a Vili. városi konferenciát Kassán (Košice). A küldötteket és a vendégeket dr. Ritzko Béla a vb elnöke köszöntötte. A tanácskozáson jelen volt az SZLKP vb és a vnb delegációja. Pavel Kačmarnak, az SZLKP vb titkárának vezetésével. A delegáció tagja volt még Jozef Janovský a vnb alelnöke is. A CSEMADOK KB delegációját szövetségünk országos elnöke, Sidó Zoltán vezette. Az elmúlt időszakról szóló beszámolót Kolár Péter mérnök a CSEMADOK jb titkára terjesztette a konferencia elé. A tevékenységről szóló elnökségi beszámoló tárgyilagosan foglalta össze az elmúlt három esztendő eredményeit, nehézségeit A jelzett időszak elemzése azzal a szándékkal készült, hogy elősegítse a további munkát, hogy meghatározza a vb előtt álló újabb feladatokat, s hogy ennek alapján a szervezeti életben előrehaladást érjenek el. Erre annál is inkább szükség van, mert a városi szervek 1981-ben történt átszervezése után a CSEMADOK helyi szervezeteinek az átszervezésére is sor került. A négy körzeti helyi szervezet tevékenysége a szervezeti élet terén nagyon egyenetlen képet mutat A beszámoló ezt a tényt kellő kritikai szigorral tárta a konferencia elé. A legtöbb gond a III. és a IV. számú körzeti helyi szervezetek munkájában mutatkozott Hiányzik, vagy hiányos e szervezeteknél a tagsági nyilvántartás, amiből az következik, hogy a tagsági illetéket sem juttatják el a szervezet tagjaihoz; a IV. számú helyi szervezet pedig az elmúlt évben az évzáró tagsági gyűlést sem tartotta meg. Természetesen a pangásnak megvannak az okai. Az történetesen, hogy a vb titkári tisztsége közel egy éve nem volt betöltve, ami ahhoz vezetett, hogy az elnökségi döntéseket, határozatokat a gyakorlatban nem volt aki foganatosította volna. Általában az tapasztalható szövetségünk munkájában, hogy ahol jó. dinamikus a szervezed élet ott a kulturális tevékenység is kielégítő színvonalon áll. A szervezeti élet elhanyagoltsága az egyéb tevékenység hanyatlását is magával hozza. A kassai helyi szervezetek tevékenysége ennek az általánosítható ténynek ellentmond. Mégpedig azáltal, hogy a kulturális tevékenység magas színvonalú. Elég, ha a Csermely kórus, a Szép Szó, a Csengettyű gyermekkórus, a Pinceszínpad vagy az Új Nemzedék népművészeti együttes országos viszonylatban is kimagasló sikereire utalok. A kulturális tevékenység magas színvonalára az az egyértelmű magyarázat, hogy az egyes csoportok vezetői, történetesen Havasi József, Gágyor Ildikó, Balassa Zoltán, Richvonulása alkalmából az eddigi áldozatos munkát, amelyet hosszú évekig végzett. Dr. Bertók Imre szintén a szakmunkásképzés fontosságát emelte ki: Mi egyenrangúnak tartjuk a középiskolákat, szakiskolákat a gimnáziummal és nem teszünk különbséget köztük. Aztán a Pedagógiai Könyvkiadó magyar szerkesztőségének felelősségteljes munkáját ismertette. A vitát Jurenka Béla foglalta össze. A városi bizottság dr. Balázs Bélát választotta újra elnökké, titkárrá pedig dr. Hornyák Istvánt. (ozsvald) JEGYÉBEN táróik Mihály és Homolya Éva szuverén módon képesek dolgozni az együttesekkel. A továbbhaladás lehetőségét az elnökségi beszámoló abban jelöli meg, hogy a helyi szervezeteknek a jövőben fel kell venniük a kapcsolatot a körzetükben levő kulturális központtal: munkájukat úgy kell szervezni, hogy egy-egy kulturális központ vonzáskörzetét a tagok aktivizálására — a művelődési jellegű tevékenység fokozására — a lehetőségekhez mérten kihasználják. A szervezed élet gondjain túl a művelődési és a művészeti munka területén lényegesen kedvezőbb az összkép az elmúlt három esztendőről. Szép eredményekről adhattak számot a nyelvművelés, az irodalomnépszerűsítés és a könyvvel való munka terén. Több nagyszabású könyvkiállítást, irodalmi emlékestet író—olvasó találkozót szerveztek-rendeztek az elmúlt konferencia óta. Az egyes csoportok, ahogy azt már korábban is említettem, országos szintű versenyek és találkozók győzteseiként váltak ismertté. A tevékenységről szóló beszámolót vita követte, amely lényegében tükrözte a szervezed életben tapasztalható, korábban már jelzett problémákat. A felszólalók több esetben megállapították, hogy az egyes csoportok csak nagy anyagi áldozatok árán tudnak talpon maradni. Ahogy Homolya Éva. a Csengettyű gyermekkórus karnagya mondta, anyagi támogatás nélkül az elért színvonalat sem a Szép Szó, sem a Csengettyű nem tudja megtartani, holott a Csengettyű a žilinai országos versenyen a harmadik helyen végzett! Müller Viktória a Csermely hasonló természetű gondjairól beszélt, míg Palencsár István a Fábryklub tevékenységének megoldatlan problémáit foglalta össze. A vita után a mandátumvizsgáló bizottság jelentését hallgatták meg a küldöttek, majd megválasztották a vb új plénumát. A konferencia tanácskozása dr. Ritzko Béla zárszavával ért véget Az újonnan megválasztott városi bizottság a konferenciát követően megtartotta első ülését amelyen megválasztották a vb elnökségét és a revíziós bizottságot. A plénum tagjai a városi bizottság elnökévé Rácz Gusztávot a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatóját választották meg; a titkári teendők végzésével Kolár Péter mérnököt bízta meg a választmány. GÁL SÁNDOR I
