A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-29 / 13. szám

Ei mit gyűjt? Jogi tanácsok A PRIMITÍV PÉNZEK Mikronézia szigetvilágában, különösen pri­mitív viszonyok közt, a következő cikkeket használták (s használják sokszor ma is) pénz gyanánt: piros vagy fehér kagytóhéjból ké­szült kerek vagy hosszúkás korongocskák füzére, csigaház oldalfalából készült kézelő­szerű karperec, gyöngykagyló héjából ké­szült horog, vagy „ragyogó", kókuszdió héjá­ból, teknösbéka páncéljából csiszolt koron­gok és lapocskák füzére, gyékényszőnyeg, lapos, malomkő alakú kőkorongok 5 centi­métertől 4 méterig terjedő átmérővel, 50 grammtól 1 tonnáig terjedő súllyal, hamis gyöngyök jaspisból, porcelánból, üvegből vagy égetett földből, valamennyi fonalra fűz­ve (a szigetlakok mondái természetfölötti eredetűnek s varázserejűnek tartják) s végül puhafából készült mozsár és mozsártörö, amelyek azonban törésre nem alkalmasak. Csak futólag említjük, hogy a „szomszéd­ban", Melanéziában egyes fent említett pénztípusokon kívül még Tridacnából készí­tett lapos mell-gyűrűket, kutyák felfűzött tépő- és zápfogait, kenguru-, disznó- és delfinfogakat, valamint 7—8 méter hosszú, 4—6 centiméter széles fonal- és háncslapra zsupszerüen erősített piros papagájtolldísze­­ket is pénzként alkalmaztak. Pénz funkciójához elsődlegesen élelmisze­rek, élvezeti cikkek, továbbá ipari nyersanya­gok és félkész tárgyak juthatnak. Felsorolá­suk alig lehetséges: bőrök és szőrmék, bo­rostyánkő, aranypor és aranyrögök, méhvi­asz, fémrúd, fémdrót éppúgy pénzzé fejlőd­het, mint a kések, bárdok, kapák pengéje, a nyilak vagy dárdák fémhegye, amelyek csak akkor válnak használható szerszámmá, ha nyéllel látják el őket. EHETŐ-E A KALAP? Girardi, az osztrák színész a múlt században hozta divatba a később róla elnevezett kala­pot, amely azóta már nem egy jeles színész fején futott be karriert. A francia Chevalier elképzelhetetlen volt nélküle, a magyar Ráto­­nyi Róberthez is szinte hozzánőtt. Egy fiata­loknak rendezett vetélkedőn el is kérték tőle födíjnak, mint színházi szimbólumot, s ő adta is szívesen, gondolva, hogy vesz majd helyette másikat. De bajba jutott, mert kide­rült, hogy a zsírardi kiment a divatból, egész Magyarországon nem kapható. Rátonyi állí­tólag azóta minden vendégszerepléséről hoz magának egy ilyen kalapot. Vett egyet Syd­neyben, egyet Hollywoodban, egyet Madrid­ban ... És van még egy féltve őrzött szalma­kalapja. Még Latabár Kálmántól kapta aján­dékba, aki viszont Rátkay Mártontól örököl­te. Hogy ehető-e a zsirardi? Néhány változa­ta igen. Rátonyi például egy Pálmai Sándor nevű cukrásztól kapott születésnapjára egy kalaptortát. Szalmaszínü marcipánból ké­szült zsirardi volt ez, belül csokoládékrém­mel töltve, s olyan finom, hogy az utolsó morzsáig elfogyott. De az sem ritkaság, hogy egy színész nyílt színen harapdálni kezdi idegességében a zsirardija karimáját, esetleg megeszi az egész kalapot. Teheti, mert az ilyen jelenethez ostyából készül a színpadi zsirardi — ha nem is az egész, legalább a karimája, hogy meg ne feküdje az illető gyomrát. HOGYAN REGGELIZZÜNK? Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, vacsorázz, mint egy koldús — tartja egy régi mondás, amely arra utal, hogy vacsoránk kevés legyen vagy semmi, ebé­dünknek sem kell bőségesnek lennie, regge­linél viszont dúskáljunk a terített asztal örö­meiben. Azaz a reggeli legyen a főétkezés, így leszünk karcsúak. így maradunk egészsé­gesek. Az, hogy amikor reggel munkába rohanunk, kapkodunk és idegesek vagyunk, ezért étvágyunk sincs, inkább közhiedelem, mint valóság. Ha egy állat kora reggel ét­vágytalan, kihívják hozzá az állatorvost, és joggal, mert az az állat, amelyik reggel nem táplálkozik bőségesen, beteg. Az ember pe­dig mégsem aggódik reggeli étvágytalansá­ga miatt, egyszerűen tudomásul veszi, holott ha rendszeresen étvágytalanul ébred, már régen orvoshoz kellett volna fordulnia. De hát az ember azt is tudja, mit mondana az orvos. Azt mondaná, hogy tessék este keve­sebbet cigarettázni, kevesebb feketét inni. egy órával korábban lefeküdni, reggel pedig korábban felkelni. így mindjárt jutna idő mindenre, nem kellene kapkodni, idegesked­ni, és rögtön izlene a reggeli is. Már második éve levelező tagozaton folytatom főiskolai tanulmányaimat. A gimnázium elvégzése után nappali tagozatra jelentkeztem, de nem vettek fel. Ekkor munkaviszonyba álltam. Munkaadóm csak meghatározott időre kötött velem szerződést. A szerződés 1984. november 30-án lejárt. Munkaviszo­nyom alatt 1984. szeptember 9-ig szülési szabadságon voltam. Azóta nem dolgozom, a gyermekemről gondoskodom. Nincs semmilyen jövedelmem. Érdeklődtem a helyi nemzeti bizottságon. Azt mondták, hogy nincs jogigé­nyem semmilyen anyagi támogatásra, csak abban az esetben, ha két kiskorú gyermekről gondoskodnék. Ekkor igényelhetném az ún. gyermekgondozási segélyt. Kérdésem: helyesen tájékoztattak a nemzeti bizottságon? Valóban nincs jogom anyagi támogatásra még akkor sem, ha tanulok és kiskorú gyermekről gondoskodom? Milyen megoldást tanácsolna, amely javítana anyagi helyzetemen? V. Henriette Érsekújvár (Nové Zámky) Az Ön helyzete sajnos nem ritka. Nagyon sok esetet ismerünk, amikor az anya elsöszülött gyermekével a szülési szabadság eltelte után is otthon marad ún. fizetetten szülési szabadságra. Az Ön tájékoztatása azonban nem teljes. Nem írta meg, hogy még 1984-ben vagy már áz idén érdeklődött a nemzeti bizottságon. Ha még az elmúlt évben járt a nemzeti bizottságon, az ott kapott információ helyes és igaz volt. Bár a szociális osztályon már kellett tudniuk arról, hogy 1985. január 1-től a szociális és betegbiztosítás terén új jogi módosítás lép érvénybe. E módosítás szerint 1985. január 1 -töl 600 koronát folyósítanak azoknak az anyáknak, akik a szülési szabadság letelte után otthon maradnak és gondoskodnak kiskorú gyermekükről. Korábban az volt a feltétel, hogy az anyának két kiskorú gyermekről kellett gondoskodnia. A gyermekgondozási segélyt addig kapta, míg a második gyermek be nem töltötte 2. életévét. Az új módosítás szerint már egy gyermek esetén is igényelhető ez a segély, egészen a kicsi egyéves koráig. Mivel az ön szülési szabadsága 1984. szeptember 30-án járt le, 1985. január 1-től joga van a gyermekgondozási segélyre. Visszamenőleg 1984-re azonban nincs joga rá. Tekintettel arra, hogy levelező tagozaton tanul, igényeit az iskolán — a diákokról való szociális gondoskodás osztályán kell érvényesítenie. Ami pedig a tanácsot illeti: ha lehetséges, lépjen át nappali tagozatra, ezt követően pedig kérjen engedélyt magántanulásra, amit azzal indokolhat, hogy kiskorú gyermekről gondoskodik. Ugyanis ha nappali tagozaton folytatná a tanulmányait, akkor Önre is vonatkoznak Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériumának rendelete, amely a főiskolai hallgatóknak nyújtott ösztöndíjról és segélyről szól. Ennek alapján Önnek szociális és előmeneteli ösztöndíj, esetleg más anyagi juttatás is járna. A szociális ösztöndíj megszabásakor a család egy tagjára eső tiszta átlagos havi jövedelem a mérvadó. Az Ön esetében ezt a következőkép­pen kell kiszámítani: a férj és az ön tiszta átlagos havi jövedelmének összegét elosztják a családtagok számával. Felhívom a figyelmét arra, hogy a tiszta átlagos havi jövedelembe nem számítódik bele a családi pótlék, a gyermek születésekor nyújtott támogatás, a gyermekgondozási segély, a hallgatónak a munkaviszonyból származó jövedelme, a szociális biztosítás (ha az havonta nem haladja meg a 800 koronát), az előmeneteli ösztöndíj és más jövedelmek. Amennyiben érdekli önt a szociális ösztöndíj, íme a pontos táblázat: a/ kiemelt tanulmányi szakok az egy főre eső átlagos havi jövedelem 650 koronáig 650 koronától 750 koronáig 750 koronától 850 koronáig havi ösztöndíj 450 korona 350 korona 150 korona GYŰRVE VAGY SIMÍTVA? Az ember első ruhái állatbörböl készültek, amely még nem igé­nyelt vasalást. Ám amint távoli őseink feltalálták a fonást, szövést, nyomban ki­derült, hogy a kelmék gyűrödnek. simítást kívánnak. Először tűzben forrósitott kö­veket használtak a simításhoz, aztán pará­zson felmelegített fémlemezt, magasított fa­­fogóval. Az első vasból készült vasalók csu­pán a múlt században jelentek meg. Eleinte csak a szabómühelyekben használták őket, aztán kerültek a háztartásokba. Legtöbbjük­nek faszén parázslón a belsejében, amelyet fárasztó lóbálással hoztak izzásba. De pró­bálkoztak spirituszlángtól melegedő vasaló­val is, amelyben gömb alakú tartály magaso­dott a szesz számára. A gáztűzhelyek elterje­désével jöttek divatba a gázvasalók, majd a kényelmes villanyvasalók, végül napjainkban ezek gőzt is fejlesztő, höszabályozós változa­tai. De milyen is az ember? Most, hogy a vasaláshoz már nem kell erő, egyszeriben a kedvünk is elment a simítástól, vasalást nem igénylő holmikat vásárolunk, köztük gyárilag rücskösre gyűrt „szereléseket" is. A régi faszenes vasalókból pedig szobadísz lett. b/ egyéb tanulmányi szakok az egy főre eső átlagos havi jövedelem 550 koronáig 550 koronától 650 koronáig 650 koronától 750 koronáig havi ösztöndíj 450 korona 350 korona 150 korona Az így kiszámított szociális ösztöndíj Önnek, mint főiskolai hallgatónak és anyának egy gyermek esetén havonta 350 koronával emeli a jövedelmét, minden további gyermek esetén pedig újabb 200 koronával. Ez az összeg még előmeneteli, rendkívüli, esetleg a kiemelt tanulmányi szakokért járó ösztöndíjjal is emelkedhetne. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy ha átlépne nappali tagozatra, akkor ez anyagilag is rendkívül előnyös lenne és a gyermek gondozása sem okozna problémát. Dr. FEJŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom