A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-29 / 13. szám
A Gsemadok életéből MINDNYÁJUNK HASZNÁRA A fenti címet Urban Aladár vitafelszólalásából emeltem ki, talán azért, mert úgy érzem, jellemzi a konferencia hangulatát, légkörét, a küldöttek szándékát, a szándékok tisztaságát, őszinteségét. A felszólalásra még viszszatérek, de előbb vessünk egy pillantást magára a tanácskozásra! A tény, hogy a CSEMADOK Nagykürtösi (V. Krtíš) Járási Bizottságának XXV. konferenciáját jelenlétükkel megtisztelték a párt és állami szervek járási vezetői, alátámasztja a föbeszámoló ama megállapítását, hogy az előző konferencia óta a CSEMADOK szerveiben és szervezeteiben tovább erősödött a CSKP vezető szerepe és tovább javult a CSEMADOK együttműködése a kulturális intézményekkel és társadalmi szervezetekkel. A járási pártbizottság küldöttségét dr. Lóska Tibor, az SZLKP JB megbízott titkára vezette, megjelent továbbá Ondrej Mikulás a jnb kultúrügyi osztályának vezetője. Igor Kovačovič a kerületi és Ján Streška, a járási műve'ődési központ igazgatója, Turay István, a Szocialista Akadémia járási bizottságának titkára, továbbá jelen voltak a Szlovák Nöszövetség, a Járási Pionirotthon, a SZISZ járási képviselői és a helyi kulturális- központok igazgatói. A CSEMADOK Központi Bizottságát Kurucz Lujza a KB elnökségi tagja és Dunajszky Géza, a művelődési osztály vezetője képviselte. Hallhattuk, hogy a kerületi és járási pártós állami szervek képviselői rendszeresen részt vettek a CSEMADOK járási bizottság és elnökség ülésein és a különböző rendezvényeken. A Járási Nemzeti Bizottság kulturális osztálya egyes rendezvények anyagi kiadásainak fedezéséhez is hozzájárult. Nagyon jó az együttműködés a járási művelődési központtal és a helyi művelődési otthonokkal. A járási szintű versenyeket, fesztiválokat, járási dal- és táncünnepélyt, az évente megrendezett Mikszáth Kálmán és Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napokat SZÉLJEGYZET Kulturális Szövetségünk járási tanácskozásain a legutóbbi konferencia óta eltelt időszak munkáját tették mérlegre. Az elhangzott beszámolók az elért jó eredmények mellett nem kendőzték el a meglévő fogyatékosságokat sem. Ám a legaprólékosabban kidolgozott beszámoló sem térhetett ki olyan dolgok elemzésére, amelyek az emberek gondolkodásában fordulnak elő. Ezek közül csak egyet ragadnék ki. Barátaim, ismerőseim mesélik, hogy új tagok toborzásakor, vagy a tagsági illetékek beszedésekor nem egyszer találkoznak a meghökkentő kijelentéssel: Minek lépjek be a CSEMADOK-ba, minek fizessem a bélyeget — mit ad nekem a CSEMADOK? Azt hiszem, nem kell bizonygatnom, hogy ilyen és hasonló álláspont az illető egyén szűklátókörűségét igazolja, nem látja a történésekben, az eseményekben az összefüggéseket. Tegyük fel még egyszer a kérdést: mit ad nekem a CSEMADOK? A teljesség igénye A munkaelnökség Bányai Géza, a CSEMADOK Járási Bizottságának titkára Kurucz Lujza, a CSEMADOK KB elnökségi tagja kitüntetést nyújt át dr. Horváth Istvánnak. közösen rendezik. A CSEMADOK kultúrcsoportjai rá ;zére lehetőségeikhez mérten módszertani segítséget nyújtanak. Ugyanilyen jó az együttműködés a járási és a helyi népkönyvtárakkal és a Járási Honismereti Múzeummal. Az elmúlt két évben javult az együttműködés a Szocialista Akadémia Járási Bizottságával, a Járási Pionírházzal, a Szlovák Nőszövetség járási bizottságával, különböző versenyeket és fesztiválokat közösen rendeztek. Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága, a kerületi és járási nemzeti bizottság által jóváhagyott terv alapján tovább bővültek baráti kapcsolataik a Magyar Népköztársasággal a Nógrád megyei, a balassagyarmati szervekkel és intézményekkel. (Egyébként a konferencia vendége volt dr. Horváth István a Nógrád megyei tanács művelődési osztályának vezetője és Radácsi László, a Salgótarjáni József Attila Művelődési Központ igazgatója). A CSEMADOK kultúrpolitikai tevékenységét a járási bizottság mellett működő művelődési és művészeti tanács, az irodalmi-nyelvi, történelmi-honismereti, a dramaturgiai, az ének-zenei, a néptánc és néprajzi szakbizottság segítette. A legeredményesebb munkát az irodalmi-nyelvi szakbizottság végezte, amely önállóan is több irodalmi rendezvényt szervezett. Az irodalom népszerűsítésére fordítottak igen nagy figyelmet, író—olvasó találkozókat szerveztek, s évente megrendezik a Mikszáth Kálmán és Madách Imre irodalmi és kulturális napokat. Tavaly Nagykürtösön ötven hallgató részére járási irodalmi szemináriumot nélkül hadd sorolok fel néhány dolgot, amiban kulturális szövetségünknek is része van. Vegyük a legkézenfekvőbbeket! Kommunista pártunk lenini nemzetiségi politikája lehetővé tette, hogy hazánkban minden nemzetiség saját anyanyelvén tanulhasson, művelődhessen. Nekünk, magyar nemzetiségű állampolgároknak a CSEMADOK is segített és segít abban, hogy pártunk nemzetiségi politikája egyre szélesebb körben érvényesüljön. Nem kis érdeme van a CSEMADOK-nak abban, hogy évről évre járási, kerületi és országos szintű szavalóversenyeket, vetélkedőket és népművészeti fesztiválokat tartunk. Nem folytatom a felsorolást, hisz ennyiből is látszik, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége egyik támasza és biztosítéka anyanyelvi kultúránk ápolásának és fejlesztésének. A CSEMADOK találkozási lehetőséget biztosit tagjai és a kultúrát szerető emberek számára. Ám úgy is feltehetnénk a kérdést: mit adok én a CSEMADOK-nak? Nos, azzal, hogy kifizetem a tagsági illetéket, a minimum minimumát adom. Jóval többet vár tőlem, tőlünk, tagjaitól. Többek között azt. hogy segítsük munkáját, hogy részt vegyünk rendezvényein, hogy támogassuk sajtótermékeit. Továbbá, hogy kötelességtudó hazafiak, becsületes dolgozók, szocialista módon gondolkodó és élő emberek legyünk. Úgy hiszem, nemcsak a CSEMADOK-nak, de szocialista társadalmunknak is ilyen emberekre van szüksége. A konferencián hallottam A CSEMADOK nagykürtösi (Veľký Krtíš) járási konferenciának vitájában több értékes és figyelemre érdemes felszólalás hangzott el. Ebből ragadtam ki egy fiatal küldött, éppen a mostani konferencián a CSEMADOK jb tagjának megválasztott Gyurász Judit rövid hozzászólását. A több mint 50 tagot számláló inámi (Dolinka) helyi szervezetet képviselte. „Számomra becses megtisztelés, hogy a huszonéves korosztály képviseletében küldöttként lehetek jelen ezen a magas szintű tanácskozáson. Nekem már az is megtisztelést jelentett, hogy szülőfalumban a két évvel ezelőtti évzáró taggyűlésen több velem egyszerveztek a következő témákról: Az Ipoly mente irodalmi hagyományai, a Madách Könyvkiadó munkája, a járás irodalmi hagyományai, a mai magyar líra, édes anyanyelvűnk stb. Nagycsalomján (V. Čalomija) Gáspár Imre emléknapot rendeztek, az író és műfordító munkásságáról, a Madách Könyvkiadó műfordítói tevékenységéről, a szlovák—magyar irodalmi kapcsolatokról. Nem lehet itt néhány sorban még vázlatosan sem értékelni azt a sokrétű munkát, amit a CSEMADOK helyi szervezetei a nagykürtösi járásban végeztek a két konferencia között — de nem is ez a célunk. Alkalomadtán amúgy is vissza-vissza kell térnünk nem csak ebbe, a többi járásba is, s alaposabb elemzésnek vetni alá egy-egy munkaszakaszt, természetesen szakemberek segítségével. A konferencián 62 küldött vett részt, közülük tizenegyen szólaltak föl a vita során. S végül hadd idézzek néhány sort Urbán Aladár már említett felszólalásából: „Amikor 1974-ben átvettem helyi szervezetünk irányítását, 560 lelket számláló községünkben 53 tagunk volt. Ma több, mint 200 van. Közben 33-mal csökkent a tagbázisunk, elsősorban elköltözések miatt. A taglétszám állandó mozgásának fényében talán még nyilvánvalóbb vezetőségünk erőfeszítése, melynek következtében a lemorzsolódás ellenére évről évre nőtt a tagsági alap. Már maga az a tény, hogy a lakosság számarányát tekintve az ipolyvarbói szervezet járásunk legnagyobb helyi szervezete, sokat elárul munkánkról... A CSEMADOK megalakulásának 35. évfordulóját köszöntő ünnepi rendezvényünkre utalok röviden ... : három órás tarka népművészeti műsorral szórakoztattuk a 300 főnyi közönséget. Ilyen gazdag évfordulós ünnepséget csak olyan szervezet rendezhet, amely évek hosszú során nem ül tétlenül, másokra hárítva a munka terhét ..." A konferencián megválasztott új elnökség első ülésén ismét Hriech Jánost választotta a járási bizottság elnökévé, alelnök Málik József és dr. Mag József lett. A titkári tisztségben Bányai Géza megbízatását meghoszszabbitotta.-zsélyi' Fotó: Bodzsár korú társammal beválasztottak a helyi szervezet vezetőségébe. Az akkori évzáró tagsági gyűlést előkészítő vezetőségi ülésen merült fel a fiatalítás gondolata, és az elképzelést tett követte. Szerencsére, ez a folyamat nem szűnt meg, s a tavalyi évzáró gyűlésünkön nemcsak a vezetőségbe, de a tagság soraiba is további új, fiatal arcok kerültek. Úgy vélem, vezetőségünk rugalmasságát dicséri, hogy felismerte a tagság fiatalításának fontosságát, mert ahol ezt elmulasztják, eleve halálra ítélik, vagy legalábbis jóvátehetetlenül megbénítják a szervezet működését. A fiatalok bevonása a kulturális munkába, máris jótékonyan érezteti hatását szervezetünkben, melynek tevékenysége fellendülőben van. És hogy ez a fellendülés tovább folytatódjék és tartóssá váljék, ez már rajtunk, fiatalokon is múlik. Persze, arra is szükségünk van, hogy az idősebb tagok megosszák velünk jó tapasztalataikat, és buzdítsanak, bátorítsanak az elődök által megkezdett munka folytatására, jobbítására." Hadd ne fűzzek hozzá kommentárt. BODZSÁR GYULA 7
