A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-29 / 13. szám
nemcsak Komáromban, de a környék falvaiban is. Rögtön ezután megalakították az Ideiglenes Nemzeti Tanácsot s falragaszokon hirdették meg annak programját: biztosítjuk a rendet. Április végére már működött a nemzeti bizottság biztosi hivatala, május elsején pedig hatalmas tömeg részvételével került sor a felvonulásra. 1948 februárjáig a járás területén már rendhagyó módon sok üzem és vállalat ment át az állami közigazgatás felügyelete alá, de az igazi változás 48 februárjában vette kezdetét. A 49-es területi átszervezés után az ország legdélibb, legalacsonyabban fekvő járása egyben az ország legkisebb járásává zsugorodott s maradt is egy ideig, ám ez alatt a fejlődés igencsak felgyorsult. Megalakultak a szövetkezetek, új ipari üzemek létesültek és megerősödtek, felfejlődtek a régiek. Ily módon megszaporodott az ipari munkások száma, ami jelentős részben fetételezte a járás fejlesztési programjának megvalósítását. 1965-ben, a felszabadulás huszadik évfordulójának ünnepségein megjelent a felszabadítók egyik parancsnoka L. I. Golubovszkij is, akit a város díszpolgárává avattak s leleplezték a felszabadító dunai tengerész szobrát. Ebben az esztendőben következett be a járás jelentős részét sújtó árvíz, melynek mentési munkálatait kiválóan megszervezték ugyan, de az anyagi kár ijesztően nagy volt. Példátlan összefogás következett — példátlanul gyors és áldozatkész segítséggel végrehajtott újjáépítés. Nemcsak a teremtő erő, de a hazafiság és a nemzetek, nemzetiségek összefogásának példája is volt mindaz, ami akkor végbement a Csallóközben. E helytállásért a következő évben Komáromot a Munka Érdemrendjével tüntették ki. 1967-ben az ország legnagyobb faluja, a járás területén fekvő Gúta (Kolárovo) városi rangot kapott s az árvíz által legjobban károsított település életében egy új fejlődési szakasz következett. Számok, adatok. Elkerülhetetlenek, mert szűkös keretek között ezek képesek legjobban kifejezni a négy évtized fejlődésének mérföldköveit, a változások jelentőségét. De mert a legfontosabb számok listája is igen terjedelmes és ráadásul napról napra változó — jelzésképpen sincs mersze a krónikásnak ahhoz, hogy itt most a számokhoz nyúljon. Csallóköz mezőgazdaságának jelentőségéről, az intenzív gazdálkodás rekorderedményeiről szólni elkerülhetetlen. A hatodik ötéves terv folyamán a mezőgazdaság 30 százalékkal növelte össztermelését a komáromi járásban. Ez alatt egymillió százezer tonna szemestermény termett meg a járás földjein, de ugyanott hatvanezer tonna zöldség, rengeteg gyümölcs... A fejlődés során a lakosság szociális körülményei oly mértékben változtak, hogy a járás lakásállományának nyolcvan százaléka ma megfelel a modern életfeltételek követelményeinek. Az állattenyésztés, a tejtermelés számadatai egyetlen évtizeden belüli összehasonlításokban is rendkívüli fejlődést mutatnak. Az ipari termelés jelentős bázisai közé kell sorolni a hajógyárat, ahol 400 személyes óriások készülnek, az Agrostrojt, a Vágmenti Gépgyárak kolárovói üzemét, ahol kismotorkerékpárokat gyártanak. A partizánskei cipőgyár fióküzemet épített a járásban, a Bőrdíszműipari Termelőszövetkezet hasonlóképpen telepített vállalatot Komáromba, de beszélhetünk textiliparról, jelentős élelmiszerfeldolgozó kapacitásokról, a Hurbanovo-i sörgyár Európa-szerte rangos söréről, az Aranyfácánról, féltucat nagyobb, számos kisebb építőipari vállalatról, a helyi gazdálkodási üzemek jól kiépített hálózatáról, a szolgáltatások példás megszervezéséről, a kereskedelmi hálózat, az utak kiépítéséről. Nem maradhat említés nélkül a járás idegenforgalma, az a tény, hogy Komáromban van Csehszlovákia legforgalmasabb határátkelőhelye, legjelentősebb kikötője, európai ritkaságnak számító csapóhídja, a város és a járás iskolái... A táj és e város gazdag történelmi kulturális múltjáról könyvtárnyi irodalomban dúskálhat az ember. A város nagy szülöttjeinek névsorában Jókain, vagy Sellye Jánoson kívül ott sorakozik még vagy másfélszáz kiválóság. S ápolják ezeket a hagyományokat tisztelettel, szeretettel. A Dunamenti Múzeum, a három évtizedes múltra visszatekintő v Magyar Területi Színház, a város zenei, irodalmi élete, régi, jó hagyományokra visszatekintő művelődési intézményei, társadalmi és kulturális szervezetei, a munkásmüvelődés mozgalmi és mai intézményei, a szórakozási, pihenési, egészségvédelmi létesítmények — mind egy régi, jó hírnevet öregbítenek, de hozzá kell tenni: a szocialista társadalom fejlődésének négy évtizede során kialakult sikerek jelentik igazán e fejlődés legfontosabb szakaszát. ••• Egy város, egy járás a Duna partján ... Március utolsó napjaiban ünnepli a felszabadulás negyvenedik évfordulóját. 1 100 négyzetkilométer, mely területen több mint százezer ember él és dolgozik becsülettel, békét óhajtva a sok megpróbáltatás után, amely már történelem. Mint ahogy történelem az utóbbi négy évtized is — jobb és emberibb a korábbi századoknál. KESZELI FERENC A szerző felvételei % á 5
