A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-29 / 13. szám

nemcsak Komáromban, de a környék falvaiban is. Rögtön ezután megalakí­tották az Ideiglenes Nemzeti Tanácsot s falragaszokon hirdették meg annak programját: biztosítjuk a rendet. Április végére már működött a nemzeti bizott­ság biztosi hivatala, május elsején pe­dig hatalmas tömeg részvételével került sor a felvonulásra. 1948 februárjáig a járás területén már rendhagyó módon sok üzem és vállalat ment át az állami közigazgatás felügyelete alá, de az igazi változás 48 februárjában vette kezde­tét. A 49-es területi átszervezés után az ország legdélibb, legalacsonyabban fekvő járása egyben az ország legki­sebb járásává zsugorodott s maradt is egy ideig, ám ez alatt a fejlődés igen­csak felgyorsult. Megalakultak a szö­vetkezetek, új ipari üzemek létesültek és megerősödtek, felfejlődtek a régiek. Ily módon megszaporodott az ipari munkások száma, ami jelentős részben fetételezte a járás fejlesztési program­jának megvalósítását. 1965-ben, a fel­­szabadulás huszadik évfordulójának ünnepségein megjelent a felszabadítók egyik parancsnoka L. I. Golubovszkij is, akit a város díszpolgárává avattak s leleplezték a felszabadító dunai tenge­rész szobrát. Ebben az esztendőben következett be a járás jelentős részét sújtó árvíz, melynek mentési munkálatait kiválóan megszervezték ugyan, de az anyagi kár ijesztően nagy volt. Példátlan összefo­gás következett — példátlanul gyors és áldozatkész segítséggel végrehajtott új­jáépítés. Nemcsak a teremtő erő, de a hazafiság és a nemzetek, nemzetiségek összefogásának példája is volt mindaz, ami akkor végbement a Csallóközben. E helytállásért a következő évben Komá­romot a Munka Érdemrendjével tüntet­ték ki. 1967-ben az ország legnagyobb fa­luja, a járás területén fekvő Gúta (Kolá­rovo) városi rangot kapott s az árvíz által legjobban károsított település éle­tében egy új fejlődési szakasz követke­zett. Számok, adatok. Elkerülhetetlenek, mert szűkös keretek között ezek képe­sek legjobban kifejezni a négy évtized fejlődésének mérföldköveit, a változá­sok jelentőségét. De mert a legfonto­sabb számok listája is igen terjedelmes és ráadásul napról napra változó — jelzésképpen sincs mersze a krónikás­nak ahhoz, hogy itt most a számokhoz nyúljon. Csallóköz mezőgazdaságának jelen­tőségéről, az intenzív gazdálkodás re­korderedményeiről szólni elkerülhetet­len. A hatodik ötéves terv folyamán a mezőgazdaság 30 százalékkal növelte össztermelését a komáromi járásban. Ez alatt egymillió százezer tonna sze­mestermény termett meg a járás földje­in, de ugyanott hatvanezer tonna zöld­ség, rengeteg gyümölcs... A fejlődés során a lakosság szociális körülményei oly mértékben változtak, hogy a járás lakásállományának nyolcvan százaléka ma megfelel a modern életfeltételek követelményeinek. Az állattenyésztés, a tejtermelés számadatai egyetlen évtize­den belüli összehasonlításokban is rendkívüli fejlődést mutatnak. Az ipari termelés jelentős bázisai közé kell so­rolni a hajógyárat, ahol 400 személyes óriások készülnek, az Agrostrojt, a Vág­­menti Gépgyárak kolárovói üzemét, ahol kismotorkerékpárokat gyártanak. A partizánskei cipőgyár fióküzemet épí­tett a járásban, a Bőrdíszműipari Ter­melőszövetkezet hasonlóképpen telepí­tett vállalatot Komáromba, de beszél­hetünk textiliparról, jelentős élelmiszer­feldolgozó kapacitásokról, a Hurbano­­vo-i sörgyár Európa-szerte rangos söré­ről, az Aranyfácánról, féltucat nagyobb, számos kisebb építőipari vállalatról, a helyi gazdálkodási üzemek jól kiépített hálózatáról, a szolgáltatások példás megszervezéséről, a kereskedelmi háló­zat, az utak kiépítéséről. Nem maradhat említés nélkül a járás idegenforgalma, az a tény, hogy Komáromban van Cseh­szlovákia legforgalmasabb határátkelő­­helye, legjelentősebb kikötője, európai ritkaságnak számító csapóhídja, a város és a járás iskolái... A táj és e város gazdag történelmi kulturális múltjáról könyvtárnyi iroda­lomban dúskálhat az ember. A város nagy szülöttjeinek névsorában Jókain, vagy Sellye Jánoson kívül ott sorakozik még vagy másfélszáz kiválóság. S ápol­ják ezeket a hagyományokat tisztelettel, szeretettel. A Dunamenti Múzeum, a három évtizedes múltra visszatekintő v Magyar Területi Színház, a város zenei, irodalmi élete, régi, jó hagyományokra visszatekintő művelődési intézményei, társadalmi és kulturális szervezetei, a munkásmüvelődés mozgalmi és mai intézményei, a szórakozási, pihenési, egészségvédelmi létesítmények — mind egy régi, jó hírnevet öregbítenek, de hozzá kell tenni: a szocialista társa­dalom fejlődésének négy évtizede so­rán kialakult sikerek jelentik igazán e fejlődés legfontosabb szakaszát. ••• Egy város, egy járás a Duna part­ján ... Március utolsó napjaiban ün­nepli a felszabadulás negyvenedik év­fordulóját. 1 100 négyzetkilométer, mely területen több mint százezer em­ber él és dolgozik becsülettel, békét óhajtva a sok megpróbáltatás után, amely már történelem. Mint ahogy történelem az utóbbi négy évtized is — jobb és emberibb a korábbi századoknál. KESZELI FERENC A szerző felvételei % á 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom