A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-22 / 12. szám
A Csemadok életéből FOLYTONOSSÁG IS, TOVÁBBLÉPÉS IS Hogy három év hosszú idő e vagy sem, nehéz eldönteni, ez viszonyítás kérdése. Az emberiség történelmében három év parányi szám, az ember életében tartalmától függően lehet sok vagy kevés, egy szervezet életében pedig a munka — amit elvégeztünk vagy elvégezhettünk volna — határozza meg ez idő tényleges értékét. Mert három évet át lehet vegetálni; ha le voltunk maradva, ennyi idő alatt fel lehet zárkózni; s a továbblépés lehetősége is adott, ha a céltudatos vezetés és a tagság akarata azonos. Nem véletlen, hogy épp három év lehetőségeinek és cselekedeteinek a gondolatával játszom, ennyi idő telt el ugyanis a CSEMADOK Galántai Járási Bizottsága legutóbbi és az 1985. február 16-án megtartott XXV. járási konferenciája között. Az eltelt — eredményekben, rendezvényekben gazdag — időszakot Mézes Rudolf, a CSEMADOK Galántai Járási Bizottságának titkára értékelte a meghívott vendégek és a járás CSEMADOK helyi szervezeteinek küldöttei előtt. Könnyű helyzetben volt, hiszen a XIII. országos közgyűlést megelőző járási konferencián elfogadott határozatokat maradéktalanul teljesítették. Számukra hát az elmúlt három év a cselekedetek, tettek ideje volt, bizonyíték arra, hogy az idő lehetőség, ha okosan, céltudatosan használják ki és irányítják azt. A járási apparátus és a helyi szervezetek vezetőségének illetve tagságának munkabírását és lelkesedését dicséri, hogy a galántai járás immár évek óta a kulturális munka területén országos viszonylatban is az élvonalba tartozik. Sőt, a folytonosságot megőrizve még továbblépniük is sikerül! Hogy miben nyilvánul meg ez a továbblépés? Mi A CSEMADOK Bratislava-vidéki járási szervezete a féli (Tomášov) művelődési otthonba rendezett konferencián összegezte az 1982 óta eltelt három esztendő munkájának eredményeit. A február 10-én tartott tanácskozáson részt vett Fülöp Aladár, a járási nemzeti bizottság alelnöke és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet Varga Béla, a KB Elnökségének tagja vezetett; de több községből voltak jelen a helyi nemzeti bizottságok elnökei, illetve a járás magyar tanítási nyelvű iskoláinak igazgatói. A legutóbbi konferencia óta végzett tevékenységről Görföl Jenő, a szövetség járási bizottságának titkára számolt be. Rámutatott, hogy az eltelt időszak során a gútori (Hamuliakovo), dunaújfalui (Nová Dedinka), zonctoronyi (Tureň), szenei (Senec), magyarbéli (Veľký Biel), éberhardi (Malinovo), féli (Tomášov) és vőki (Vlky) CSEMADOK-szervezetek sokirányú munkájának homlokterében a járási és a helyi párt-, illetve állami szervekkel való szorosabb együttműködés kialakítása, ehhez kapcsolódóan pedig a tagság aktivizálása, a szervezeti élet megszilárdítása, a művelődési és népművészeti tevékenyaz az értékmérő, aminek alapján le merem írni, hogy jó munkát végeztek? Először is néhány szám: a galántai járás 34 falujában működik CSEMADOK helyi szervezet. Míg a legutolsó járási konferencia idején összesen 7 708 volt a CSEMADOK-tagok száma, addig 1984 végére ez a szám 9 098-ra emelkedett. Az eltelt három év alatt a járás CSEMADOK helyi szervezeteiben együttesen 1 396 vezetőségi és 192 tagsági ülést tartottak, ami a vezetőség és a tagság összehangolt munkájára utal. A járásban több klub, kórus, férfi és női éneklőcsoport, citerazenekar, esztrádcsoport, gyermek és felnőtt színjátszó csoport tevékenykedik. S akinek a rendszeres, aktív munkára nem volt ideje vagy nem érzett magában rátermettséget, hogy szereplő tagja legyen az említett együtteseknek, nos, nem szükséges, hogy azt megérintse az elidegenedés szele, hogy magába zárkózzék. Nemcsak nemes szórakozást biztosítottak a különböző népművelési és kulturális rendezvények, hanem horizontot is tágítottak. Azok számára, kiknek fantáziáját a tudományos ismeretek és felfedezések izgatják, tudományos-ismeretterjesztő előadásokat szerveztek a járás több helységében. Aki viszont a jogi, történelmihonismereti, irodalmi, történelmi ismereteit kívánta bővíteni, az ízlésének megfelelően ilyen jellegű előadásokat hallgathatott végig. A jól megszervezett vetélkedő nemcsak a pillanaté — további tanulásra is sarkall. Tudják ezt a CSEMADOK-szervezetek irányítói is, ezért szép számban szerveztek történelmi, irodalmi és nyelvi vetélkedőt is. mely nemes versengés résztvevői jórészt általános- és középiskolások voltak. ség minőségének javítása, tartalmi gazdagítása volt. E törekvések eredményeképpen a korábbinál több fiatal arcot látni a szövetség különböző rendezvényein, ami a konferencia küldötteinek során végigpillantva, szintén megnyilvánult. Talán ennél is fontosabb pozitívumként könyvelhető el, hogy a Bratislavavidéki járás CSEMADOK helyi szervezeteinek vezetőségeiben ma már valóban lelkes és a nemzetiségi kultúra ügyéért akár többletmunkát is vállaló emberek irányítják mind a tagság teendőit, mind az általános közművelődésnek az érdeklődők egyre szélesebb körét érintő tennivalóit. A konferencia résztvevői elégedetten állapíthatták meg, kereken három esztendő alatt hatról nyolcra növekedett a szlovák főváros földrajzi vonzáskörzetében fekvő, területileg aránylag kis járás CSEMADOK helyi szervezeteinek száma. E környék vegyeslakosságú községeiben jelenleg így a több mint tízezer főnyi magyar nemzetiségű lakosság 18,9 százalékát tömöríti soraiba a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége. Szó volt továbbá a beszámolóban arról is, hogy a tagság ebben a járásban az elmúlt harminchat hóSorolhatnám tovább a konkrétumokat, dicsérhetném őket az elvégzett munkáért, de a galántai járási konferencia hangulatára nem az öntömjénezés volt a jellemző. Számvetést végeztek: mit terveztünk, mit végeztünk el, s a mérleg pozitív irányba bilienése után máris az elkövetkező időszak került a figyelem központjába: milyen kritériumok szerint dolgozzunk a jövőben, az elért eredmények szolgáljanak tanulságul, annak alapján készítsük el határozati javaslatunkat, s hozzunk határozatot. így szavazták meg többek között a határozati javaslat azon pontjait, melyek szerint a taglétszám emelését és a tagtoborzást úgy szervezik majd, hogy a galántai járásban 1987 végére elérjék a 10 000-es taglétszámot; hogy tartalmában és módszereiben tovább gazdagítják a művelődési klubok tevékenységét; továbbá hogy rendszeres gyűjtéssel feltárják, meg próbálják menteni és fenntartani a népi kultúra még meglévő értékeit és a szaktanintézetekkel együttműködve biztosítják azok feldolgozását és népszerűsítését. Természetesen ez csak néhány kiragadott példa annak érzékeltetésére, hogy a CSEMADOK Galántai Járási Bizottsága komolyan veszi értékmentő és értékátadó küldetését. A beszámolót követő vitában több helyi szervezet képviselője is felszólalt, fontosnak érezvén, hogy mivel a faluját képviseli, annak tevékenységéről beszámoljon, illetve átadja tapasztalatait, hogy az esetleges fogyatékosságokra együttes erővel találjanak megoldást, orvosságot. A vitafelszólalásokból tudtam meg, hogy a járás területéről egyre többen szerveznek kirándulást Zselizre (Želiezovce) és Gombaszögre (Gombasek) az Országos Népművészeti Fesztivál, illetve az Országos Kulturális Ünnepély idejére. A konferencián megjelent 140 küldött és 30 vendég közül nem jutott mindenki szóhoz, de aki szót kért és kapott, az igyekezett az idővel jól sáfárkodni és a lényeges dolgokról beszélni. Jóleső érzéssel hallgattam például a CSEMADOK Vágai (Váhovce) Helyi Szervezete elnökének a felszólalását, aki tönap alatt mintegy hétezer órát dolgozott le társadalmi munkában a Nemzeti Front választási programja, vagy egyéb falucsinositási munkálatok keretében. De nemcsak erényekről, gondokról is szó esett ezen a szikrázó téli napsütésben úszó vasárnap délutánon. Mielőbb kiküszöbölendő hibaként szóba jött például, hogy a vártnál kisebb az évzáró taggyűlések látogatottsága, hogy ebben a járásban hosszabb ideje nem működik felnőtt amatőr színjátszó csoport és bizony ebbe a korcsoportba sorolandó kisszínpad sincs; hogy avatott kezű központi támogatással gyarapítani kéne a gyermek színjátszó csoportok számát, ami egyúttal a versengési kedvet is fokozná. Ugyancsak gondként tűnik föl, hogy egyelőre a szükségesnél (de egyben a lehetségesnél is)! kevesebb a rendszeresen működő folklórcsoport, illetve népi táncegyüttes, ennek következményeképpen egyelőre a néprajzi gyűjtőmunka sem eléggé következetes; és az sem titok, hogy a kórusmozgalom további gyarapításához még néhány énekkarra s éneklőcsoportra lenne szükség. Hadd tegyem hozzá mindehhez: a beszámoló ugyan nem említette, de céltudatosabb lapterjesztéssel minden bizonnyal a főváros környéki községekben is emelni lehetne a HÉT előfizetőinek és állandó olvasóinak számát; jóllehet, ehhez nekünk, „lapfemören, de kristálytisztán fogalmazta meg céljaikat, törekvéseiket. Kulturális szervezetük feladatát az erkölcsi nevelésben látja, mely munka eredménye az emberek viselkedésmódjában nyilvánul meg, tehát ez nem lehet „gyere ide, megnevellekľ'-stílusú rohammunka. A CSEMADOK Galántai Járási Bizottsága XXV. járási konferenciáján megjelent Csömör Lajos, az SZLKP JB titkára, Horváth Michal, a jnb alelnöke. Valent Miroslav, a Nemzeti Front jb titkára. Molnár Iván, a jnb kulturális osztályának kiküldötte és még sokan mások. A CSEMADOK Központi Bizottságát dr. Lukács Tibor, a KB vezető titkára és Gyenge János, a KB osztályvezetője képviselték. A meghívott vendégek közül a vitában is felszólalt Csömör Lajos, aki elsősorban a járás mezőgazdasági és ipari eredményeiről tájékoztatta a megjelenteket és tolmácsolta az SZLKP Galántai Járási Bizottsága Elnökségének pozitív értékelését a járás területén végbemenő CSEMADOK-tevékenységről. Dr. Lukács Tibor a CSEMADOK országos szintű munkájáról számolt be, továbbá válaszolt a felmerült kérdésekre és problémákra. Felszólalása után Lukács elvtárs átadta a járás legeredményesebben dolgozó csoportjainak, illetve kulturális dolgozóinak a CSEMADOK-emlékérem arany-, ezüst-, illetve bronz fokozatát. A jól sikerült, eredményes konferencia feljogosít bennünket a reményre, hogy három év múlva ismét — a XXVI. járási konferencián — hasonló jó eredményekről számolnak majd be a galántai járás képviselői. CSANAKY ELEONÓRA lelősöknek" a jelenleginél is olvasmányosabb, jobb újságot kell szerkesztenünk. A mindennapi munka gyakorlati kérdéseit érintő vita szintén magvasnak mondható, bár nagy kár, hogy a szót kérő küldöttségvezetőket is beleértve, mindössze hatan fejtették ki véleményüket. Fülöp Aladár, a jnb alelnöke,{ a járási szervek nevében külön is megköszönte a CSEMADOK sokrétű tevékenységét, s főként annak internacionalista, hazafias jellegét emelte ki. Varga Béla felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a jövőben sokkal célratörőbben, a tagságot még jobban aktivizálva kell kihasználni a szövetség munkájának belső tartalékait, mert csupán így érhető el, hogy a CSEMADOK gyakorlatban is megvalósítsa a CSKP XVI. kongresszusának a művelődésügyre, ennek keretében pedig a nemzetiségek kulturális életének gyarapítására vonatkozó határozatait, de nemkevésbé a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének XIII. országos közgyűlésén, s nem utolsósorban mind a február 10-én Félben tartott, mind a többi járási konferencián vállalt feladatokat. A konferencia küldöttei ismét Méry Bélát választották a CSEMADOK Bratislava-vidéki Járási Bizottságának elnökévé; az ügyvezető titkári tisztségben Görföl Jenő megbízatását az elkövetkező választási időszakra is meghosszabbították. (miklósi) MÉRLEGVONÁS 7