A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-15 / 11. szám

Képes krónika GUSTÁV HUSÁK FOGADTA A LEMP KÖZPONTI PÁRTELLENÖRZÉSI BIZOTTSÁGÁNAK KÜLDÖTTSÉGÉT Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára Prágá­ban fogadta a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának küldöttségét, amely Jerzy Urbanskinak, a bizottság el­nökének vezetésével a CSKP KB meghívá­sára látogatott hazánkba. A szívélyes lég­körű találkozón nagyra értékelték a két párt elvtársi együttműködésének fejlődé­sét, és kiemelték, hogy mindkét fél érde­ke e kapcsolatok további elmélyítése. Ké­pünkön: Gustáv Husák elvtárs (jobbol­dalt) üdvözli Jerzy Urbanskit. A FEBRUÁRI GYŐZELEM 37. ÉVFORDULÓJÁN Koszorúzási ünnepséget tartottak a prágai Žižkov-hegyen a februári győzelem 37. évfordulója alkalmából. A CSKP KB, a köztársasági elnök, a szövetségi kormány, a Szövetségi Gyűlés és a Csehszlovák Nemzeti Front KB közös koszorúját Kle­ment Gottwaldnak, a CSKP és a nemzet­közi kommunista mozgalom kiváló sze­mélyiségének síremlékén Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Ľubomír Štrougal. a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, szövetségi miniszterelnök. Ka­réi Hoffmann. Antonín Kapek, Josef Kempný és Josef Korčák, a CSKP KB Elnökségének tagjai és más személyisé­gek helyezték el. Képünk a koszorúzási ünnepségen készült. A CSEHSZLOVÁK KULTÚRA NAPJAI A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunióban február 25-én kezdőd­tek a csehszlovák kultúra napjai. Az ebből az alkalomból tartott sajtóértekezleten Georgij Ivanov, a Szovjetunió kulturális miniszterének helyettese hangsúlyozta, hogy ezt a rendezvényt Csehszlovákia fa­sizmus alóli felszabadítása 40. évforduló­jának szentelik. A csehszlovák kultúra napjain részt vevő csehszlovák küldöttség febr. 26-án Josef Havlínnak, a CSKP KB titkárának vezetésével koszorút helyezett el a Vörös téren, a Lenin Mauzóleumnál, valamint az Ismeretlen katona sírjánál. Képünk az utóbbi koszorúzást örökítette meg. A SZOVJETUNIÓBAN MEGTARTOTTÁK A VÁLASZTÁSOKAT A Szovjetunió egész területén február 24-én vasárnap reggel hat órakor meg­nyíltak a választási helységek, s a szovjet állampolgárok megkezdték szavazataik leadását a szövetségi és az autonóm köz­társaságok legfelsőbb tanácsai és a helyi tanácsok képviselőjelöltjeire. Konsztan­­tyin Csemyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke (képünkön) Moszkva Krasz­­naja Presznya kerületében adta le szava­zatát. (A ČSTK bel- és külföldi képszolgálata) JÁTÉKA TŰZZEL A külpolitika iránt érdeklődő emberek e napokban megdöbbenve állapíthatják meg. hogy Ronald Rea­gan újraválasztása óta a kis államokkal szemben már nem tartja szükségesnek a taktizálást sem. Nyíltan fenyegeti akár szövetségeseit is. így pl. Új Zélandot, mert nem hajlandó kikötőjébe olyan ame­rikai hadihajókat beengedni, amelyek fedélzetén atomtöltetű fegyverek találhatók. Felemelte hang­ját Felippe Gonzales spanyol miniszterelnök is. aki arra panaszkodik, hogy Washington nyíltan beavat­kozik Spanyolország belügyeibe. Egyúttal visszauta­sította azt a vádat is. hogy a spanyolok nacionalis­ták és túlérzékenyek. Szó szerint ezt mondta: „ha nemzeti érdekeinkről, szuverenitásunkról van szó, akkor igenis érzékenyek vagyunk". A legdurvább beavatkozásoknak azonban közép- Amerikában vagyunk tanúi. Újságírók előtt elhang­zott nyilatkozatában Reagan a sandinista kormány távozását követelte Nicaraguából. És míg korábban az amerikai adminisztráció a törvényes nicaraguai kormány ellen harcoló „kontrák" titkos és nyílt segítségével kívánta politikai nyomás alá helyezni a sandinistákat most eljutott annak követeléséhez: a hatalmat meg kell osztani az ellenforradalmárokkal. Reagan megerősítette külügyminiszterének meg­jegyzését arról, hogy a kormány célja „a nicaraguai sandinista kormány eltávolítása". Reagan félreért­hetetlenül felszólította a törvényes nicaraguai kor­mányt. fordítson politikáján, engedje be az ellenfor­radalmárokat a vezetésbe, kövesse az Egyesült Álla­mok által kívánt vonalat. Az ellenforradalmi bandá­kat Reagan „igazi forradalmároknak" nevezte, aki­ket a forradalom után a sandinisták kiszorítottak a hatalomból. Nem sokkal a sajtóértekezlet után Nicaragua washingtoni nagykövetsége közleményt adott ki. amelyben megállapítják, hogy nem igaz az USA elnökének az a kijelentése, hogy az ellenforradal­márok vezetői harcoltak a diktatúra ellen. Ellenke­zőleg. a végsőkig védték az Somoza-féle diktatúra fenntartását Nicaraguában. Nagyon komolyan kell venni Fidel Castro kubai elnök nyilatkozatát aki rámutat; fennáll annak a veszélye, hogy az Egyesült Államok katonai inter­venciót indít Nicaragua ellen. Az ilyen lépés — jelentette ki Castro — nagy felelőtlenség lenne. Latin-Amerika ugyanis — folytatta — lőporos hordó. Amennyiben Washington intervencióra szánná rá magát, úgy cselekedne, mint aki — képletesen szólva — tűzzel játszik a lőporos hordó mellett. Castro rámutatott arra is. hogy a térségben uralko­dó szegénység és elmaradottság kérdésével csak az egész nemzetközi közösség összefogása révén le­hetne megbirkózni. Az elmaradottság nem számol­ható fel csupán a békés viszonyok megteremtésé­vel. Olyan békére van szükség, amikor az eddig értelmetlenül katonai célokra költött milliárdokat a nyomorban élő milliók helyzetének megjavítására fordítják — mondotta Fidel Castro. Fidel Castro kijelentése és követelése megegyezik az egész szocialista közösség óhajával, amely célki­tűzéseiben a leszerelésre, a fegyvermentes világ megteremtésére törekszik. Andrej Gromiko mon­dotta a napokban választási beszédében, hogy a militarista pszichózist azok szítják és a haditerme­lés gépezetét is azok állítják mind nagyobb sebes­ségre, akik a NATO-tömb politikáját irányítva világ­­hatalmi pozíciókra törnek. A történelmi tapasztalat azonban cáfolhatatlanul bizonyítja — mondotta Gromiko —, hogy az erőn alapuló béke koncepciója megvalósíthatatlan és veszélyes politika, mi több. kilátástalan még azok számára is, akik kitalálták. STRASSER GYÖRGY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom