A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-08 / 10. szám
Tudománytechnika Nem akad olyan ember, aki ne fásult volna bele az egyhangú téli napokba. Nincs olyan időszak, amelyet annyira várnánk, mint a tavaszt. Várjuk az első virágokat, a langyos napsütést, áhítjuk a föld kellemes tavaszi illatát. De akárhogyan is örülünk az ébredő természetnek, mégis úgy érezzük, hogy valami hiányzik számunkra. Nemcsak a tavaszi fáradtságban nyilvánul meg ez a levertségünk, de abban is, hogy nincs méj3 elegendő életkedvünk. Arra. hogy ne legyünk fáradtak, hogy hamarabb tudjunk regenerálódni a hosszú tél után, van egy recept, egy „természetes gyógymód", amelyet valamikor minden faluban ismertek. Ez a helyesen alkalmazott „tavaszi kúra", a „vért tisztító" növények felhasználása. A természetben talált első növény vagy cserjehajtások felhasználásával nemcsak azt lehet elérni, hogy tavaszi fáradtságunk csökken, vagy elmúlik, de azt is. hogy felfrissüljünk, hogy valahogy könnyebbnek érezzük magunkat. Lényeges, hogy pontosan ismerjük, melyik növényi zöld alkalmas erre a célra, nehogy esetleg mérgező növényt együnk meg salátaként. Mielőtt konkrétan ismertetnénk, hogyan is hatnak a zöld hajtások, fontos megjegyezni, hogy a „tavaszi kúra" nem a régi, elavult receptek felújítása, mert használatuk nemcsak az említett kedvező hatásuk miatt értékes, hanem azért is, mert a mai orvostudomány sem tartja hatástalannak e kúrát, mivel emeli a szervezet ellenállóképességét a ragályos betegségekkel szemben. Tavasszal pedig éppen a legkisebb az ellenállóképességünk, mert nincs elegendő zöldség a táplálékunkban, mert hiába próbálkozunk C-vitamin szükségletünket csak tablettákkal pótolni, nem érünk el olyan kedvező hatást, mint a „zöld gyógyszerrel" (növényi hajtásokkal). A zöld növények felhasználásán alapuló „tavaszi kúrák" a betegségek megelőzésére szolgálnak. Télen, amikor egyoldalúan táplálkozunk, csökken (vagy hiányzik) a zöldség a szervezetünkben, felhalmozódnak olyan mellékanyagok, amelyeket éppen a zölddel ki tudjuk hajtatni a szervezetünkből. A zöld növényi részek nemcsak megtisztítják a vérünket, de elegendő C-vitamint, P-vitamint, ásványi sókat és nyomelemeket juttatnak szervezetünkbe. Ilyen hatásuk van a zöld növényi hajtásoknak, növényi nedveknek és a gyümölcsnek. Ezt a gyógymódot, amit igyekezzünk ezután minden tavasszal alkalmazni, ajánlatos kiegészíteni olyan növényekkel, amelyek gyenge hashajtó, vizelethajtó vagy izzasztó hatásúak, hogy ezzel is felgyorsítsuk a télen felhalmozódott fölösleges anyagok mielőbbi kiürülését a szervezetből. Melyek azok a növények, amelyekkel tavaszi felfrissítő és vértisztító kúrát lehet végezni? Általában biztonságos, mellékhatásmentes gyógynövényekről van szó, amelyek természetes gyógyszerként emelik szervezetünk ellenállóképességét. A következő növények zsenge hajtásait, leveleit vagy egész szárát kell szedni és salátaként elkészíteni, vagy a növényt megőrölni, kipaszírozni és a nedvét naponta fogyasztani: a nagycsalán fiatal levelei, a petrezselyem gyenge hajtásai, a cickafark gyenge levelei, a szamóca levélkéi, a százszorszép levelei stb. Az említett gyógynövényeket tavasszal levesekbe ajánlatos tenni. Valójában miért „tisztítják a vért", vagy miért hatnak serkentően a növények tavaszszal? Néhány példa: A gyermekláncfű egy taraxacin nevű keserű anyagot, cserzőanyagot, cukrokat tartalmaz. A keserű anyag áthangolja a szervezet emésztését, a cserzőanyag fertőtlenít, a cukor pedig hasznos, nem terheli meg a szervezetet. A fejessaláta biztosítja a C-vitamint és az ásványi anyagokat. A fokhagyma illóolajakat tartalmaz, amelyek mint biokatatizatorok (életserkentök) hatnak közvetlenül a szervezet konyhájában az anyagcsereforgalomra. A zeller levelében illóolaj és a flavonszármazékok közé tartozó apiin glükozid van, amely elősegíti a szervezetből a felesleges anyagok kiürülését. A katángkóró zsenge hajtásaiban egy intibin nevű keserű anyag van, amely áthangolja az emésztést. Tehát a tavaszi kúrát az említett növények segítségével alkalmazzuk, hogy szervezetünk elegendő C-vitamint, P-vitamint (ez erősíti a hajszálereket), zöld festéket, ásványi sókat és nyomelemeket kapjon. A valamikor ismert „tavaszi kúrák" alkalmazása ma is időszerű, az embereknek ma is szükségük van rá, hogy megóvják egészségüket olyan természetes gyógymódok segítségével, amelyek a modern orvostudomány szerint is biztonságosak és elismertek. Éljünk ezzel a lehetőséggel! Dr. NAGY GÉZA HANGYA KONTRA CSIGA Már régen világossá vált a szakemberek és a laikusok előtt, hogy a termőföldek túlzott vegyszerezése veszélyeztetheti a természeti környezet egyensúlyát. A kártevők elleni biológiai védekezés azonban szintén kétélű fegyvernek bizonyul. Polinéziába évtizedekkel ezelőtt véletlenül bekerült néhány húsevő hangyafaj és azóta már több száz állatfajt kipusztított. A hangyák megfékezésére óriási csigákat telepítettek be a hetvenes években. Ezek okozták azután az igazi katasztrófát: csaknem tönkretették a szigetek gazdasági életét. Ellenük erre más csigafajokat vetettek be. Az újabb jövevények azonban az óriáscsigák helyett a szigetek őshonos puhatestüké támadtak és irtózatos pusztítást végeztek közöttük. Kérdés, meddig lehet játszani ezzel a furcsa „gyógymóddal". Eredményeit tekintve ez leginkább az „ágyúval verébre" különleges esete, amikor is a veréb ugyan megmarad, de az ágyúlövés minden mást elpusztít. A KIRÁLYSAS ESÉLYE Spanyolországban kihalóban vannak a királysasok. Már csak ötven pár él a fenséges madarakból, amelyek ijesztően szép látványt nyújtanak. Hatalmas, kétméteres szárnyuk van, pocokra, mezei nyúlra, sőt néha bárányra is vadásznak. Mivel nagy étvágyú ragadozók, körülbelül kétezer hektárnyi terület kell ahhoz, hogy egy fészekalja megéljen. Nem szapora állatok — a tojó egy-három tojást rak, ezek közül is csak egyből lesz felnőtt madár, mert a legerősebb kitúrja testvéreit a fészekből, és a szülők is csak az életrevalóbbat táplálják. Az állatbarátok Spanyolországban most akcióba léptek: a kitaszított madarakat összeszedik, otthon nyers hússal, vitaminokkal táplálják és felnevelik. Ha a sasfiókok megérettek a repülésre, szabadon szárnyra kelve térhetnek vissza a természetbe. AZ IGAZI E. Dr. Borisz Feszenko szovjet csillagász föltételezi, hogy Földön kívüli civilizációt fedezett fel. Szerinte a Sárkány csillagképben elhelyezkedő NGC6543 jelzésű csillagködben nagy erejű és valószínűleg mesterséges eredetű jelzőfény észlelhető. A fény pontosan a mi Napunk ellipszis alakú pályájának északi pólusán ragyog. „Annak, hogy ez az objektum véletlenül találkozzék össze az ellipszis egyik pólusával, elenyésző a valószínűsége" — állítja Feszenko, és hozzáteszi, hogy véleménye szerint egy békés, „magasabb rendű" civilizáció figyeli évezredek óta a Föld fejlődését, és a jelzőfényt szándékosan gyújtották, hogy közöljék velünk: van ott valaki... T.? 16
