A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-22 / 8. szám
A Gsemadok életéből Egy klub munkájáról Neves szobrászunkkal beszélgettem a minap. A hivatali ügyintézés lassú, nehézkes, bürokrata voltára panaszkodott. Majd a munkájáról, készülő művéről szóltunk. Arról is faggattam, azután mibe fog, milyen tervei vannak? Ö hozta fel, hogy jeltelen, a többitől semmiben sem különböző sírban fekszenek kulturális és közéletünk elhunyt nagyjai. írók, köttök sírhantját keresve bolyonghatunk és eltévedhetünk az idegen temetőben. Nem hiszem, hogy a család dolga lenne felkeresni a szobrászt: ugyan készítsen már egy kopjafát a nagybátyó sírjára. Az intézmény, amelynek életében tagja volt, ahova tartozott az illető karolhatná fel az ügyet, az ö feladata lenne a síremlékállítás. Tudom, az ilyesmihez nincs előregyártott nyomtatvány és nehéz megtalálni a költségvetésben a járható utat, de az „ápolni haladó hagyományainkat" jelszóba ez is belefér. Életről, halálról szólok most. Ma még itt jár köztünk a lelkes szervező, a jónevü költő, író, újságíró, kultúmnunkás, holnap már a halálhírét halljuk. Van, kit közvetlenül az íróasztal mellől visznek el a mentők, vissza pedig a szentmihály lován jön. Van, ki ezúttal még Kultúránkat, hagyományainkat a CSEMA-. DÓK helyi szervezetei sikerrel ápolják. A 900 tagot számláló rimaszombati (Rimavská Sobota) városi szervezet Pósa Dezső elnök vezetésével az egyéb tevékenységeken kívül — három különböző témával foglalkozó — csoport munkáját tartja szem előtt, ami azt jelenti, hogy több irányból igyekeznek hozzáférni fiatalokhoz. A „GÖMÖR" tánccsoport Ádám Lajos vezetésével nagyon sok rendezvényen vett már részt, bizonyára sokan látták, aligha kell bemutatni. Később a tánccsoportot Mács Katalin vette át, tavaly szeptembertől pedig Tóbisz Ferenc. A „GÖMÖR" vegyeskar Lévay Tibor vezetésével szintén szép eredményekkel dicsekedhet. A harmadik csoport Dr. Hizsnyan Géza elnök irányításával működik. Amíg az első két csoport járásunkon kívül is ismert, erről a csoportról még a járáson belül is kevesen tudnak. Amíg az első két csoportról már csaknem minden újság hasábjain jelent meg kisebb-nagyobb riport, a harmadik csoportról még keveset cikkeztek, pedig munkájuk alapján megérdemlik, hogy tudomást szerezzen róluk a kultúrát becsülő és szerető nyilvánosság. Ők a TMK-sok, vagyis a Tompa Mihály Közművelődési Klub tagjai. Már az is rangot ad a klubnak, hogy a város nagy szülöttéről nevezték el, de ez a rang egyben kötelez is. Közel féléve figyelem közelebbről a klub munkáját és bizonyos vagyok benne, hogy kevés olyan csoport működik az országban. megússza, felépül és ismét dolgozik, kissé visszafogott energiával s mi aggódunk most már érte is. A legszomorúbb tán az, amikor az életművet méltató sorok már nyomdában vannak, de mire megjelennek már késő. Akiről szól az írás, aki örülne az elismerésnek, már nincs közöttünk. A CSEMADOK egyik járási konferenciáján elnökségi tagtól búcsúztak. Kora, egészsége, egyéb elfoglaltsága már nem engedi, hogy részt vállaljon az egész embert követelő munkából. Virágcsokor, kézfogás, köszönő szavak, azután hosszú hónapokig, évekig semmi, a közvélemény élve eltemeti azt, aki egykor a jóra, a szépre annyit tanította. Legszűkebb baráti köre, a falu, a család tiszteli, de az írásos krónikából kimarad a neve. Sok év múlva, a halála után, tán felelevenítik az emlékét, hőst csinálnak belőmint a TMK. Tagsága nagyobb részében tanárokat, tanítókat, különböző járásilag is elismert személyeket tömörít. Többségükben ugyan fiatalok, ám minden korosztály képviselteti itt magát. Mi tartja össze a tagokat? Az, hogy minden műsoros rendezvény változatos és színvonalas és persze a tagok mindegyike korra, nemre való tekintet nélkül egyezik abban, hogy szeretik az irodalmat, mindegyikük szereti az anyanyelvét. Tavaly író-olvasó találkozón a város lakossága megismerkedhetett Tóth Lászlóval és Koncsol Lászlóval. Dr. Szabó Sándor filmvetítéssel szemléltetett előadást tartott a természettudományokról. Voltak vidám szórakoztató műsorok és voltak komoly irodalmi előadások. A klub munkája minden évben a Tompa Mihály-napokon csúcsosodik ki, amikor irodalmi műsorokkal szórakoztatják és egyben tanítják a rendezvényekre ellátogató érdeklődőket. A TMK vezetősége ebben az évben is szeretné folytatni a már korábban sikeresen elkezdett sorozatot, neves vendégeket meghívni, színvonalas műsorokat rendezni. Ez év első összejövetelére meghívót kapott a Budapesten közismert Benedek — Horváth duó. Szívesen el is fogadták a meghívást. Benedek Miklós és Horvát István (nem azonosak a színésszel és a népszerű cigánynóta énekessel) megzenésített verseket adtak elő többnyire Radnóti Miklós és a mai magyar költők alkotásaiból. (A képen a Benedek — Horvát duó). Kép és szöveg: Farkas Ottó le. de akkor már késő. Az illető keserű emberként halt meg. A tiszteletet az élőknek is adjuk meg! Sok-sok olyan embert ismerek magam is, akik nem törődve a megérkező vagy elmaradó hivatalos elismeréssel, teszik, amit kell. Most, amikor a járási konferenciákon számot adunk tetteinkről, emlékezzünk meg az előttünk járókról. Neveket is sorolhatnék, ki mindenkit illet köszönet és tisztelet, de nem teszem, félek, hiányos lenne a sor, valaki megint kimaradna. Adósságot töriesztek most. Ilyen adóssága mindenkinek van. Eleink munkája nélkül, a kultúra ingyen napszámosai nélkül, azok nélkül, akiknek nem állítottunk és nem állítunk síremléket, ma nem lenne miről számot adni. A kegyeletes emlék és az élők iránti tisztelet vezette toliamat. Fister Magda Évzárókról röviden A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás kulturális élete színvonalának emeléséhez sokrétű tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak A CSEMADOK helyi szervezetei is. A múlt év decemberében megtartott évzáró tagsági gyűléseiken számot adtak az SZNF 40. évfordulója és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége megalakulása 35. évfordulója évében végzett munkájukról. Az évzáró taggyűléseken elhangzott beszámolókból az derül ki, hogy a szervezetek többségében méltóképpen megemlékeztek a jelentős történelmi évfordulókról, amelyek rányomták bélyegüket a szervezeti életre is. A CSEMADOK ipolyvarbói (Vrbovka) szervezetének 1984. évi gazdag tevékenységéről Urbán Aladár pedagógus, a szervezet fáradhatatlan és agilis elnöke számolt be. Örömmel állapította meg, hogy a taglétszámot 200 főre sikerült emelniük, de év végére elköltözések miatt ez a szám némileg lecsökkent. Egyébként Ipolyvarbón, ebben az alig valamivel több mint 600 lelket számláló faluban található a járás legtevékenyebb és létszámát tekintve legnagyobb szervezete is. A beszámolóból továbbá kiderült, hogy a folklórcsoport tagjai múlt esztendőben is részt vettek a zselizi kulturális napokon, és baráti kapcsolatot tartanak a szadai (Magyarország) népművészeti csoporttal. Kölcsönösen bemutatták egymásnak a helyi szokásokat felelevenítő műsoraikat. A szervezet Palóc közművelődési klubja tavaly is gazdag programot állított össze. A klub vendégei között szerepelt többek között Duba Gyula író. Móga János budapesti egyetemi hallgató, aki Körösi Csorna Sándor életéről tartott beszámolót, kiegészítve tibeti utazásairól szóló útibeszámolóval. A maga 156 tagjával a CSEMADOK zsélyi (Želovce) helyi szervezete is a járás nagy taglétszámú szervezetei közé tartozik. Mint az értékelő beszámoló megállapította, a szervezet 19-tagú vezetősége kilenc alkalommal ülésezett a múlt évben. A többnyire havonként megtartott vezetőségi üléseken átlagosan 80 százalékos volt a látogatottság, ami jónak mondható. A Szövetség megalakulásának 35. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi tagsági gyűlésen 12 alapító tagot részesítettek elismerő oklevélben és jutalomban. A zsélyi szervezet évek óta jól együttműködik a helyi tömegszervezetekkel, mindenekelőtt az ifjúsági szervezettel és a sportegyesülettel. Tavaly a SZOSZ-szervezet által „Mit tudsz a faludról" címmel rendezett versenyen részt vett a CSEMADOK szervezet háromtagú csapata is, amely a vetélkedő győztese lett. A szervezet színjátszó csoportja folytatta évek óta tartó sikeres szereplését. Böhm József színkörvezetö és rendező érdeme is, hogy Dávid Teréz „A szerelem házhoz jön" c. vígjátékának előadásával nemcsak a környező falvakban arattak nagy sikert a zsélyi színjátszók, hanem a színjátszó csoportok járási versenyén is, ahol az első díjat szerezték meg. A nagykürtösi járás egyik kis községében. Óvárban (Olováry) szintén szép sikerekkel dicsekedhetnek a CSEMADOK helyi szervezetének színjátszói, akik minden évben beneveznek a CSEMADOK JB által a színjátszók részére meghirdetett járási versenybe. Impozáns művelődési ház található Lukanényében (Nenince), amiből az ember akartalanul arra következtet, hogy ebben a községben pezsgő kulturális munkát végez a CSEMADOK helyi szervezete, mivel a feltéte-6
