A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-08 / 6. szám
Tudománytechnika I RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A ZOBOR VIDÉKÉN A Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Kutatóintézete dr. Jozef Bátor kandidátus vezetése alatt 1982-től a Nyitraegerszeg (Jelšovce) községben talált őskori települések feltárásán dolgozik. A Zobor Efsz területén, a Zobor folyó jobb partján bukkantak a kiterjedt fekvésű lelőhelyre, amelyet most a szövetkezet vezetőségének hozzájárulásával feltárnak. Ez a kedvező fekvésű terület a korai kőkorszaktól kezdve egészen a korai középkorig lakott volt. Találtak itt a késő kökorból, a korai és a késő bronzkorból, a latén valamint a római korból származó jelentős leleteket. Annak ellenére, hogy a temető jelentős részét a földmunkák megsemmisítették, mintegy 90, a késő bronzkorból származó sírt sikerült feltárni. A sírokban a csontvázakon kívül fémből készült dísztárgyakat, borostyánkő-gyöngyöket, agyagedényeket találtak. Az egyik legjelentősebb esemény egy tömegsír feltárása volt, amely hat csontvázat — nők, férfiak és gyermekek csontvázát — takarta. A halottakat egy olyan gödörbe dobálták, amelyet előzőleg gabonatárolónak használtak. Már 1983-ban is feltártak egy hasonló tömegsírt, ahol kilenc csontváz maradványait találták meg. A legutóbbi települések a koraközépkorból származnak. A lelet érdekessége, hogy a tűzhely közelében egy vaseke maradványaira bukkantak. LÉGY-CSAPÁS AZ ÁLOMKÓRRA Etiópia középső részén egy állattenyésztő központ kutatói megfigyelték, hogy a rovarcsapdákba került rablólegyek rárontottak bizonyos velük együtt befogott rovarokra, méghozzá az álomkórt terjesztő cecelegyekre. A másutt zsákmányuknak számitó más rovarokra ügyet sem vetettek. Egy Addisz Abeba-i kutatóközpont munkatársai most módot keresnek rá, hogy miként lehetne ezeket a rablólegyeket a félelmetes járvány megfékezésére felhasználni. Az effajta biológiai rovarpusztítás jóval kevesebb kárt okozna a természeti környezetben. „ÖRÖKÉLETŰ" CSŐVEZETÉKEK A táv-hővezetékek egyik legfontosabb problémájának, a csővezetékek szigetelésének megoldásával foglalkoznak az uráli csőipari tudományos kutatóintézet munkatársai. A csövek külső és belső felületének szigetelésére különféle üvegzománc bevonatokat fejlésztettek ki. Ezeket a csöveket a vegyiparban is felhasználhatják agresszív anyagok szállítására. Most dolgozzák ki a fütöolajcsövek üvegzománc-bevonásának technikáját. Cseljabinszkban immár tíz éve vizsgálnak egy 159 milliméter átmérőjű, száz méter hosszú, üvegzománc bevonatú csőszakaszt, amelyen eddig semmiféle változást nem tapasztaltak. Az üvegzománc bevonatú csövek gyakorlatilag örökéletüek. A HOLT-TENGER ÉLŐLÉNYEI A Holt-tenger kétségtelenül a legkülönösebb belvíz. Vízfelszíne 400 méterrel a tengerszint alatt van, egyetlen más természetes víznek sincs ekkora sótartalma: kilogrammonként 280 grammnyi sót tartalmaz, nyolcszor annyit, mint a tengervíz. A közönséges tengeri élőlények nem élhetnek meg a Holt-tenger vizében, de azért ez a víz sem halott: lakói jelentéktelennek tűnő mikroorganizmusok. A limnológusok különböző sótűrő baktériumokat (halobaktériumokat) fedeztek fel már régen a vizében. Nemcsak kitünően alkalmazkodtak a víz nagy sótartalmához, hanem egyenesen rá vannak utalva: bizonyos sókoncentráció alatt már nem is növekednek. Valódi növényi élet is van a Holt-tengerben : az egysejtű zöldalga, a Dunaliella-család sarja. Fiziológiai trükkel viseli el a nagy sótartalmat. A sejt belsejében nagy mennyiségű glicerint tárol, ezzel akadályozza meg, hogy a koncentrált sós lé elvonja a szabad vizet a sejtből. KORMÁNYOZHATÓ MINI-LÉGHAJÓ Az Angren-84 nevű mini-léghajóval az üzbegisztáni Angren város határában kísérleteznek szovjet mérnökök. A földről rádióval irányítható járművet a gondolájának szárnyaira szerelt két belsőégésű motor hajtja. A kis léghajó kövérkés szivarléggömbjének hossza kilenc méter, szélessége három méter. Több mint száz méteres magasságba emelkedik, ami elég ahhoz, hogy hasznos munkát végezhessen a mezőgazdasági növényápolásban, s az óriási erdőterületek légi felügyeletében. HALÁL A FASÍRTBÓL A legfiatalabb páciens, Rosie Maria, 15 hónapos. Még nem „szobatiszta", szopja ujjacskáit — és röviddel ezelőtt menstruálni kezdett. Rendszeresen menstruál már a 17 hónapos Iris is. Mindkét kisgyermeknek megnőttek a keblei is. Juana tavaly kezdett iskolába járni. 18 évesnek látszik, jóllehet tíz évvel fiatalabb. Apja elkíséri reggel az iskolába, hogy elriassza tőle a tolakodó férfiakat. Mindhárom kislány Puerto Rico szigetén él, és az ottani gyermekkórház betege. A klinika igazgatója, Carmen Saenz gyermekorvos biztos a dolgában: a nemi koraérés akaratlan hormonbevétel következménye. Az ösztrogén hatóanyag ott van a gyermekek mindennapi táplálékában: a csirkehúsban, a tojásban, a tejben — a vágóállatok és a szárnyasok hormontakarmányának maradványa. Eddig háromezer Puerto Rico-i kisgyermek betegedett meg a hormoriszennyezett élelmiszertől. Dr. Saenz: „Mint asszony, anya és emberi lény, nem hallgathatok többé!" Vádjai megriasztották a Reagan-kormányzatot is. A választások időszakában nem kelhet híre ilyen botránynak. Pedig a botrány immár nem egyedüli. A „New England Journal of Medicine" című tekintélyes amerikai orvostudományi folyóiratban aprólékos beszámoló jelent meg 18 minnesotai polgár szenvedéseiről és ezek hátteréről. Mind a 18-an hamburgert (egyfajta fasírtot) ettek egy gyorskiszolgáló étteremben, és mindannyian megbetegedtek: magas lázuk lett, hánytak, hasmenésük volt. Egyetlen hagyományos gyógyszerrel sem sikerült segíteni rajtuk. A betegségüket okozó baktériumok már ellenállóvá váltak valamennyi csírapusztító antibiotikummal szemben. Az egyik beteg meghalt. A rejtélyt sikerült megoldani. A baktériumok az egyik dél-dakotai farmon tettek szert rendkívüli ellenállóképességükre — ott ugyanis rendszeresen antibiotikumokat kevernek a szarvasmarhák takarmányába, hogy egyrészt védjék az állatokat a betegségektől, másrészt meggyorsítsák fejlődésüket. A baktériumok gyorsan hozzászoktak az antibiotikumokhoz — kialakult az a jelenség, amit rezisztenciának neveznek az orvosok. Az előírások súlyosan büntetik a sportolók doppingolását: egyebek között az ösztrogénhez hasonló hormonok és izomfejlesztő anabolikák szedését. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) országaiban hivatalosan nincs betiltva ezeknek a'szereknek az állattenyésztésben való felhasználása. 16
