A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-10-05 / 41. szám

Hétvégi levél Következő számunk tartalmából: Keszeli Ferenc: ŐSZI HATÁRJÁRÁS Alabán Ferenc: EGY FŐISKOLA NEGYEDSZÁZADA Gál Sándor írása Finta László verseskötetéről Mács József: A MURÁNY GYÖNGYE Miklósi Péter: NYÁRUTÓ AZ ADRIÁN Kovács Zoltán: A TURBINA ATYJA SZLOVÁKIAI MAGYAR NÉPTÁNCOK Címlapunkon Karol Belicky felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­­zor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Ős. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon : 336-686, főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame n. p., Ko- Sice. Előfizetési díj egész évre 156,—Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesi­­tő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. In­dex: 492 11. Negyven éve, 1944. szeptember 8-ának haj­nalán kezdődött a kárpát-duktai hadművelet. A szovjet és a csehszlovák ágyúk, a sorozatve­tők és az aknavetők már a kezdéskor több órán át ontották a tüzet a fasiszta állásokra. Aztán a nagy csatározások után még sokszor dübörgőit és égett a föld a Kárpátokban. A nehéz hegyi terepen a kárpát-duklai hadmű­velet hosszú ideig tartott és igen nagy áldoza­tokat követelt A szovjet hadsereg a Dukla­­hágó térségében azonban áttörte a náci védel­met és Ludvík Svoboda tábornok vezette első csehszlovák hadtest csapataival együtt 1944. október 6-án csehszlovák területre lépett. A nagy és emlékezetes napot a Csehszlovák Héphadsereg napjaként ünnepeljük, de októ­ber 6-ára úgy is gondolunk, hogy tulajdonkép­pen ekkor kezdődött meg Csehszlovákia fel­szabadítása. Attól kezdve, hogy 1944. október 6-án Csehszlovákia területére léptek az első felsza­badítók, hosszú út vezetett 1945. május 9-ig, a győzelem napjáig. Csehszlovákia teljes fel­­szabadulásáig. A szabadság igen sok vérbe, szenvedésbe és áldozatba került. A világméretű öldöklést amely 1939-ben kezdődött és 1945 közepéig tartott, a fasiszta Németország, Olaszország és Japán azért robbantotta ki, hogy a fasizmus növelje hatalmi helyzetét. A hitleri Német­ország vezette fasiszta csoport azt a célt tűzte maga elé, hogy megszerzi a világuralmat rabszolgasorba hajt, sőt megsemmisít egész népeket Világuralmi törekvéseik útjában a nácik a Szovjetuniót tekintették a legfőbb akadálynak. Sosem felejthetjük el, az évforduló kapcsán azonban kiemelten gondolunk arra, hogy a II. világháborúhoz vezető úton a müncheni alku jelentette a döntő lépést Münchenben negyvenhat éve (1938. szeptember 29-én) Anglia, Franciaország, Németország és Olasz­ország kormányfőinek értekezlete úgy döntött, hogy ki kell elégíteni azokat a hódító igénye­ket, amelyeket Hitler Csehszlovákiával szem­ben támasztott A müncheni alku nemcsak Csehszlovákia megszállásához, hanem a Len­gyelország területére való behatoláshoz is megnyitotta az utat a német fasiszta csapatok előtt. Negyvenöt éve (1939. szeptember 1-én) a hitleri Németország több mint ötven elit hadosztálya, több ezer harckocsija és repülő­gépe behatolt Lengyelország területére, s a német imperializmus megkezdte hadjáratát a világuralomért A tiszavirág életű „sikerek" után már az agressziót követő első hónapok­ban világossá vált hogy a „villámháború" nem sikerül. Ellenkezőleg. Csúfos kudarcra van ítélve. A II. világháború kimenetelében a döntő fordulatot a sztálingrádi csata eredményezte. De a szabadságért és a győzelemért vívott küzdelemnek igen fontos állomásai, úgy is mondhatjuk: dicső emlékművei a Szlovák Nemzeti Felkelés, a kárpát-duklai hadműve­let majd 1945. május 5-e, a Fhágai Felkelés. A felszabadulás közelgő 40. évfordulója al­kalmából bátran állfthatjuk: a tengernyi szen­vedés és áldozat nem volt hiábavaló. A II. világháborúban kivívott győzelem nagy válto­zásokat eredményezett szerte a világon, az egész földtekén. Hatalmas területeken kiala­kult és megszilárdult a szocialista világrend­­szer. Fontos tényező az is, hogy a szocialista közösség országai egymásnak sokoldalú test­véri segítséget nyújtva, egyre szorosabbra fű­zik a gazdasági együttműködést. A világban lejátszódó események szinte naponta bizonyítják, hogy — bár az egykori szövetségesek között megromlott a viszony, és a revansizmus is felüti a fejét — a fasiszta államok tömbje fölött aratott győzelem maga­sabb szintre emelte a népeknek a gyarmatosí­tás ellen vívott nemzeti felszabadító harcát meggyorsította az imperializmus gyarmati hátországának felbomlását. A világ térképén a háború után több tucat független állam jelent meg. A szabad államok a békéért és a társa­dalmi haladásért vívott harc alapvető kérdése­iben a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival együtt lépnek fel. A jubileum alkalmából jó/esően állapíthat­juk meg azt is, hogy a nemzetközi erőviszo­nyoknak, a demokrácia és a szocializmus javára történő további változása megteremti az objektív feltételeket ahhoz, hogy a Földön — a jelenleg kedvezőtlen és feszült nemzetkö­zi helyzet ellenére — megvalósuljon a szilárd, igazságos és demokratikus béke, egyben gyö­keresen átalakuljon a nemzetközi kapcsolatok egész rendszere. \ < 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom