A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-12-21 / 52. szám
A GÓLYÁK Az utóbbi időben alig telik betevő falatra. Fel kellett emelnem a családi pótlékot, hogy bébimegrendeléseket kapjak. A STRUCCOK Amióta a politikában nem számíthatunk babérokra a hasonlóságunkat kamatoztatjuk. EMLŐS, DE HOGY MILYEN? Oly boldog vagyok! Szerelmes levelek és házassági ajánlatok halmaza borít el. A VÍZILÓ ÉS A ZEBRA — Jobb, ha tőlem tudod meg Juliskám: megcsal a férjed. — Ugyan, az a víziló!? Hallottukolvastukláttuk TELEVÍZIÓ „A magyar nép tudósa " Illyés Gyula szavai ezek néprajztudományunk egyik huszadik századi klasszikusáról, az idén száz esztendős Györffy Istvánról. Hála a centenáriumnak, végre talán minden újságolvasó ember meg tud valamit e jeles etnográfusról, hiszen nemcsak tudományos ülésszakok elemezték életművét, hanem a folyóiratok, hírlapok szerkesztőségei is kötelességüknek érezték, hogy legalább röviden megemlékezzenek róla. A Györffy István emléke előtt tisztelgők sorába most beállt a Magyar Televízió is, amikor egy órás dokumentum-műsor sugárzott róla. Az adásban tanítványok, tisztelők nyilatkozta emléktöredékekböl állt össze egy munkás emberélet, egy tudósi pálya képe. Ne gondoljuk persze, hogy csupán a néprajzkutatóknak volt mondanivalójuk Györffyröl. A magyar művelődés sokkal jelentősebb, univerzálisabb alakja volt ő, hogysem egy szakma egyértelműen kisajátíthatná magának. Éppen vele kapcsolatban írta Illyés Gyula, hogy a néprajzosnak bizonyos fokig polihisztornak kell lennie, ami igaz is, hiszen a népélet olyannyira szerteágazó mint általában az élet. Tehát, aki a lényegét szeretné megérteni, annak több szempontból is vizsgálat alá kell vennie. így aztán a néprajzos Gunda Béla, Hoffmann Tamás, K. Kovács László és Hofer Tamás mellett szót kapott a történész Györffy György, Benda Kálmán, valamint az irodalomtörténész Czine Mihály is. Balogh Edgár Györffynek a sarlósokhoz fűződő gyümölcsöző kapcsolatait elevenítette föl. A sok tanulsággal szolgáló műsor szerkesztő-rendezője Szakály István, szakmai tanácsadója pedig Selmeczi Kovács Attila, a Györffy-életmű alapos ismerője volt. Liszka József KÖNYV Suetonius: A Caesarok élete Kevés olyan forrásértékű munka maradt fenn a Római Birodalom korából, mint Gaius Suetonius Tranguillusnak a császárokról írt életrajzi vázlatai. Ez a teljes terjedelmében ránkmaradt életrajzi mű a birodalom 12 császárát hozza emberi közelségbe, Julius Caesartól az elmebeteg Domitianusig. Nem szabályosra kerekített életrajzok ezek, hanem anekdotákkal megtűzdelt dolgozatok, amelyek bár nagyrészt hitelesek, de benne foglaltatnak a szent hazugságok is, hiszen Suetonius sem tudhatta, mennyire hiteltérdemlőek a császári könyvtárak pergamenjei. Az utókor mindenesetre az ő életrajzaiból ismerte meg a Római Birodalom legnevesebb uralkodóit, s máig úgy él emlékezetében, ahogy Suetonius megírta. Izgalmas, sokszor megrázó olvasmányok ezek az életrajzi vázlatok, féktelen és vad indulatokról, intrikákról, összeesküvésekről, földrengetö csatákról, véget nem érő lakomákról, véres cirkuszi jelenetekről számolnak be. Suetonius életrajzi dolgozatait előre meghatározott terv szerint vázolta föl. Kezdi az uralkodó császár származásával, életrajzi adataival, majd trónrajutásának körülményeit boncolgatja, foglalkozik a császár külsejével, mindennapi életével és tennivalóival, majd tetteiről, rendeletéiről, törvényeiről beszél, végül a halálát meséli el és halálhírének fogadtatását. Gaius Suetonius Tranguillus időszámításunk kezdete után 70 körül született valahol Észak-Afrikában, de még ifjan Rómába került. Plinius szerint ügyvédként kereste kenyerét, majd Hadrianus császár idején a császári kancellária vezetője lett. Érdeklődése nagyon szerteágazó volt, szónokoknak, történetíróknak, költőknek és filozófusoknak írta meg az életrajzát. Bár ezek az életrajzok csak töredékeikben maradtak fenn, a Suetonius utáni írók, történetírók hiteles forrásmunkaként használták. Az előző császárt felváltó Traianus alatt Suetoniusnak el kellett hagynia a császári kancelláriát, vissza is vonult vidéki birtokára s bizonyára tovább dolgozott, mint történetíró. Sajnos erről az időszakáról szinte semmit sem tudunk, a föltételezések szerint i. sz. 150 körül halt meg.-dénes-KIÁLLÍTÁS Egészségügyi szakkönyvek kiállítása A CSEMADOK Kassa-vidéki járási bizottsága szervezésében november 6-án nyílt meg Kassán (Košice) a CSEMADOK székházában az egészségügyi irodalmat bemutató kiállítás, amelyen a budapesti Medicina és a martini Osveta kiadók publikációival ismerkedhetett meg a közönség. Szövetségünk munkájában a könyvkiállításoknak régi hagyományai vannak. Ezek általában a szépirodalom népszerűsítését szolgálják és szorgalmazzák. A mostani kiállítás azonban, a szűkebben vett szakirodalom — az orvosi, egészségügyi, gyógyszerészeti könyvek stb. — megismertetését tűzte ki célul a magyar és a szlovák nyelvű szakkönyvek bemutatásával. Közismert tény. hogy a magyar orvostudomány és az orvosi szakirodalom kimagasló helyet foglal el nemzetközi téren is. Az orvosi könyvek kiadása több, mint százéves hagyományra tekint vissza Magyarországon. A második világháború óta az orvosi szakirodalom gondozását és kiadását a Medicina könyvkiadó látja el. A Medicina jelenteti meg az egészségügyi szakközépiskolai és az egyetemi tankönyveket is. De kiad monográfiákat és egyéb egészségügyi propaganda-nyomtatványokat is. Sporttémájú kiadványokat a hatvanas évektől jelentetnek meg. A martini Osveta kiadó 1953-tól ad ki egészségügyi kiadványokat, tevékenységét a párgai Avicenum kiadóval koordinálja. Egészségügyi tankönyveket, ismeretterjesztő műveket jelentetnek meg az orvosok, az egészségügyi szakkáderek és a nagyközönség számára. A Medicina és az Osveta hosszú idő óta együttműködik különböző publikációk és fordítások kiadása terén. A jelen kiállítás is része ennek a baráti együttműködésnek. A reprezentatív kiállítást a két kiadó igazgatója : dr. Árky István professzor és Imrich Halda mérnök nyitotta meg.-gs-FOLYÓIRAT Honismeret Bőséggel kínálja a Hazafias Népfront folyóirata 84/4. száma a hazai magyar vonatkozású írásokat. Ide kívánkozik, hogy ez nem számít különösebb meglepetésnek azok számára, akik ismerik, előfizetik nálunk is a lapot, hiszen köztudomású, hogy a folyóirat évek óta hagyományosan jó kapcsolatokat tart fenn néprajzi és helytörténeti témákkal foglalkozó hazai kutatóink jelentős részével. A lap hasábjain figyelemreméltó tanulmányt olvashatunk Csémy Tamás tollából: „Rákóczi-emlékek Csehországban" címmel. A szerző áttekinti a fejedelem tanulóéveinek állomásait és azoknak reá gyakorolt hatását elemzi. A tanulmányból képet kapunk azoknak a helyeknek a szelleméről, ahol Rákóczi megfordult, és ahol ma is megtalálhatók az öt megidéző emlékek, pl. a Rákóczi-emlékszoba Jindfichűv Hradecben. Vörösmarty Géza Khín Antalról, a Csallóköz ismert, néprajzkutatójáról emlékezik, akiről egyébként hazai sajtónkban is olvashattunk, és aki a Csallóközi Múzeum gyűjteményének egyik megalapozója volt. A cikk emellett vázolja Khín úttörő jelentőségű gyűjtőmunkáját és szakírói tevékenységét is. A lapban cikket olvashatunk arról az ünnepség- és rendezvénysorozatról, amelyet Nagykaposon (Veľ. Kapušany) rendeztek, Erdélyi János születésének 170. évfordulója alkalmából. Szerzője D. Varga László. Az írásból képet kaphatunk arról, hogy milyen jelentős hagyományőrző erőt képvisel Erdélyi János sokoldalú munkássága az Ung-vidéken. Z. Urbán Aladár, az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Árpád-kori müemléktemplomról, illetve ennek helyreállításáról ír a lapban. írásából megtudjuk, hogy a templom azon kevés románkori műemlék egyike, amely nálunk fellelhető. Egyedisége abban van, hogy tornyát a magyar királyi korona mása ékesíti. A lapban ismertető jellegű cikkeket olvashatunk még a martosi (Martovce) falumúzeumról, amelyben a martosiak néprajzi gyűjtőmunkájának eredményét tárja elénk a szerző, dr. Hofer Lajos, A lap nem hazai vonatkozású írásaiból figyelmet érdemel még két Kazinczy Ferenccel, és egy Nádasdy Ferenc tábornaggyal kapcsolatos megemlékezés, továbbá „A halottas szokások és hiedelmek vizsgálata" c. gyűjtési útmutató, amely a lap mellékleteként jelent meg. Himmler György 9
