A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-12-07 / 50. szám

Innen-onnan Pannónia területe egykor a Római Birodalom provinciája volt. A legré­gibb fennmaradt római — ptolemai­­oszi — térkép középkori másolata szerint a rómaiaknak Bratislavától nem messze katonai településük volt, melynek Gerulata volt a neve. A Szlovák Nemzeti Múzeum Ar­cheológiái Intézetének kutatói 1961 -ben a mai Oroszvár (Rusovce) községben rátaláltak a helyre, ahol a birodalom északi határait őrző lovasosztag táborozott. 1968-ban az ásatások vezetését dr. L Kras­­kovskától dr. Magda Pichle­­rová kandidátus vette át. Kutatá­saik eddigi eredményeit a Gerula­ta — Rusovce c. kétrészes könyvben hozták nyilvánosságra (I. rész: Kras­­kovská, 1974, II. rész: Pichlerová, 1981). A bonyolult körülmények közt folyó munkálatok gyümölcsét a SZNM most „Az Antik Gerulata" kiállításon mutatja be a közönség­nek. Az antik Gerulatában — időszámí­tásunk 50-ik évében alapították és majd 400 évig állt fenn — mintegy ezer légionárius földműves és iparos élt. Az eddig közel 500 feltárt sírban és a környéken ókori használati és dísztárgyakra bukkantak, ami az akkori település magas életszínvonaláról tanúskodik. Gerulata fontos keres­­kedőút, az 1 600 km hosszú, ún. Borostyán út kereszteződésén feküdt. A feltárt sírok egyidejűleg hamvasztásos és csontvázas típusú­ak. A Duna középső szakaszán ez az egyetlen épségben megőrződött ókori temetkezési hely. Az ásatások és egyben a tárlat legértékesebb darabja Fortuna is­tennő megrongálódott szobrának, Fortuna Gerulatensisnek a részlete és a karrarai márványból készült Bö­­ségszaru. A női alakot utánzó nagy agyagkorsó is egyedülálló római kori lelet hazánk területén, akárcsak az öblös olajszállító amfora. A kiállítás zömét képező agyag­edények egy része az ún. terra sigilla­­ta típushoz tartozik (ezek Dél-ltáliá­­ból importált vöröses színű dísz­edények voltak), másik az ún. terra negra — fekete agyag. Felületüket gyakran gazdag plasztikai díszítés­sel látták el. A használati cikkek közül szerszá­mokat — olló, szögek, kések, szek­rényveretek, páncélrészlet stb. — ál­lítottak ki. A rómaiak fegyverei álla­mi tulajdonnak számítottak, ezért azokat nem temették a halott mellé. Ellenben találtak palástra való emai­­lozott fémcsatokat (fibulákat), bronz- és borostyánkő-ékszereket, fényezett óntükröket, üvegpaszta­­gyöngyöket, balzsam-, festék- vagy olajtároló kis üvegcséket (flakonok), római császárok pénzérméit, csont­ból készült dísztárgyakat, stb.; min­det az i. sz. 1 —4. századból. Tipikus római lelet a bélyegezett tégla, né­hányat közülük figurális motívum is díszít. Egy értékes, véletlen emlék az utókor számára: római katona agyagbaszáradt cipönyoma. A civil lakosság mészégető ke­mencéiből is maradtak fenn lelettö­redékek, melyek alapján a szakértők rekonstruálhatták az egész kemen­cét. A megőrzött Daidalosz és Ikarosz, valamint Attisz és Kibéle motívumú kút- vagy falrészlet alapján a régé­szek azok eredetijét is felelevenítet­ték. A több mint húsz éve folyó és még folytatódó feltárási munkálatok bebizonyították azt, amit a magyar­­országi tudósok már a 19. század­ban feltételeztek, hogy a régóta ke­resett, az időszámításunk elején fon­tos határvédelmi szerepet betöltő római katonai tábor a mai Bratisla­­vához tartozó Rusovce (Oroszvár) helyén található. Az ásatások gyor­sabb ütemét késlelteti, hogy a köz­ség ma is lakott település. A. GÁLY TAMARA (Prandl Sándor felvételei) Drezdában megrendezték a bábművészek találkozóját, melyen az iskolásoktól a nyugdíjas korig mindenki részt vehetett. 24 ország bábosai vonultak fel a színpom­pás ünnepség keretében. A Valek szanatórium a 69. szélességi kö­rön túl fekszik és a Szovjetunió legésza­kibb szanatóriuma. A norilszki kohómun­kások kedvelt üdülőhelye. Mint a Szovjet­unióban általában, itt is rendkívüli népsze­rűségnek örvend a sakk. Az ellentétek vonzzák egymást. A mondás igazát alátámasztja az angliai Wiltshire állatkertje két lakójának barátsága. Smo­­key fóka — amikor megunja a lubickolást — legszívesebben a hathónapos Lady ku­­tyus társaságában tölti az időt. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom