A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-07-20 / 30. szám

A Gsemadok életéből A gyermek és felnőtt énekkarok közös számát Vass Lajos Erkel-dijas zeneszerző, karnagy vezényli emelése érdekében a Kodály-napok 1978 óta új színnel, az énekkarok versenyével gazdagodott. A művészi, szakmai színvonal emelése érdekében a Népművelési Intézet karvezetöi tanfolyamokat, szakmai értekezle­tet és szemináriumokat rendez. Kórusaink a kitűnő szakmai irányítás eredményeképp 1981-ben már képesek voltak színvonalasan előadni Kodály Zoltán Gömöri dalát, amely kötelező száma lett minden vegyeskamak. Természetesen a művészi színvonal emelke­déséhez hozzájárult a karvezetők tudatos önképzése, fejlődni, tanulni akarása s a ne­mes versengés alkotó ösztönzése. A minősé­gi változás új szellemet hozott, a karvezetők merészebb hangvételű, a fülnek eddig szo­katlan harmóniájú műsorszámokkal lepték meg közönségüket, és nevelték az újfajta kórushangzás befogadására azokat is, akik­nek ez eddig idegen volt. S a visszatekintés után már itt is vagyunk a jelenben. A VI. Kodály-napok bebizonyították, hogy kórus­­mozgalmunk a fejlődés olyan szintjén áll, amelyre jogosan lehetünk büszkék. Karveze­­töink eleget tudtak tenni az újabb elvárások­nak, élvonalbeli kórusaink színvonala, reper­toárjuk igényessége többé-kevésbé megfelel a szlovákiai szintnek ebben a kategóriában. ZENE/ ANYANYELVŰNK ÉLTETŐI Békét, békét a világon!... szólt az óhaj a galántai szabadtéri színpadról a VI. Ko­dály-napok záróakkordjaként előadott szám­ban az egyesített énekkarok énekesei ajká­ról. Szíjjártó Jenő Weöres Sándor versére komponált monumentális műve szívre, lélek­re, értelemre hatóan tükrözte napjaink leg­időszerűbb óhaját, legféltettebb gondunkat: a béke védelmét. A közel hatszáz énekes ajkáról szálló dal szívünkbe csodálatos dalla­mokat lopott, s az egész esemény felejthe­tetlen légköre meggyőzött bennünket arról, hogy az éneklés közösségeket egybeková­csoló erő. Kodály Zoltán „hét szép esztendeje" váro­sában, Galántán június 16—17-én sereglet­tek össze a kóruséneklés kedvelői és műve­lői. A CSEMADOK Központi Bizottsága Ga­­lánta járási és városi intézményeivel karöltve rendezte meg a VI. Kodály-napokat, a cseh­szlovákiai magyar felnőtt énekkarok központi versenyét. A Szlovák Szocialista Köztársaság Az első díjat nyert kassai énekkar. Vezényel Havasi József Kulturális Minisztériuma által meghirdetett amatőr művészeti mozgalom versenyei kö­zött háromévenként szerepel a csehszlová­kiai magyar felnőtt énekkarok központi ver­senyének megrendezése. Az I. Kodály-napok óta (1969) eltelt időszak megérdemel egy rövid visszapillantást. A közös éneklés iránt megnövekedett igényt bizonyítja a különbö­ző dalárdák, dalosegyletek, munkásénekka­rok létezése és működése. A felszabadulás után újraszervezett énekkarok kezdetben ki­sebb találkozókon léptek fel. Első nagyobb szabású tudatosan létrehozott fesztiváljuk az 1961-es zselizi (Zeliezovce) énekkari sereg­szemle volt. amelyet a CSEMADOK KB és a Népművelési Intézet közösen rendezett. Aki azon a találkozón részt vett, életreszóló él­ményben volt része, hatására sokan jegyez­ték el magukat a kórusmuzsikával. Erre az alkalomra készült Szíjjártó Jenő „Békét aka­runk" c. himnikus kompozíciója, mely szer­zemény akkor is és most a Kodály-napokon is átütő sikert aratott, a szó legigazibb, legtisztább értelmében. Mindkét alkalommal a szerző vezényelte a hatalmas összkart. Ez a mű a Kodály-napokat a jövőben is tartalma­sabbá tenné, mint teszi ezt néhány ismétel­ten előadott mű. A zselizi énekkari találkozót több is követte, de ezeket még közösen rendezték a felnőtt, illetve a gyermek és ifjúsági énekkarok számára. Az első énekkari seregszemle a már említett 1969-es I. Ko­dály-napok (amelyen még gyermekkarok is részt vettek). Azóta Galánta mellett Érsekúj­vár (N. Zámky) neve is elraktározódott a tudatunkban, mint a gyermek- és ifjúsági énekkarok versenyének, a Csengő Énekszó­nak a színhelye. Az énekkarok találkozójának kettéválását a kórusok számának örvendetes megnövekedése tette indokolttá. Ez nem jelenti azt, hogy a kapcsolat a gyermek és a felnőtt énekkarok között megszűnt. A Csen­gő Énekszó győztesei részt vesznek a Ko­dály-napokon. jelképezvén az utánpótlás je­lenlétét s a Kodály-napok győztes énekkarai a gyermekkarok versenyén biztosítják a meg­nyugtató hátországot. A Kodály-napokat 1978 óta a CSEMADOK KB rendezi. Az igényességre való törekvés, valamint az énekkarok szakmai, művészi színvonalának A VI. Kodály-napokon fellépő énekkarok mű­sorát a meghirdetéskor közzétett verseny­­szabályzat feltételei — a szakmai, művészi színvonal emelését célozva — bizonyos mér­tékig befolyásolták. Ez pozitív hatással volt a verseny és általában a Kodály-napok műso­rára. Gazdag, változatos, igényes, kórustör­téneti szempontból értékes, eszmei kicsen­gésében hatásos műsorszámokat hallottunk. A válogató bizottság javaslata alapján a 34 benevezett kórus közül a következő 9 ének­kar kapott meghívást a versenyre: a galántai Kodály Zoltán Daloskor (karnagy: Józsa Mó­nika), a CSEMADOK komáromi h. sz. vegyes­kara (karnagy: Stubendek István), a CSEMA­DOK zselizi h. sz. vegyeskara (karnagy: Hor­váth Géza), a CSEMADOK dióspatonyi h. sz. vegyeskara (karnagy: Ág Tibor), a CSEMA­DOK zsérei és koloni h. sz. vegyeskara (kar­nagy: Simek Viktor), a CSEMADOK somorjai Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke és Szíjjártó Jenő zeneszerző gratulálnak a má­sodik díjat nyert pelsőci női kamarakórus karnagyának, Samu Katalinnak 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom