A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-07-20 / 30. szám
A Gsemadok életéből A gyermek és felnőtt énekkarok közös számát Vass Lajos Erkel-dijas zeneszerző, karnagy vezényli emelése érdekében a Kodály-napok 1978 óta új színnel, az énekkarok versenyével gazdagodott. A művészi, szakmai színvonal emelése érdekében a Népművelési Intézet karvezetöi tanfolyamokat, szakmai értekezletet és szemináriumokat rendez. Kórusaink a kitűnő szakmai irányítás eredményeképp 1981-ben már képesek voltak színvonalasan előadni Kodály Zoltán Gömöri dalát, amely kötelező száma lett minden vegyeskamak. Természetesen a művészi színvonal emelkedéséhez hozzájárult a karvezetők tudatos önképzése, fejlődni, tanulni akarása s a nemes versengés alkotó ösztönzése. A minőségi változás új szellemet hozott, a karvezetők merészebb hangvételű, a fülnek eddig szokatlan harmóniájú műsorszámokkal lepték meg közönségüket, és nevelték az újfajta kórushangzás befogadására azokat is, akiknek ez eddig idegen volt. S a visszatekintés után már itt is vagyunk a jelenben. A VI. Kodály-napok bebizonyították, hogy kórusmozgalmunk a fejlődés olyan szintjén áll, amelyre jogosan lehetünk büszkék. Karvezetöink eleget tudtak tenni az újabb elvárásoknak, élvonalbeli kórusaink színvonala, repertoárjuk igényessége többé-kevésbé megfelel a szlovákiai szintnek ebben a kategóriában. ZENE/ ANYANYELVŰNK ÉLTETŐI Békét, békét a világon!... szólt az óhaj a galántai szabadtéri színpadról a VI. Kodály-napok záróakkordjaként előadott számban az egyesített énekkarok énekesei ajkáról. Szíjjártó Jenő Weöres Sándor versére komponált monumentális műve szívre, lélekre, értelemre hatóan tükrözte napjaink legidőszerűbb óhaját, legféltettebb gondunkat: a béke védelmét. A közel hatszáz énekes ajkáról szálló dal szívünkbe csodálatos dallamokat lopott, s az egész esemény felejthetetlen légköre meggyőzött bennünket arról, hogy az éneklés közösségeket egybekovácsoló erő. Kodály Zoltán „hét szép esztendeje" városában, Galántán június 16—17-én sereglettek össze a kóruséneklés kedvelői és művelői. A CSEMADOK Központi Bizottsága Galánta járási és városi intézményeivel karöltve rendezte meg a VI. Kodály-napokat, a csehszlovákiai magyar felnőtt énekkarok központi versenyét. A Szlovák Szocialista Köztársaság Az első díjat nyert kassai énekkar. Vezényel Havasi József Kulturális Minisztériuma által meghirdetett amatőr művészeti mozgalom versenyei között háromévenként szerepel a csehszlovákiai magyar felnőtt énekkarok központi versenyének megrendezése. Az I. Kodály-napok óta (1969) eltelt időszak megérdemel egy rövid visszapillantást. A közös éneklés iránt megnövekedett igényt bizonyítja a különböző dalárdák, dalosegyletek, munkásénekkarok létezése és működése. A felszabadulás után újraszervezett énekkarok kezdetben kisebb találkozókon léptek fel. Első nagyobb szabású tudatosan létrehozott fesztiváljuk az 1961-es zselizi (Zeliezovce) énekkari seregszemle volt. amelyet a CSEMADOK KB és a Népművelési Intézet közösen rendezett. Aki azon a találkozón részt vett, életreszóló élményben volt része, hatására sokan jegyezték el magukat a kórusmuzsikával. Erre az alkalomra készült Szíjjártó Jenő „Békét akarunk" c. himnikus kompozíciója, mely szerzemény akkor is és most a Kodály-napokon is átütő sikert aratott, a szó legigazibb, legtisztább értelmében. Mindkét alkalommal a szerző vezényelte a hatalmas összkart. Ez a mű a Kodály-napokat a jövőben is tartalmasabbá tenné, mint teszi ezt néhány ismételten előadott mű. A zselizi énekkari találkozót több is követte, de ezeket még közösen rendezték a felnőtt, illetve a gyermek és ifjúsági énekkarok számára. Az első énekkari seregszemle a már említett 1969-es I. Kodály-napok (amelyen még gyermekkarok is részt vettek). Azóta Galánta mellett Érsekújvár (N. Zámky) neve is elraktározódott a tudatunkban, mint a gyermek- és ifjúsági énekkarok versenyének, a Csengő Énekszónak a színhelye. Az énekkarok találkozójának kettéválását a kórusok számának örvendetes megnövekedése tette indokolttá. Ez nem jelenti azt, hogy a kapcsolat a gyermek és a felnőtt énekkarok között megszűnt. A Csengő Énekszó győztesei részt vesznek a Kodály-napokon. jelképezvén az utánpótlás jelenlétét s a Kodály-napok győztes énekkarai a gyermekkarok versenyén biztosítják a megnyugtató hátországot. A Kodály-napokat 1978 óta a CSEMADOK KB rendezi. Az igényességre való törekvés, valamint az énekkarok szakmai, művészi színvonalának A VI. Kodály-napokon fellépő énekkarok műsorát a meghirdetéskor közzétett versenyszabályzat feltételei — a szakmai, művészi színvonal emelését célozva — bizonyos mértékig befolyásolták. Ez pozitív hatással volt a verseny és általában a Kodály-napok műsorára. Gazdag, változatos, igényes, kórustörténeti szempontból értékes, eszmei kicsengésében hatásos műsorszámokat hallottunk. A válogató bizottság javaslata alapján a 34 benevezett kórus közül a következő 9 énekkar kapott meghívást a versenyre: a galántai Kodály Zoltán Daloskor (karnagy: Józsa Mónika), a CSEMADOK komáromi h. sz. vegyeskara (karnagy: Stubendek István), a CSEMADOK zselizi h. sz. vegyeskara (karnagy: Horváth Géza), a CSEMADOK dióspatonyi h. sz. vegyeskara (karnagy: Ág Tibor), a CSEMADOK zsérei és koloni h. sz. vegyeskara (karnagy: Simek Viktor), a CSEMADOK somorjai Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke és Szíjjártó Jenő zeneszerző gratulálnak a második díjat nyert pelsőci női kamarakórus karnagyának, Samu Katalinnak 6
