A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-11-30 / 49. szám

Következő számunk tartalmából:

Lovicsek Béla:

A MEZSGYÉN ÁLLVA

Miklósi Péter írása a MATESZ bemutatóról

Mécs József: Ml VAN A LÁDAFIÁBAN?

Kamocsai Imre: A KISDOBOS ÉS A TÖBBIEK

Peter Hajdúk: KÜLDETÉSBEN

(folytatásos regény)

Klimits Lajos:

A NAPSUGARAS MOLDÁVIA

Címlapunkon Peter Dvorsky operaénekes, nemzeti művész.

(Fotó: Gyökeres György)

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Petemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatelstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11.

__________________________

Hétvégi levél

Nemsokára decembert mutat a kalendárium, s az esztendő végének közeledtével egyre nagyobb lesz az izgalom a családokban. Kicsik és nagyok egyaránt a karácsonyi ajándékvásárlás lázában égnek, szinte nincs is más téma mostanában, amiről odahaza vagy a munkahelyünkön nyugodtan beszélgetni tudnánk. Ez persze némiképp érthető is, hiszen már-már a génjeinkben hordozzuk az effajta évvégi izgalmakat, ráadásul a vásárlási láz legalább olyan fertőző mint az influenza: kevés az olyan ember, aki nem kapja el. Talán ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor könnyebben megfeledkezünk más, nem kevésbé fontos feladatokról és teendőkről. Én ezúttal csak egyet említenék: a pályaválasztás kérdését. Évről-évre nagyon sok családban okoz fejtörést — sőt valljuk meg: nem kis gondot is — ez a téma, s bár tudom, hogy a legtöbb helyen a szülők és a gyermekek alaposan megvitatják ezt a kérdést, mégis rendszerint az utolsó pillanatra marad a végleges döntés. Sokan talán abban reménykednek, hogy gyermekük, aki eddig makacsul kitartott elhatározása mellett mégiscsak meggondolja magát és egy divatosabb, jövedelmezőbbnek ígérkező pálya mellett dönt; az ügy előmozdítása érdekében hajlandók akár „összeköttetéseket" is keresni, persze többnyire hiába. Ezek a gyermekeiknek „jót akaró" szülök általában nem törődnek csemetéjük vágyaival, elképzeléseivel, azt hiszik, hogy ők jobban meg tudják ítélni, mire van szüksége a gyereknek. Nem gondolnak arra, hogy olyan célok elérésére serkentik őt, amelyek számára elérhetetlenek, mivel nincs elegendő tehetsége hozzá. Az a fiatal, akinek a szülei választanak „megfelelő" pályát, általában nem nagy kedvvel tanul új iskolájában, s ha el is végzi tanulmányait, elégedetlen, megkeseredett, helyét nem találó felnőtt lesz belőle.

Sajnos a másik véglet sem ritka. Sok szülő szinte lebeszéli tehetséges, jó fejű gyermekét arról, hogy tovább tanuljon, vagy olyan pályát válasszon, ahol csak rengeteg tanulással és kitartással lehet célhoz érni. Statisztikák bizonyítják, hogy az utóbbi években csökket az érdeklődés a gimnáziumok iránt, s gyakran olyan

diákok is bekerülnek ezekbe az iskolákba, akik alkalmatlanok az egyetemi vagy főiskolai tanulmányokra, jóllehet a gimnazisták többségének — elvileg — felsőfokú oktatási intézményben kellene végleges szakképesítést szereznie. A nem kellően ösztönzött vagy szülei rábeszélésére ambícióit feladó fiatal ugyancsak elégedetlen lesz sorsával, örökké csak sóvárogni fog valami után.

Gondolom, érthető ezek után, milyen meghatározó fontosságú a gyermekek életében a pályaválasztás. Most még nem késő megtalálni a helyes döntést, van még idő — az ajándékvásárlással járó lótás-futás közepette is —, hogy megbeszéljük a családi körben, illetve gyermekünk tanáraival mi lenne az a szakma, az a pálya, amely gyermekünk számára a legalkalmasabb, a legmegfelelőbb.

Foto: PRANDL SÁNDOR