A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-07-20 / 30. szám
Következő számunk tartalmából: Zs. Nagy Lajos: KUNYHÓK ÉS VÁRKASTÉLYOK II. Miklósi Péter: PRÓBATÉTEL — TEHETSÉGBŐL J. Pasiaková: MILAN PISÚT EMLÉKÉRE Peter Skarlant: GYÖNYÖRÖK KORA (Folytatásos regény) Mécs József: A TÁTRA ALATT Peter Hajdúk: A MONARCHIA VÉGNAPJAI Címlapunkon M. Borsky felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6. Nyomja a Vychodoslovenské tlacíarne n. p., Koiice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kés. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Hétvégi levél A Magas-Tátra vonzóereje változatlan. Nemrégen hallottam a Poprádi Járási Nemzeti Bizottság elnökétől, hogy évente három, három és fél millió ember keresi fel. Nincs kedvem földrajzi lexikonban lapozgatni, hány olyan országa van a világnak, amelynek kevesebb a lakossága. Magamtól is tudom, hogy nem kevés. Télen-nyáron özönlenek oda az emberek. Ezt tapasztaltam én is, amikor négyhónapos alkotószabadságomból kettőt a Magas-Tátrában töltöttem. Ritkaság, hogy még az év első két hónapjában sem volt elég hó, szokatlanul feketének tűntek a hegyormok, az érdeklődés azonban ennek ellenére sem csökkent, s ebből azt kellett megállapítanom, hogy az emberek akkor is jönnek a Magas-Tátrába, ha nem élvezhetik zavartalanul a téli sportok örömeit. Az elmúlt télen alig volt hó, most meg, június elején reggel, fagypont alá süllyedt a hőmérő higanyszála. A tavaszutón vagy nyár elején jelentkező hideg kárt okozott a völgyek veteményes kertjeiben. A hegyvidék éghajlata szeszélyes, mint április, és kiismerhetetlen. Itt nyugodtan lehet télen ősz, nyáron tél, az éghajlatban mutatkozó szélsőségek is a meglepetés erejével hatnak. Lett légyen bármilyen az idő, a szédületes magasságokban trónoló hegyormokat látni. csodálni kell. Tüdőre szívni az ózondús levegőt, amely nem csupán a védett növények éltetője, hanem a gyógyulásukban reménykedő embereké is. A Magas-Tátra vonzóerejének talán az a magyarázata, hogy ott minden sejtelmes. A hegyek óriási mérete, a fenyvesek zúgása, még az esték temetői csendessége is. A hegyonmokról lezúduló orkán erejű szél, különösen éjszaka, félelmet ébreszt. Recsegropog minden, mint egy süllyedő hajón. A tomboló vihar a fenyőfák erejét teszi próbára. De az életre valók állva maradnak. Nem egy kora esti vagy éjszakai csatát éltem meg két hónap alatt, s miközben hallgattam az erdő sóhajtásait, keserves nyögéseit, az erővel dacolni nem tudó fák földre zuhanását, Tözsér Árpád egyik riportja jutott az eszembe. Ha jól emlékszem, így hangzik a cím: Az életre erős fák dőltükben is virágoznak ... Idős emberek, szociális otthonok lakói fogalmaztatták meg vele a riportcimet, s nekem talán azért bukkant fel az emlékeimből, mert a szélviharban eldőlt fák virágzásra többé már nem képesek. Egy-egy pusztító szélvihar után úgy néz ki a tátrai erdő, mint a csatatér, amelynek nem emberek, hanem fák a halottai. Szánalmas látvány. Bántja a szemet, borús hangulatot ébreszt. Néha hetekig nem szedik össze a szélcsata halottait, a ledőlt fák ott hevernek a földön, vagy félig ledőlten az épségben maradt fák ágaiba kapaszkodnak. A sétányokról rájuk pillantva zavarják a természeti szépségek látásának élvezését. Télen a viharban ledőlt fák hatnak zavarólag, nyáron az erdőben és a tisztásokon szétdobált sörös- és borosüvegek. Azt is a Poprádi Járási Nemzeti Bizottság elnökétől tudom, hogy egy-egy idény eltelte után egy traktor pótkocsija telik meg az összeszedett üvegekkel. Az emberek mintha elfelejtenék, hogy a természet csodálatos templomában járnak, amelyben véteknek számit minden könnyelmű és felelőtlen mozdulat. A Magas-Tátra immár évek óta védett terület, az ország nemzeti parkjainak egyik legtüneményesebbje. Tisztaságát a dolgozók és a kirándulók csupán együttesen védhetik meg... Az Elnökség és Alois Indra elvtárs felszólalás közben (A ÓSTK felvételei) Lányok asszonyok tanácskozása Prágában két napig tartott a Csehszlovák Nőszövetség kongresszusa. Az ország minden részéből összesereglett mintegy ezer küldött arról adott számot hogy a szövetség miként teljesíti a CSKP XVI. kongresszusának határozatát milyen eredményeket ért el az öt éve megtartott legutóbbi kongresszus óta eltelt időszakban, és hogyan akar dolgozni a jövőben. A beszámolók előterjesztői is, a vitázók is megelégedéssel nyugtázták, hogy a közel egymillió tagot számláló Csehszlovák Nőszövetség a vállalt feladatot teljesítette. — Mi, csehszlovákiai nők — jelentette ki előadói beszédében Marié Kabrhelová, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke — külön is büszkék vagyunk az elmúlt évtizedben felépített műre. Hatalmas anyagi, szellemi és emberi gazdagság ez, amelynek létrehozásához mi is hozzájárultunk, és amellyel együtt mi magunk is fejlődtünk. Ebben a folyamatban egyenjogúságunk is egyre jobban kiteljesedett. Szocialista társadalmunk eddigi fejlődése teljes mértékben alátámasztja a XVI. pártkongresszus gazdasági és szociális programjának helyességét és azt, hogy az ötéves tervben kitűzött cél reális. Mindannyiunk sikere, hogy a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzet ellenére sikerül biztosítani a népgazdaság dinamikáját és folyamatos fejtőtFolytatás a 4. oldalon) 2
