A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-11-23 / 48. szám

Hétvégi levél

A barátsági hónap művelődéspolitikai rendezvényein — amelyek szervezéséből a CSEMADOK is kiveszi részét — sok érdekes gondolat hangzik el a Szovjetunió politikai, kulturális és gazdasági helyzetéről. A viták margójára kívánkoznak Lev Bobtovnak. a neves szovjet publicistának szavai: ..Nincsen olyan ország, ahol ne lennének valamiféle gazdasági nehézségek, s ez alól a Szovjetunió sem kivétel. A szovjet társadalmat is komolyan foglalkoztatják problémái s ebből nem csinál titkot" Úgy gondolom, aki tárgyilagosan ítéli meg a Szovjetunió fejlődésének mostani szakaszát az érzékelni tudja a gazdasági kérdések megoldásához való realisztikus hozzáállást amely a jövőt illetően egészséges optimizmussal párosul. Ez a szovjet társadalomra olyan nagyon tipikus optimizmus — amelyet a tőkés országok propagandája gyakran fölényeskedve kezel — a szocializmus talaján nőtt ki, példákkal bizonyítva, hogy a legnagyobb nehézségek ellenére az elmúlt 67 év tapasztalata egyértelműen igazolta: a szovjet nép képes a legnehezebb feladatok megoldására, a legmerészebb tervek valóra váltására. Egészében vonatkozik ez a nem orosz lakosságú területek fejlesztésére is.

A szovjet hatalom megalakulásának első éveitől kezdve érvényesült az ország gazdaság- és szociálpolitikájában az a törekvés.

hogy a régebbi nemzetiségi területeket minél gyorsabban fejlesszék a központi országrész színvonalára. Ezt a feladatot sikeresen megoldották, minden köztársaságban nagy ipari potenciált fejlett sokoldalú ipart hatalmas gépesített szövetkezeti mezőgazdaságot hoztak létre, ezek egyre erősödnek. Jelentős szerepe volt ebben valamennyi nemzetiág ősz szefogásának. és elsősorban az orosz nép önzetlen segítségének. Ma a Szovjetunióban nincsenek elmaradott nemzetiségi területek, de a gazdasági fejlődésben — különböző okokra visszavezethetően — határozott eltérések mutatkoznak. A már idézett Lev Bobrov egyik nemrég között írásában rámutat a Szovjetunió természeti viszonyaiból eredő problémákra is, és összehasonlítja ezen a téren a Szovjetuniót az Egyesült Államokkal. Tudvalévő ma — mondja — a Szovjetunió földművelési övezetének bioéghajlati potenciálja csak fele akkora, mint az USA-ban. A hideg következtében egyetlen más ország sem szenved annyi veszteséget, mint a Szovjetunió. Nem lehet széles körben meghonosítani a kukoricát a szójababot és egyéb melegkedvelő növényeket — az ország területének csaknem a felén örök fagy uralkodik. A terület több mint egyheted részét foglalják el a sivatagok és félsivatagok. Ahol pedig jó a talaj, ott gyakoriak az aszályok.

Ennek ellenére a Szovjetunió, ahol 3 millió négyzetkilométernyi sivatag és félsivatag van, bebizonyította, hogy nemcsak fel lehet tartóztatni azok terjeszkedését hanem a védekezésből ellentámadásba is át lehet menni. A sivatagok életre keltéséhez körültekintő, gazdaságilag és ökológiailag sokoldalúan megalapozott, előrelátó stratégiai intézkedéseket dolgoztak ki.

A szövetségi köztársaságok jelenlegi intenzív gazdasági és szociális fejlődése meggyorsítja a különbségek felszámolásának folyamatát de egyidejűleg számos problémát is felvet melyek érintik mind a nemzeti, mind az összállami érdekeiket Ezeknek az érdekeknek a figyelembe vételével fejlesztik a jelenlegi ötéves tervben az egyes köztársaságokban a különböző ágazatokat

A Szovjetunió lakossága etnikailag sokrétű, de igazi internacionalista közösség, a testvéri népek családja, amely az együttműködés terén mindegyik szovjet köztársaságban a közösségi szellemből alapos tapasztalatokat szerzett

A munkatermelékenység növekedésének egyik forrása az automatizáció. Az egyik nyugat-urali kálisó bányában a képünkön látható gép végzi azt a munkát, amelyet azelőtt bányászok végeztek.

Következő számunk tartalmából:

Miklósi Péter interjúja

Peter Dvorskýval

Gál Sándor:

VADLUDAS HAJNALOK

Németh Gyula:

AZ IRODALOM SZOLGÁLATÁBAN

Nagy Teréz: MIT KÍNÁL A MÉZGYÁR

M. Pujmanová:

A RUHA (elbeszélés)

Címlapunkon a jubiláló Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. tFotó: Kontár Gyula)

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, föszerkesztö-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie. Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11.

2