A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-11-09 / 46. szám
A Csemadok életéből TAPASZTALATOK, EREDMÉNYEK, TANULSÁGOK Nem mondunk semmi újat azzal, hogy a Szövetségünkben szerveink és szervezeteink munkáját minden irányítási szinten és minden szakterületen munkaterv szabályozza. Ezt a tervet a felettes szerv rendszerint néhány hónappal, az esedékes működési időszak előtt megtárgyalja, jóváhagyja vagy javasolja kiegészítését — hogy legyen idő a terv egyeztetésére nagyobb közigazgatási vagy irányítási egység tervébe való bedolgozásra. Mindennek az igényes előkészítésnek ellenére munkánkat nem szabad tekinteni merev terv gépies végrehajtásának. Ez az elv különösen érvényes a nevelési-művelődési munka szakaszán, ahol szükséges, hogy a menetközben jelentkező társadalmi igényekre, jelenségekre, történésekre rugalmasan reagáljunk. A külső és belső társadalmi, gazdasági, tudományos, nevelési és más folyamatok előre nem látható helyzeteket, igényeket, gondolatokat szülnek s a nevelö-felvilágositó, vagy éppen agitációs munkánk olyan szerepet kap, mint az orvosság: ha időben és kellő módon alkalmazzák, csodát művel, elkésve viszont aligha segít. Fontos tehát szem előtt tartani azt az állandó igényt, hogy a kitűzött fő feladatok ellátása mellett a folyamatosan felmerülő időszerű kérdésekre kielégítő választ, magyarázatot adjunk, hogy nevelő munkánk sokoldalúan, komplex módon befolyásolja az emberek gondolkodását s elősegítsük szocialista szemléletünk szilárdulását. Mindezzel az a célunk, hogy a kialakított szellemi értékek, ismeretek, jellemvonások pozitívan tükröződjenek az életvitelben, a munkában a közösségi és a magánéletben. A CSEMADOK-nak, mint nemzetiségi kulturális szövetségnek sajátos helyzetéből eredően specifikus feladatai és lehetőségei vannak a csehszlovákiai kulturális politikai rendszerben. Ezek közé tartozik a csehszlovákiai hazafiságra, egészséges nemzeti öntudatra és szocialista internacionalizmusra való nevelés, a Szövetség tagságának és a magyar nemzetiségű dolgozóknak az országos szellemi és gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolása a kultúra eszközeivel, a nemzetek és a nemzetiségek kölcsönös közeledésének kezdeményező módon történő támogatása. A felsorolt szempontok, elvárások, célok, feladatok tudatában vessünk pillanatást a CSEMADOK Központi Bizottságának ez évi nevelési-művelődési munkájára, akcióira, számos tapasztalatról, eredményről, de hiányosságról is beszélhetünk s ezek arra késztetnek bennünket, hogy most és éppen most, a tervezési időszakban és az őszi-téli intenzivebb művelődési tevékenységre tekintve is, vonjuk le a szükséges tanulságokat. Időrendi sorrendben az irodalomnépszerüsítök központi szemináriuma az a rendezvény, amelyről elsőként emlékezünk meg, jóllehet rangsorolásban nem ez a hely illeti meg. A Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében szerveztük meg Érsekújváron (Nővé Zámky) azzal a céllal, hogy az e téren tevékeny aktivistákat tartalmilag és módszertanilag felkészítsük munkájuk eredményesebb ellátására. Ennek megfelelően szerepeltek a műsoron időszerű témák, pl. Szenei Molnár Albert halálának 350. évfordulója kapcsán a műfordításunk kérdései, valamint a szlovák—magyar, cseh—magyar irodalmi kapcsolatok kérdésköre, érintve a csehszlovákiai magyar irodalom helyzetét is. Megemlékeztünk Bél Mátyásról is, születésének 300-ik évfordulóján, kihangsúlyozva a neves polihisztor gazdag életművének a népek barátságát és kölcsönös közeledését szolgáló, napjainkban is időszerű-jellegét. A szeminárium foglalkozott továbbá a hazai magyar nyelvű drámairodalom kérdéseivel, valamint a könyvterjesztés, az irodalomnépszerüsités gyakorlati problémáival. A felvázolt műsor alapján magas fokú érdeklődésre számíthattunk volna a hallgatóság részéről. Maga a város mindig elismert mecénása volt az irodalomnak, azt gondolhattuk volna, a lakosság részéről is lesz érdeklődés. Hogy mégsem ez történt, azt számos okra vezethetnénk vissza, többek között arra is, hogy éppen abban az,időben más rendezvények is zajlottak a városban s ezek részben elvonták a hallgatóságot. Az eredményes munka érdekében a jövőben még több erőt kell fordítani a szervezésre. Az is kézenfekvő, hogy könyvterjesztésről, irodalomnépszerűsítésröl nem beszélhetünk könyvkiadók, könyvárusítók, könyvtárosok nélkül, nekik is ott a helyük ilyen rendezvényen. E feladat hogyanját. mikéntjét most kell meghatároznunk és megtenni a kellő lépéseket. Ugyancsak fontos lenne az ilyen rendezvények jobb propagálása. A sajtó részvételéről, szerepléséről az akción — sajnos kevés dicsérő szót mondhatunk. Március végén Kassán (Kosice) rendeztük meg a Kazinczy Nyelvművelő Napokat. Ennek a rendezvénynek már kialakult a sajátos arculata jórészt s a tekintélyes társrendezők révén az állandó hallgatósága is. A CSEMADOK, az oktatásügy szervei és intézetei, valamint a Szlovák Újságíró-szövetség összefogásának eredményeképpen ez a szeminárium rangos rendezvénnyé fejlődött, amely mintegy háromszáz hallgató, ill. résztvevő igényét elégíti ki. Ez az egy rendezvény természetesen nem pótolhatja az állandó nyelvművelést, nem töltheti be azt a szerepet, amelyet a mozgalomtól várunk. Elmondhatjuk,\ hogy a Kazinczy Napok nyelvművelésünk ünnepnapjai, de tudjuk, vannak hétköznapok is, amelyeket szintén meg kell történünk gazdag, eredményt ígérő tartalommal Ezt kell tekintenünk soron levő feladatnak, beleértve az időszerűség kapcsán az anyanyelvi tisztaság ápolása mellett a szlovák nyelv társadalmi szerepének tudatosítását is. A fenti szemináriumok jelentősége a nemzetiségi kultúra szempontjából vitathatatlan, politikai szempontból azonban legjelentősebb rendezvényünk az elmúlt időszakban az irodalmi-történelmi vetélkedő volt, amit a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. és a CSEMADOK megalakulásának 35. évfordulója alkalmából hirdettünk meg azzal a céllal, hogy az akkori események felidézésével, a haladó hagyományokat erősítsük. A vetélkedő járási, kerületi és központi fordulóinak a tanulságait összegezve megállapíthatjuk, hogy az ilyen jellegű erő- ill. tudásösszemérés közel áll tagságunkhoz, különösen az ifjúsághoz. Képet alkothattunk a fiatalok olvasottságáról, ismereteiről, tudásbeli hézagairól. A rendezőknek pedig tanulságul és bizonyítékul szolgált arra, hogy a társrendezőkkel közösen szervezett vetélkedő hatásosabb; jobban összefogja mind a szellemi erőket, mind az anyagi eszközöket. Mindent megteszünk azért, hogy ezek a tanulságok, tapasztalatok eredményesen érvényesüljenek a jövő évi, hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára tervezett vetélkedőnk szervezése és lebonyolítása során. A műsorszerkesztés és müvelődési-érdeklödésköri jellegénél fogva különös figyelmet érdemel a Nyári Művelődési Tábor, amelyet ezidén, a hagyományokhoz híven augusztus második hetében. Gombaszögön rendeztünk meg. A műsorszerkesztésben az volt a figyelemreméltó, hogy igyekeztünk a fő témákat is a közeli környezetből származó előadókkal megoldani, a kiegészítő műsorokat viszont kizárólag a járás területén működő aktivistákra építettük. így például a rozsnyói járásról lévén szó — sikerült szerveznünk érdekes beszélgetést a Szlovák Nemzeti Felkelésről olyan háromtagú előadócsoporttal, akik közül ketten közvetlen élményekkel, emlékekkel gazdagították a bevezető előadást, közvetlen közeibe hoztak történelmi személyeket, eseményeket. Hasznosnak bizonyult az az igyekezetünk, hogy használjuk ki a környezet adta lehetőségeket; a rozsnyói járásban bőven van alkalom olyan kiegészítő műsorok szervezésére, mint pl. a barlanglátogatás, ismerkedés védett növényekkel, tájegységekkel, műemlékekkel, földtani jelenségekkel, muzeális értékekkel. Az egyhetes tábor lakói a fö művelődés-politikai, irodalmi-esztétikai előadások utáni órákban a fentebb felsorolt témakörökben hallhattak előadást, láthattak színes képsort, ismerkedhettek az amatőr csillagvizsgálók munkájával, képet alkothattak a műemlékvédelem gondjairól és eredményeiről. A témák egy további csoportját a táborlakók közreműködésével valósítottuk meg aszerint, kinek milyen az érdeklődése, felkészültsége, mivel tud hozzájárulni a szabad idő hasznos kitöltéséhez. így került sor énekkari bemutatóra, íróid. újságíró-olvasó találkozóra, hasznos vitára a fóliázás kérdésköréről, a közéletiségröl, az ifjúságnevelés problémáiról. Természetesen az ilyen műsorok magukon viselik a rögtönzés jegyét ez azonban jó müsorvezetéssel áthidalható s így sor kerülhet nagyon közvetlen beszélgetésre, hasznos eszmecserére. A müsorvezetés azonban itt kulcsjelentöségü, s erről meggyőződhetünk a Táborban nem kielégítő eredmény révén is. Tanulsága az idei Tábornak az is, hogy nem elég egyetlen ilyen beszélgetés; egész műsorblokk szükséges ahhoz, hogy színesen, sokrétűen foglalkozhassanak a résztvevők a SZISZ munkájával, tevékenységével, de be kell ebbe a programba iktatni olyan sikeres akciót is, mint pl. a Rysy-túra keretében szereplő, fiatalos, mulatságos talicskaverseny. Mindezek a tanulságok arra ösztönöznek bennünket, hogy a következő időszakban körültekintőbben gazdálkodjunk lehetőségeinkkel, erőinkkel, eszközeinkkel és használjuk ki a tartalékokat mind a szervezés, mind a végrehajtás területén. Sok káder- és erőtartalék rejlik tanácsainkban, szakbizottságainkban, aktivistáinkban. Velük a jövőben az eddiginél nagyobb mértékben kellene számolnunk. S természetesen ki kell használnunk munkánk eredményessége érdekében a társadalmi szervezetekkel és állami intézményekkel való szoros együttműködés nyújtotta lehetőségeket is. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP főtitkára a CSKP XV. kongresszusának beszámolójában megállapította, hogy az emberek nevelése különösen bonyolult és nehéz feladat. A szocializmus, a világbéke, a boldog emberi jövő érdekében ezt a feladatot mégis vállalnunk kell, s minden erőnket latba vetve, újabb és újabb tanulságokat levonva a tapasztalatokból, törekednünk kell az akadályok leküzdésére, a kitűzött célok elérésére. PETRIK JÓZSEF, a CSEMADOK KB titkára Fotó: Prand! Sándor 6
