A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-07-13 / 29. szám

Hi mit gynjt? Jógi tanácsok Igen kedves, szép szórakozás a gyufacímkék gyűjtése. A sok kis plakát szinte mindent elmesél a korról, melyben létrejött, mindenre felhívja a figyelmet. A reklám egyik fontos eszköze. A gyufacímke gyűjtése olcsó és meg­kötöttség nélkül lehet nemzetközi cserét foly­tatni. De az ország területén is működnek klubok. Minden gyűjtő célja, hogy minél 'több cserepartnere legyen. Csehszlovákia előkelő helyet foglal el a gyufagyártás területén. Régi, több mint százéves címkékből ma már nagyon kevés található. Nagy örömet okoz, ha a nagymama fiókjában, ódon kamrák polcain, vagy a padlás homályos zugaiban véletlenül rátalálunk egy-egy gyufásdobozra. Ma már, akárcsak a bélyegeken, a gyufa­címkén is motívumokat különböző sorozato­— Nagyon rondán néz ki Kulcsár — csóvál­ta meg a fejét az orvos. A Kulcsárnak nevezett páciens restellkedve mosolygott. — Feküdjön le erre a díványra — mutatott a sarokban álló, műanyag terítővei letakart fekvőalkalmatosságra doktor Fazekas. Oldja ki a nadrágját és húzza fel az ingét! Kulcsár nagy nyögdécselés közepette ha­nyatt feküdt Fazekas doktor pedig gyakorlott mozdulatokkal elkezdte vizsgálni. Előbb a gyo­morszáj tájékát majd baloldalt a lép felett s végül a beteg részt tapogatta körül. — Mennyit iszik ? — kérdezte. — Nem többet a kelleténél — válaszolta Kulcsár. — Biztos? — Esküdni mernék rá. — Mit iszik? — Hol ezt hol azt de nem keverem. Egy­szerre csak egyfélét — Nagyon helyes. És szedi az anticirrotiku­­mot? Kulcsár fájdalmában felszisszent — S úgy szedi ahogy felírtam ? — Igen doktor úr, pontosan úgy, ahogy fel tetszett írni. Ivás előtt egy drazsé, lefekvés előtt kettő. — Érdekes — csóválta meg a fejét Fazekas doktor. — Ugye cirrózisom van? — kérdezte Kul­csár. — Az — mondta az orvos. — Súlyos? kát láthatunk. Előfordulnak növényi, állati fi­gurák, vagy népviseleti hagyományok, sport­­események stb. Csak a cserekapcsolatokkal rendelkező gyűjtő ismerheti azt az örömet amikor a posta meghozza a partner levelét Mit ír a cseretárs és mi van a borítékban? Növekszik a gyűjtemény és közben a cserebe­rélek megismerik egymást s szokásaikat sőt gyakran meg is látogatják egymást így szövő­dik az igazi barátság. — Nagyon súlyos. — Mennyi időm van hátra ? — Fél év, egy év... — És ha abbahagyom az ivást? — Akkor is annyi. — Azt az antimicsodát azért szedjem ? — Természetesen. Eddig nagyon jól bevált gyógyszer, nagyszerű eredményeket értünk el vele. Kulcsár bután vigyorgott — Kár nevetnie barátom, magának pechje van. Maga a kivétel, s mint ahogy a régi közmondás is mondja, kivétel erősíti a sza­bályt Nemde? — De igen doktor úr — helyeselt Kulcsár. — Szóval mindent úgy, ahogy eddig, és há­romhetenként jelentkezzem ellenőrzésre — mondta mélabúsan, és elköszönt az orvostól. Fazekas doktor meleg barátsággal búcsú­zott páciensétől, s bíztatóan nyújtotta feléje a kezét: — Fel a fejjel barátom, fel a fejjel! — mondta. S amikor Kulcsár után becsukódott az ajtó, kiszólt a nővérnek, hogy újabb beteget ne engedjen be. Hosszasan nézegette magát a tükörben, lehúzta alsó szemhéját nyelvét kiöl­­tötte, majd saját hasát is körültapogatta, mint előbb Kulcsárét Mintha fent a jobboldali bor­dák alatt enyhe fájdalmat érezne. Rövid této­vázás után letette a fonendoszkópot s úgy ahogy volt fehér köpenyben, ijedt ábrázattal, átszaladt kollégájához Balázs doktorhoz meg­vizsgáltatni magát Az új iskolatörvény alapelveiről szeretnék részletesebb tájékoztatást kapni. B. J. Galanta A Szövetségi Gyűlés 1984. március 22-én hagyta jóvá az új iskolatörvényt, amely a tudományos-műszaki forradalom eredmé­nyeinek a gyakorlatban való fokozottabb érvé­nyesítése érdekében és társadalmi fejlődé­sünk jelenlegi követelményeinek megfelelő­en újraszabályozta az alap- és középiskolák rendszerét, tanulmányi célkitűzéseit. Ez az új iskolatörvény, amely 1984. szeptember 1 -vei lép életbe, többek között hatályon kívül helyezi az eddig érvényben volt 1960. évi 186. számú iskolatörvényt, valamint az 1958. évi 89. számú tanonctörvényt is. Ezzel kapcsolatban a Szlovák Nemzeti Tanács is módosította az iskolák állami igazgatásáról szóló 1978. évi 79. számú törvényét. Az új iskolatörvény alapelveként mondja ki, hogy az alap- és középiskolák a csehszlo­vák oktatási és nevelési rendszer egységes részét képezik, amelyben a nevelés és okta­tás ingyenes. A kormány által meghatározott terjedelemben a tanulók a tankönyveket és a tanulmányi segédeszközöket is ingyen kap­ják. Az oktatás cseh vagy szlovák nyelven tör­ténik. A törvény 3. szakasza kimondja azt is, hogy a magyar, német, lengyel, ukrán (ruszin) nemzetiségű állampolgárok számára nemze­ti fejlődésük igényeinek megfelelő terjede­lemben biztosítva van az anyanyelvükön tör­ténő oktatás, amint ezt a nemzetiségek hely­zetéről szóló 1968. évi 144. számú alkot­mánytörvény 3-ik cikkelye 1. bekezdésének a) pontja is kimondja. Ennek megfelelően a SZNT 1984. évi 32. számú törvénye a 22. pont alatti 32/a szaka­szában kimondja, hogy a magyar, német, lengyel és ukrán (ruszin) nemzetiségű diákok számára létesített iskolákban és osztályok­ban a tanítás nyelve a diákok anyanyelve. Az új törvény szerinti egységes iskolarend­szerben a következő iskolatípusok vannak: alapiskola, középfokú szakmunkásképző in­tézet, gimnázium, szakközépiskola valamint a különleges gondoskodást igénylő ifjúság részére létesített iskolák. Az egyes iskolatípusok: Az alapiskola nyolcosztályos, célja a di­ákoknak általános-politechnikai ismeretala­pot nyújtani, értelmi fejlődésüket irányítani, valamint tudományos világnézetre, szocialis­ta hazafiságra, szocialista és proletár nem­zetköziségre nevelni őket és erkölcsi, esztéti­kai, testnevelési és honvédelmi nevelésüket, valamint a munkára való nevelésüket biztosí­tani. Az alapiskolai tanulmányok úgy készítik föl a diákokat, hogy bármely típusú középisko­lán folytathassák tovább a tanulmányaikat. Az alapiskola két tagozatból áll, az elsőbe tartozik az 1—4. osztály, a másodikba az 5—8. osztály. Ott, ahol csak 1—4. osztály van, a tanulók az 5. osztálytól kezdve abban a nyolcosztályos alapiskolában folytatják to­vább tanulmányaikat, amelynek körzetébe az alsó tagozatú alapiskola tartozik. A középiskolák a diákoknak középfokú végzettséget biztosítanak. Céljuk, hogy a diákokat a nemzetgazdaság különböző ágai­ban, az államigazgatásban, a közművelő­désben valamint a társadalom egyéb ágaza­taiban való foglalkozások gyakorlására ké­szítsék elő. A középfokú műveltséget a diákok a közép­iskola második osztályának sikeres elvég­CSICSAY ALAJOS A KÉTELKEDŐ zésével szerzik meg. A teljes középfokú mű­veltség megszerzéséhez a középiskola négy osztályának elvégzése és sikeres érettségi vizsga szükséges. A középiskolákhoz tartoznak: a gimnázi­umok. a középfokú szakmunkásképző inté­zetek valamint a szakközépiskolák. A gimnázium általános műveltséget nyújtó politechnikai iskola, amely szakképesítést is nyújt. Felkészíti a diákokat a főiskolai tanul­mányokra, valamint az egyes szaktevékeny­ségek és hivatások gyakorlására, és felkészít a nemzetgazdaság, az államigazgatás, a közművelődés és egyéb szakágazatok, szá­mára, beleértve a munkáshivatásokat is. A gimnáziumi tanulmány négy évig tart és érettségivel végződik. A középfokú szakmunkásképző intézetek kétéves tanulmányi időben a munkáshivatá­sok és az illető szakmának megfelelő tevé­kenység gyakorlására képesítik a diákokat. Ez a tanulmány záróvizsgával végződik. A négyéves tanulmányi időben végzett tanulmány az illető tanulmányi szaknak megfelelő munkáshivatások, valamint az egyes üzemeltetési jellegű műszaki-gazda­sági tevékenység gyakorlására, valamint a főiskolai tanulmányokra készíti elő a diáko­kat. Ez a tanulmány érettségi vizsgával feje­ződik be. A szakközépiskola a diákokat különböző szaktevékenység gyakorlására készíti föl. Idetartoznak a műszaki-gazdasági, egész­ségügyi, szociális-politikai, közigazgatási, ökonómiai, pedagógiai, művészeti, köz­­művelődés és a munkáshivatások is: egyút­tal a főiskolai tanulmányokra is előkészít. A tanulmányi idő négy év és érettségi vizsgával zárul. A konzervatórium a szakközépiskolák kü­lönleges típusa, amely a diákokat tánc, ének, zeneművészet és színművészeti szakokra, valamint főiskolai tanulmányokra készíti föl. E tanulmány is négy évig tart és érettségivel fejeződik be. Az érettségi után továbbképző tanfolyamon — amely rendszerint nappali tagozatos — tökéletesíthetik tudásukat a hallgatók, hogy jobban felkészülhessenek a művészi hivatásuk gyakorlására, ez záróvizs­gával (abszolvens vizsgával) fejeződik be. Az új iskolatörvény szerint az iskolaköte­lezettség tíz évig tart. Ez a gyermek hatodik életévének betöltését követő tanév kezdeté­vel áll be. Azokat a gyerekeket, akik a hato­dik életévüket a tanév kezdete és a folyó naptári év vége közötti időben töltik be, szintén fel lehet venni az alapiskolába, ha testileg és szellemileg eléggé fejlettek és törvényes képviselőjük a felvételüket kéri. Ha azonban a hatodik életévét már betöl­tött gyermek testileg vagy szellemileg nem eléggé fejlett, akkor a nemzeti bizottság az iskolalátogatás kezdetét egy évvel elhalaszt­ja-A gyermeket az iskolába a törvényes kép­viselőjének (szülőjének, gyámjának) kell be­íratnia, aki arról is köteles gondoskodni, hogy az iskolát rendszeresen látogassa. Dr. B. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom