A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-10-19 / 43. szám

Hétvégi levél Következő számunk tartalmából: Neszméri Sándor: EGY SZERZŐDÉS KAPCSÁN Fister Magda: SZÖVETKEZETI SZÜRET Gál Sándor írása Soóky László verseskötetéről Mács József: ARANYLAKODALOM Lacza Tihamér interjúja Both Bálint biofizikussal J. Weiss: A HIMALÁJA CSÚCSAIN Címlapunkon riportkép az Alma ma­ter az Ung-vidéken című íráshoz Géczi Lajos a diákjai között. Prandl Sándor felvétele. A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­zor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon: 336-686, főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Ko­šice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesí­­tö. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI.' poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. In­dex: 492 11. Ma minden országban fokozott figyel­met szentelnek a környezetvédelemnek. Ennek eredője, hogy az utóbbi évtize­dekben rohamosan fejlődött az ipar és ezen belül különösen a vegyi üzemek száma. De nem utolsósorban sokszor a kelleténél nagyobb mértékben növeke­dett a mezőgazdaságban is a műtrágya és a különböző növényvédő vegyi anya­gok felhasználása. Mindez összességé­ben azt jelenti, hogy környezetünk, a levegő, a víz, a növényzet és főleg az erdők naponta ki vannak téve a környe­zet szennyező hatásárnak. A szennyező­dés következtében világszerte évente többezer hektár erdő pusztul el, folyók és tavak tucatjaiban szűnik meg az élet. Vagy már a szennyeződós olyan fokot ért el. hogy ha az emberiség nem vet gátat ennek a pusztító folyamatnak veszélybe kerülhet Földünkön minden létező élet. Közhelynek tűnik de ismételten hang­súlyozni kell. hogy az ember az élő ter­mészet része: élete, egészsége, jó köz­érzete egyenes függvénye a természet­nek a környezetnek. Az emberi élet alap­vető szükséglete a tiszta levegő és a víz. Hyen szempontból nézve tehát a termé­szet és környezetünk tisztaságának vé­delme egyet jelent az emberi élet védel­mével. Ahhoz azonban, hogy ez a meg­állapítás a gyakorlatban is érvényesül­jön. szükséges, hogy az ökonómiai gon­dolkodás mellett, mely ma természetes társadalmunkban, érvényesüljön az öko­lógiai gondolkodás is. A természet szennyezése lényegében beavatkozás a természet megszokott rendjébe, s ez nem maradhat büntetle­nül. Ebből a szempontból igen fontos, hogy egy-egy üzem építésénél végre ne alkalmazzuk azt az áldatlan gyakorlatot, hogy a beruházás költségvetésének csökkenését a tisztítóberendezések épí­tésekor kívánjuk csökkenteni, illetve megspórolni. Sokszor tanúi vagyunk an­nak, hogy üzemek és vállalatok a tisztí­tóberendezések építése vagy korszerűsí­tése helyett inkább vállalják évente a sokmilliós penálét — illetve a büntetést az elkövetett szennyezés miatt. A szennyeződés másik eredője, hogy egyes üzemek építésekor megépítik ugyan a tisztítóberendezést is. de csak egy adott kapacitásra, közben tovább bővül a termelés, ám nem bővül ezzel arányosan a tisztítóberendezések ter­melőképessége. ami nem kívánatos kö­vetkezményekkel jár. A természet és környezetünk védelme szempontjából a pénzbírságok nem segítenek. Itt csak a következetes felelősségteljes munka és tervezés segít felülről lefelé. Csak az segít, ha egyáltalán elejét tudjuk venni a szennyezésnek. Mert pénzbírságot ki le­het róni. ám ez nincs és nem is lehet arányban az elkövetett károkkal. Évszá­zados erdők pusztulása okozta vesztesé­get nem lehet pénzben kifejezni. De azt sem, ha a szennyeződés következtében egy-egy folyóban megszűnik az élet és alkalmatlanná válik a víz öntözésre is. Ismeretes, hogy pl. bizonyos mennyisé­gű olaj beszivárgása a talajba évszáza­dokra terméketlenné teszi a földet, ezt sem lehet pénzben kifejezni. Igen sok példát lehetne felsorolni közvetlen éle­tünkből is a szennyeződés káros voltáról. Gondoljunk csak arra. hogy az ember nem is olyan rég büszke volt arra. hogy megváltoztatja a természetet. Ám a ta­pasztalatok azt igazolják, hogy minden olyan beavatkozás, mely kellő tudomá­nyossággal nem megalapozott, ökoló­giai katasztrófát idézhet elő. Ismernünk kell tehát a természet törvényszerűsé­geit és csak ezeknek a törvényszerűsé­geknek az ismeretében szabad csele­kednünk hogy közben védelmezni tud­juk a természet és környezetünk tiszta­ságát. Az ősi bortermelő vidéken, a Kis-Kárpá­­tok tövében évszázados hagyomány, hogy a szőlőtermelők ilyenkor ősszel a jó termés, a bor ünnepét ülik. így volt ez idén is. A Bratislavához tartozó Récsén (Rača) kétnapos nagyszabású népün­nepélyt tartottak. Felvételeink ezen a szeptemberi hétvégén készültek. —er. 4 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom