A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-10-12 / 42. szám

>ALYAZATI FELHÍVÁS A Szlovák Filmgyártó Vállalat Köz­ponti Igazgatósága (Ústredie Slo­­venského filmu) pályázatot hirdet egész estét betöltő játékfilmekhez alapul szolgáló filmötletek, elbeszélé­sek, irodalmi forgatókönyvek megírá­sára. A pályázat meghirdetői mindenek­előtt olyan pályamunkákat várnak, amelyek — a CSKP kultúrpolitikájá­nak szellemében — híven tükrözik és ábrázolják társadalmunk múltját és jelenét, s hozzájárulnak a szocialista ember esztétikai és erkölcsi nevelé­séhez. A pályázatra a legváltozatosabb műfajú alkotásokkal (drámával, víg­játékkal, szatírával, bűnügyi történet­tel, zenés anyaggal, tudományos-fan­tasztikus történettel stb.) lehet bene­vezni, s a cselekmény egyaránt ját­szódhat a múltban, jelenben vagy a közeli-távoli jövőben, s éppúgy szól­hat a felnőttekhez mint a gyerekek­hez. A pályázatra benevezhet minden csehszlovák állampolgár, aki eredeti alkotását 1985. január 31-ig három gépelt példányban beküldi a követ­kező címre: Slovensky filmovy ústav, ul. CA 32, 833 14 Bratislava. A pályá­zat nem jeligés; a pályázók tüntessék fel nevüket és pontos címüket. A pályázaton nem vehetnek részt olyan művek, amelyeket már egy másik pályázatra is beneveztek. A pályázó több művével is bene­vezhet és maga határozza meg, hogy művét (műveit) a következő három kategória közül melyikbe kívánja be­sorolni: A) Filmötlet — terjedelme 10—12 gépelt oldal 1. díj 5 000- Kcs 2. díj 4 000,- Kés 3. díj 3 000,- Kés 4. díj 2 000,- Kés 5. díj 1 500,- Kés B) Filmelbeszélés 50—60 gépelt oldal — terjedelme 1. díj 12 000,- Kés 2. díj 10 000 - Kcs 3. díj 8 000,- Kés 4. díj 6 000,- Kés 5. díj 4 000,- Kés C) Irodalmi forgatókönyv — terjedel­me 120— 150 gépelt oldal 1. díj 20 000,- Kés 2. díj 15 000 - Kés 3. díj 12 000 - Kés 4. díj 10 000,- Kés 5. díj 8 000,- Kés A pályázat eredményét 1985. május 1-ig közük a résztvevőkkel. Jubilál a Nyitrai (Nitra) Pedagógiai Kar. Kerek negyedszázados fennállása alatt pedagógusok tízezreit képezte ki, jelen­tősen hozzájárulván így szocialista ha­zánk ifjúsága nevelésének és művelődé­sének magas fokon történő biztosításá­hoz. Pedagógiai és főként tudományos tevékenységével azonban nemcsak mű­ködésének szükebb területén vált ismert és elismert főiskolai intézménnyé, hanem országos és nemzetközi szintű érdeme­ket is szerzett. A nyitrai főiskola 1959. szeptember 1 -én kezdte meg működését. Mint önálló főiskolai intézmény a tanítóképzésben a Szlovák Egyetem Pedagógiai Karának, később a Bratislavai Felső Pedagógiai Iskola konzultációs központjának (1949—1956) hagyományaihoz kapcso­lódik. Fennállása során a főiskola számtalan olyan tartalmi, szerkezeti és szervezeti változáson-fejlődésen ment át, amelyet a fejlett szocialista társadalom főiskolai pedagógusképzése megkövetelt. A pe­dagógiai intézetben kezdetben a tanul­mányi idő három évig tartott; az első évben közös volt a képzés az alapiskolák alsó és felső tagozatának pedagógusai számára, majd a további két évben a hallgatók három tantárgyra szakosodtak. A hatvanas évek közepétől mind az 1 —5. (később 1—4.) évfolyam pedagógus-, mind a szakos tanítók képzésének idő­tartama négy év lett. 197 7-tő) négyéves maradt az alapiskolák felső fokának (1—4. évf.) tanítóképzése, és kéttantár­­gyas az alapiskolák második fokán, a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban és az érettségivel végződő szaktaninté­zetekben tanító pedagógusok képzése. A karnak működése első évében 316 hallgatója volt, a második évben ez a létszám már 1 033 nappali és 655 leve­lező tagozatos hallgatóra bővült. Az első tíz év elteltével már 1 483 nappali, 681 levelező és 124 postgraduális hallgatót készített fel a pályára ill. képzett tovább. A legújabb statisztikai adatok szerint je­lenleg a karon összesen 1 893 diák ta­nul. A hallgatók, valamint a választható szakok számának növekedésével az évek során új tanszékek keletkeztek és a taná­rok száma is bővült. 1959 szeptemberé­ben a kar hat tanszékkel és mindössze harminc pedagógussal kezdte munkáját. Napjainkban 219 tanár 13 tanszéken (pedagógia és pszichológia, szlovák nyelv és irodalom, orosz nyelv és nyugati nyel­vek filológiája, magyar nyelv és irodalom, történelem és földrajz, zenei nevelés, képzőművészeti nevelés, testnevelés, polgári védelem, matematika, fizika és technika alapjai, kémia, biológia) oktatja a hallgatókat. A marxizmus—leninizmus intézetben és az irodalmi kommunikáció és kísérleti módszertan tudományos ku­tatói részlegen tíz munkatárs dolgozik. A Nyitrai Pedagógiai Kar 1983 júni­usáig összesen 13 805 pedagógust kép­zett az alap- és középiskolák számára. Végzett hallgatói közül sokan ma már jelentős funkciókat töltenek be az iskola­ügy és kultúra területén járási, kerületi szinteken, és Szlovákia központi párt- és állami intézményeiben is. A kar fejlődése mellett aránylag sokáig nem volt megfe­lelő a tanárok szakmai összetétele. Mű­ködésének második évtizedében (1970 után) azonban lényeges változásokra ke­rült sor. Jelenleg tanárai közül 11 a professzor és 49 a docens; 5 tanár a tudományok doktora és 7 a tudományok kandidátusa. Az utóbbi években a kar tudományos kutatásaival és publikációs tevékenységével is hírnevet szerzett. Rendszeresen megjelentet társadalom­­tudományi, természettudományi és mód­szertani jellegű gyűjteményeket és szak­­monográfiákat. Több tanára szakfolyóira­tok szerkesztőségében dolgozik és egy­ben tudományos intézmények tagja. Ku­tatói jelentős hazai és külföldi konferen­ciákon tudományos szimpóziumokon vesznek részt. A kar a tudományos aspi­ránsok oktató munkahelye és a pedagó­gia doktora címet is adományozza. A főiskolának gyümölcsöző kapcsolatai vannak a Szovjetunióban, a Lengyel Nép­­köztársaságban, a Magyar Népköztársa­ságban, az NDK-ban, a Bolgár Népköz­­társaságban működő baráti főiskolákkal és intézményekkel. A pedagógiai karon a kommunista ne­velés keretében rendkívül fontos szerepe van a hallgatók világnézeti nevelésének. 1970 után dolgozták ill. bővítették ki a kar végzős hallgatóinak profilját megha­tározó eszmei, szakmai-politikai és világ­nézeti nevelési célrendszert. A hallgatók kommunista nevelési programjának megvalósítása érdekében a figyelem el­sősorban a belső oktatási-nevelési folya­matra irányul, és előadások, szeminári­umok és gyakorlatok formájában valósul meg. Az előadások során felhagytak az enciklopédikus és pozitivista módszerek­kel, helyette a hallgatók a kérdések te­matikus kiválasztása után elemzik a problémákat az adott szaktárgy keretén belül. Tehát az elmélet és a gyakorlat intenzív összekapcsolását, a színvonalas szakmai felkészítést hangsúlyozzák. A ta­nítási órákon és a kar gyakorló iskoláiban különösen fontos a hallgatók didaktikai, módszertani és gyakorlati képzése. Jó hagyománya van intézményünkben a tudományos diákköri tevékenységnek is-amely az utóbbi öt évben jelentős minőségi változáson ment át. Jelenleg több mint 250 hallgató közel negyven tudományos diákkörben dolgozik aktí­van. Az állami fordulók versenyében évente kb. 30 hallgató vesz részt, s ér el figyelemreméltó eredményeket. A Nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke 1960-ban alakult meg a bratislavai Pedagógiai Főiskola magyar tagozatának Nyitrára való helye­zésével. A tanszéknek kezdetben öt tagja volt és a 6—9. évf. magyar szakos tanító­inak, valamint a magyar tanítási nyelvű alapiskolák alsó tagozatának pedagógus­­képzését látta el. Jelenleg a tanszéknek hat dolgozója van, ezek közül ketten a docens, négy tanár pedig a tudomány kandidátusa címet viseli. A tanszék jelen­leg a magyar tanítási nyelvű alapiskolák alsó tagozatának pedagógusképzését, s a magyar nyelv és irodalom oktatását látja el a kiegészítő stúdiumon az 5—12. évf. számára. A tanszék 1960 és 1980 között az alapiskolák felső tagozata számára több mint 400 magyar szakos pedagógust készített fel pályájára a magyar—szlovák, magyar—orosz, magyar—német, ma­gyar-angol és magyar—zene szakokon. A tanszék tudományos kutatói tevé­kenységét négy tudományos témafeldol­gozás, két tanulmánygyűjtemény, szá­mos tudományos pedagógiai szakszö­veg, az alapiskolák és a középiskolák tanulói számára írt 19 tankönyv és mód­szertani kézikönyv bizonyítja. A tanszék tagjainak tudományos kutatói tevékeny­sége a magyar nyelv és irodalom alapis­kolai tanításának, a szlovák és magyar nyelv kölcsönhatásainak vizsgálatára, a bilingvizmus és bikulturáltság kérdésé­nek alapiskolai felmérésére irányul. Fi­gyelemreméltó eredményeket érnek el a csehszlovákiai magyar irodalom elemzé­sében és feltérképezésében, valamint a tanítás módszertani problémáinak kuta­tásában. A tanszék szakmai tanácsokkal és javaslatokkal segíti az alapiskolai tan­tervek összeállítását. A tanszék mellett működő tudomá­nyos diákköröknek gazdag hagyományai vannak. Volt nyitrai magyar szakosok kö­zül ma már több ismert csehszlovákiai magyar költő, iró, jótollú újságíró, szer­kesztő vagy éppen metodikus került ki. Jelenleg az ifjú alkotók és kritikusok köre, az irodalomtudományi és a nyelvészeti kör érdemel megkülönböztetett figyel­met. melyeknek elsődleges céljuk, hogy tudományos munkára ösztönözzék a hallgatókat, akik aztán egy-egy dolgoza­tukkal a minden évben megrendezett tudományos diákköri konferencián helyt tudnak állni. A Nyitrai Pedagógiai Kar 25 éves fenn­állásának ünnepségei, melyek napjaink­ban csúcsosodnak ki, a visszapillantáson, értékelésen és emlékezésen túl munka­jelleget is öltenek. Több tudományos összejövetelt, munkaértekezletet és ta­nácskozást rendezünk. A megtett út és az elért eredmények köteleznek és joggal buzdítanak a további munkára. Dr. ALABÁN FERENC, adjunktus a művészettudomány kandidátusa 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom