A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-10-12 / 42. szám
A Csemadofc életéből__________ ELŐRELÁTÓ TENNIAKARÁSSAL Riportutak alkalmával, amikor az érsekújvári járás területén élő ismerősökkel, barátokkal leülök hosszabb-rövidebb beszélgetésre, szavaikból rendszerint azok az embert, kultúrát, szépet éltető fogalmak csengenek ki, melyekért önzetlenül, közösen a közösségért küzdenek, félretéve az egyéni sikerek, a materiális javak hajhászását. De ezek a hosszú évek folyamán felgyülemlett részinformációk akkor válhatnak teljesekké, ha időközönként kiegészülnek olyan emberek véleményével, akiket a kulturális élet szervezésével, irányításával bíztak meg. A legutóbb Csizmadia Bélával, a CSEMADOK Érsekújvári Járási Bizottságának elnökével beszélgettem tevékenységükről, arról, milyen új feladatok is várják a jb-t, a helyi szervezeteket a jubileumi ünnepségek után. — Mivel hazánkban az idén jeles jubileumokat ünnepelünk — elsősorban a SZNF 40., valamint a szövetkezetek és Szövetségünk megalakításának 35. évfordulóját említem —, előadásaink témáját úgy igyekeztünk összeállítani, hogy ezekről az eseményekről érdemben emlékezzünk meg, az itt lezajlott történések tanulságait levonjuk. Politikai, társadalomtudományi témákról az első félévben 35 előadást tartottunk, nem számolva azokat a nevelő, informáló jellegű előadásokat, melyek szervezetünk megalakulásának emlékgyülésein hangzottak el. Eddig tizenöt helyi szervezetben tartottunk emlékgyűlést. — A CSEMADOK KB Elnökségének határozataiban állandó feladatként szerepel a tagsági alap kiszélesítése, a fiatalok mozgósítása. — Ezen a területen valóban figyelemre méltó eredményeket értünk el. A CSEMADOK KB javaslatára az idén hétszázzal kívánjuk növelni a taglétszámot. A feladat teljesítése jó úton halad. Az első félévben 435 személyt toboroztunk, így az összlétszám 8 748. — Mivel Ön személy szerint is önfeláldozó munkát végez annak érdekében, hogy új tagokkal erősödjenek alapszervezeteik, milyenek az eddigi tapasztalatai? — Hasonlóképpen mint más járásokban, nekünk is komoly tartalékaink vannak. Helyi szervezéteink „mozgatóemberei" nemegyszer dicsekednek el azzal, milyen aktiv tagokkal gazdagodott a szervezetük. Korábban ezek az emberek —- lehet azért, mert valamilyen különleges elfoglaltságuk van — keveset tudtak a faluban dolgozó CSEMADOK helyi szervezetének munkájáról. Persze gondjaink is vannak. Egyes szervezeteink — mint például a bajtai (Bajtava), bélai, füri (Rúban), kicsindi (Malá nad Hronom), kiskeszi (Veiké Kosihy), kisújfalusi (Nová Vieska), libádi (Lubá), nagylóti (Veiké Lovce), sárkányi (Sarkan) és tardoskeddi (Tvrdosovce) — nem reagáltak érdemben felhívásunkra. Én bízok abban, hogy év végéig ezek az alapszervezetek is jóval nagyobb taglétszámúak lesznek. — Arról, hogy aktív vagy passzív-e egy CSEMADOK-tag, mennyiben tehet egy-egy helyi szervezet? — Véleményem szerint a helyi szervezetek mozgósítóképessége döntő szerepet játszik a tagok tettrekészségében. Ám bizonyos mérvű toleranciára ezen a téren is szükség van. Az emberek érdeklődési köre igen tág, mindenki másban tud maradandót, értéket teremteni. Mondanék erre egy példát: azért. Csizmadia Béla, elnök mert a szímöi (Zemné) Illés Béla fafaragó — váltott műszak, otthoni elfoglaltság, stb. miatt — nem tud elmenni minden CSEMADOK-gyűlésre, rendezvényre, korántsem nevezném öt passzívnak. Ha történetesen a CSEMADOK felkéri őt egy kiállításra, vagy arra buzdítjuk, hogy vegyen részt — mint az idén is — a zebegényi alkotótábor munkájában, ő érdemben reagál az említettekre. Az ilyen CSEMADOK-tagot nem lehet passzívnak nevezni, hiszen tudásával, értelmes kedvtelésével a kultúra támogatója. — Minden helyi szervezet fiatalítja a tagságát ... — Ez összefüggésben van a tagsági alap kiszélesítésével, hiszen új tagjaink többségükben fiatalok. Ezzel kapcsolatos statisztikai adataink is kedvezőek, hiszen szervezetünk gerincét a negyven év körüliek képezik. Természetesen a kérdés megválaszolásához tartozik az is, hogy képesek vagyunk-e olyan tartalmas, embert, kultúrát emelő tevékenységet kialakítani, ami vonzza, munkára ösztönzi fiataljainkat. Csupán egy két példa: nemrég a KB irányítása mellett, a mi szervezésünkben — a SZNF tiszteletére, annak témaköréből — középiskolás diákjaink számára vetélkedőt rendeztünk. Járási szintű nyelvi vetélkedőnkön pedig 150 alap- és középiskolás tanuló vett részt. A hagyományos kulturális tevékenység mellett kiválóak a tapasztalataink a klubmozgalommal. A négy honismereti klubunk munkája országszerte jól ismert, négy irodalmi körünk szokásos munkaterve mellett nagy szerepet vállal a könyvek terjesztésében is. A Kassák Lajos Klub munkájáról is csak elismeréssel beszélhetünk, vezetői számos szakelőadót' hívnak meg összejöveteleikre. Az érsekújvári helyi szervezet képzőművészeti klubjából olyan jeles alkotók kerültek ki, akiknek helyük van Szlovákia kulturális életében. A Keller Gábor által vezetett táncklub nemzetközi méretekben hirdeti jelenlétünket, munkánkat, hiszen már hagyománnyá vált, hogy Újvárban rendszeresen megrendezzük a társas táncok versenyét. A klubmozgalom terén vannak még komoly szervezésbeli tennivalóink, ugyanis egyre nyilvánvalóbb: egy olyan szervezet, mint a miénk, csakis úgy tud tömegeket mozgatni, ha tevékenysége sokrétű, színes. — Manapság sokat beszélünk — gyakran inkább elmarasztalóan — a néprajzi munkáról, ennek fejlődéséről, a gondokról. Ám ebben a járásban megmozdult valami... Liszka József régész vezetésével kiválóan működik a Járási Néprajzi Szaktanács. Kiadásra előkészítették Kisújfalu néprajzáról, hagyományairól szóló dolgozatot. Emellett Kisgyarmaton (Sikenicka), Kéménden (Kamenin) és Szögyénben (Svodín) végeztek komoly gyűjtőmunkát. De hogy konkrétan a kérdésre válaszoljak: az idén először rendeztük meg járásunkban, Kéménden, az ötnapos néprajzi tábort. Amellett, hogy a résztvevők sokat tapasztalt szakemberek előadásait hallgathatták végig, vitafórumokon vettek részt, délután és este néprajzi gyűjtést végeztek. A tapasztalatok olyan jók, hogy valószínűleg rendszeresítjük majd ezeket a tartalmas találkozókat. — Ének, zene, tánc ... — Hát igen. Erről a témáról órákig lehetne beszélni. Persze szószaporitás helyett azt kell hogy mondjam: ezen a téren is előbbre léptünk, színvonalasabb, művészileg értékesebb lett csoportjaink munkája. Jelenleg nyolc énekkarral, 20 éneklőcsoporttal, 8 citerazenekarral, és 8 folklórcsoporttal rendelkezünk, melyek szépen teljesítik tervezett fellépéseik számát. Táncmozgalmunk állandóan tartja korábbi jó színvonalát. Példásan működik — Sidó Zoltánné vezetésével — az andódi (Andoycr) néptánccsoport, Nagykéren (Milanovce) úgyszintén. Ezt a csoportot Szibilla Lászlóné vezeti. — A színjátszó mozgalom eredményeit évről évre többen és többen figyeljük. — Én személy szerint nagyon örülök annak, hogy 18 színjátszó és 5 esztrádcsoport, valamint három kisszínpad működik a járásunkban. Mindannyian tudjuk, hogy manapság egyre nehezebb összetartani egy-egy csoportot, hiszen túlcivilizált világunk sokfelé mozdítja az embereket. Csoportjainknak nagy segítséget nyújtanak a színházbarát körök. Személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy az amatör csoportok tagjainak legtöbbje nemigen szívleli, ha hivatásos „nyakkendös lektor" szúrós mondatokkal próbál igazítani a darabon. Láttam én már olyasmit is, hogy egy rendező — nem éppen emberközeli — félresikerült utasítása miatt a fél gárda otthagyta a csoportot azzal, hogy: „... a fóliában nem piszkál majd minket senki..." Ám ha barátok, körbeli tagok ismerősök, tehát egy klub tagsága beszélget el egy-egy próba után a csoporttagokkal, azokat a segíteni akaró, valóban jóindulatú véleményeket, tanácsokat a színjátszók megszívlelik, elfogadják. Én bízva bízok abban, hogy megéljük mi még azt is, hogy színművészeti klubok alakítanak majd újabb és újabb színjátszócsoportot. Eredményekben gazdag, további jó munkát kíván: KALITA GÁBOR (A szerző felvétele) A fesztivál színhelyének bejárata MYJAVA '84 Már negyed évszázada évről évre .2—3 napra 15—20 ezer ember jön össze a Myjava fölötti gyönyörű völgykatlanban, hogy a nép művészetében, dal-, tánc- és szokáshagyományában gyönyörködjön, hogy ilymódon is kinyilvánítsa békevágyát. A fesztiválsorozat 1956-ban indult. Piesfany volt az első rendezvény színhelye, majd Vrbová következett. Azután Krakovany-Piesfany és végül a 17. évfolyamtól kezdődően Myjava lett az állandó székhely. Úgy látszik a sok évig tartó helykeresés, bolyongás után a fesztivál megfelelő környezetbe, olyan város gondnoksága alá került, amely a fesztivál jelentőségéhez méltó feltételeket biztosit. Mert mi is kell egy ilyen nagy tömegeket mozgósító két-három napos rendezvényhez? Először is: megfelelő szabadtéri színpad, természeti környezet, kb. 1 200—1 500 szereplő részére szállás és étkeztetési lehetőségek, olyan házigazda, aki sziwel-lélekkel magáénak tartja a rendezvényt, presztízskér-A Korunk munkájáról A CSEMADOK Losonci (Lucenec) Járási Bizottságának Korunk ifjúsági klubjáról, az indulás és az útkeresés nehézségeiről egyszer már számot adtunk. Kiléptek-e a gyerekcipőből? Készítettek-e újabb programot? A választ Puntigán Józseftől, a klub egyik vezetőjétől kapom: — Továbbmegyünk a megkezdett úton. A klub célja: biztosítani fiataljainak a színvonalas művelődés, szórakozás lehetőségét; megpróbálni egy, a gazdag hagyományokhoz méltó, nemzetiségi kultúránkat értő és ápoló közösséget kialakítani. 1983 októberétől sikerült rendszeresíteni a munkát. Sétáltunk a város utcáin, kutattuk a múlt emlékeit, táncházban találkoztunk, teaestek és 6
