A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-10-05 / 41. szám
Ki mit gyűjt? Jógi tanácsok BÉLYEGRITKASÁGOK A világ legdrágább bélyege az 1856-ban Brit-Guineában kibocsátott piros papírra, fekete betűkkel nyomott, vitorlás hajót ábrázoló egycentes bélyeg. Csak egy példányban maradt fenn. Értéke közel egymillió dollár. A nagy nemzetközi kiállításokon tűz- és bombabiztos vitrinben helyezik el. Prágában is látható volt 1978-ban a filatéliai világkiállításon. Története szinte mindennapi: egy brit-guineai fiatalember (kezdő bélyeggyűjtő) találta meg a házuk padlásán, régi újságpéldányon. A bélyeg újságok bérmentesítésére szolgált és azért maradt meg egy belőle, mert a többit az újságokkal együtt eldobták. A fiatalember hat shillingért adott túl rajta. Ez akkoriban elég tisztességes ár volt. Azóta is hiába kutatnak újabb példányok után. Bár a legenda szerint 1930-ban akkori tulajdonosához, egy dúsgazdag amerikai bankárhoz, beállított egy tengerész, aki eladásra kínált még ilyen bélyeget. A bankár tetemes összeget fizetett érte, majd gyufát gyújtott és az elképedt tengerész szeme láttára elégette a bélyeget, hogy valóban az övé legyen az egyedüli. Igaz, ilyen legendákat más egyedi ritkaságokkal, például könyvekkel kapcsolatban is lehetett hallani. A második, legendásabb és közismertebb világritkaság a „kék Mauritius", mely már számos filmben is szerepelt. Története szinte minden bélyeggyűjtő előtt ismeretes. 1847-ben Mauritius szigetén a postahivatalban elfogyott a bélyegkészlet és sürgősen újakat kellett rendelni, mert a kormányzó felesége estélyt akart adni, és nem tudták volna a meghívókat időben kiküldeni. Egy órásmester készítette el a kliséket, de hibás szöveget vésett rájuk. Két évtized múlva fedezték fel a ritkaságot. Ma már huszonhat darab ilyen bélyeg került elő. Értékük egyenként körülbelül félmillió dollár. Ezenkívül még számos ritka bélyeg létezik, de ezekről majd a későbbiekben ejtünk szót. Az 1875-ig megjelentetett bélyegeket klaszszikus bélyegeknek nevezzük. Z /. kassai (KoSiceJ lakos 1976-ban összecsukható garázst vett, melynek használati utasításában az áll, hogy az nyilvános területen is felállítható. Olvasónk azóta használja a garázst, a városi nemzeti bizottság most mégis felszólította, hogy a garázst távolítsa el, mert kihágást követett el, mikor azt engedély nélkül közterületen állította fel, s ezért most utólag pénzbírsággal akarják sújtani. Olvasónk kérdése, hogy a nemzeti bizottság eljárása törvényes-e és kitől kérhet kártérítést ha a garázst tényleg el kell távolítania ? Olvasónk kérdése több problémát érint. 1. A gyártó cég az összecsukható garázs használati utasításéban csak azt közölte, hogy az nyilvános területen is felállítható. Ez azt jelenti, hogy a garázs nagysága, felszerelése, minősége megfelel bizonyos építési, gyártási, biztonsági (tűzvédelmi) előírásoknak, s minden további jóváhagyás, építési tervek vagy engedély nélkül is felállítható és használható. Ez azonban nem jelenti, hogy joga lenne a garázs tulajdonosának bármely helyen azt felállítani. Erre vonatkozólag a Polgári Törvénykönyv, illetve az építési törvény, valamint a nemzeti vagyon kezeléséről szóló 1975. évi 156. számú pénzügyminiszteri hirdetmény rendelkezései a mérvadók. 2. A telektulajdonosnak nincs szüksége külön engedélyre ahhoz, hogy a telkén házat, garázst, hétvégi házat stb. építhessen, mert ez a rendelkezési joga a tulajdonjogából eredően adott. Ebben az esetben a hatóságoktól csak építési engedélyt kell kérnie, amelyhez a garázst előállító szervezet (jelen esetben a gyártó szövetkezet) által kiadott leírást kell csatolnia (más tervrajz helyett), természetesen az előírt egyéb iratokon kívül (a tulajdonjogát igazoló irat stb.) Ha más személy (idegen tulajdonos) telkén akarná a garázst felállítani, akkor annak az engedélyére van szüksége, aki feljogosította, hogy a telket igénybe vehesse. 3. Ha a garázst szocialista társadalmi tulajdonban lévő telken akarja felállítani, — tehát valamely nemzeti vállalat vagy szocialista szervezet telkén, esetleg közterületen — (ilyen a nemzeti bizottság kezelésében lévő utcaterület, tér vagy be nem épített térség is), akkor ehhez a Polgári Törvénykönyv 198—206. szakaszai értelmében ún. személyi használati jogot kell szerezni (osobné uzívanie pozemkov). Erről a járási (városi) nemzeti bizottság dönt a jóváhagyott területrendezési tervvel összhangban. Ennek határozata alapján az a szocialista szervezet, (vagy helyi nemzeti bizottság), amely a kérdéses ingatlant kezeli, írásbeli megállapodást köt a jogosulttal, aki a kijelölt ingatlant a határozatban megjelölt célra használhatja (családi ház építésére, garázs felállítására stb.). Ezt a megállapodást még az állami közjegyzöségnek kell bejegyeznie (regisztrálnia). ■ A személyes használati jogot időbeli korlátozás nélkül létesítik, s ez a jogosult személy örökösére is átszáll. Természetesen a garázs felállításához ekkor is szükséges az építési törvényben megkövetelt építési engedély. 4. A szocialista szervezetek vagy a nemzeti bizottság azonban ideiglenes használatra is átengedheti a kezelésében levő ingatlanokat, amennyiben saját céljaikra nincs rájuk szüksége. Ilyen esetben az adott szervezet írásbeli megállapodást köt az illető személyivel, amelyben megállapítja a használat időtartamát, valamint az érte fizetendő összea Zbemé suroviny nemzeti vállalat köszöni Önöknek a segítséget, amelyet a hulladék üvegcserép gyűjtése során nyújtanak neki, s háztartásaik üveghulladékát a lakóhelyükön található kék és zöld konténerekbe gyűjtik. Kérjük Önöket, hogy az üvegcserép gyűjtése során tartsák be AZ ÜVEGEK ÉS POHARAK SZÍN BELI MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉT A kék konténerek a fehér üveg gyűjtésére, a zöld konténerek a színes üveg gyűjtésére szolgálnak. Mivel a piszok és a különféle keverék anyagok ezt a hasznos nyersanyagot értéktelenitik, kérjük Önöket, hogy a konténerekbe ne rakjanak: fémkupakokat és parafadugókat műanyag fedeleket porcelánt üveget, amelyben festék vagy különféle vegyi anyagok maradtak. Az Önökkel való további sikeres együttműködés reményében a ZBERNÉ SUROVINY nemzeti vállalat get is. Ez a megállapodás a Polgári Törvénykönyv 397. szakasza, valamint a már említett 1975. évi 156. számú pénzügyminiszteri hirdetmény 9. szakaszának 3. bekezdése alapján történik. . Minthogy olvasónknak nem volt joga illetve engedélye a garázs felállítására, ezért a nemzeti bizottság jogosan járt el, mikor ennek az állapotnak a megszüntetését szorgalmazta, illetve mikor a kihágásért pénzbírságot helyezett kilátásba. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy mielőbb kérje az 1976 óta tartó tényleges állapot utólagos legalizálását a fent leírt módok egyikén. A garázst gyártó szövetkezet ellen semmiféle kártérítési igénye nincs, mert a használati utasítás vagy tervrajz nem helyettesíti a telek használatára jogosító döntést, megállpodást vagy tulajdonjogot. B. A. h-i olvasónk ez év február 22-én munkahelyén balesetet szenvedett, rosszul lépett, kificamította a térdét majd egy hónapig munkaképtelen volt s most újabb operáció előtt áll. Eddig nem kapott semmiféle kártérítést A balesetről felvett jegyzőkönyvet nélküle írták meg. Azt kérdezi, jár-e neki kártalanítás, ugyanis nem volt külön balesetbiztosítása, mi tévő legyen, hova forduljon ? A Munka Törvénykönyve 190. szakasza szerint munkabalesetnek számít, ha a dolgozó munkafeladatainak teljesítése közben vagy azzal összefüggésben balesetet szenved. (Nem tekintendő munkabalesetnek, ha a dolgozó a munkába menet, vagy a hazafelé vezető úton szenvedett balesetet.) A munkaadó köteles a balesetről jegyzőkönyvet felvenni, azt a dolgozóval is aláíratni, s a dolgozót kártalanítani. A dolgozó figyelmetlenségéből vagy a munkával összefüggő veszélyből származó baleset sem zárja ki a munkaadó felelősségét és kártalanítási kötelezettségét. A dolgozó kártérítési igényei: a munkaképtelenség idejére járó keresetkiesés (az átlagkereset és a kifizetett táppénz közötti különbözet) megtérítése, valamint fájdalomdíj és az 1965. évi 32. számú hirdetmény értelmében a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó kártérítés. Kártérítési igényeit a balesettől, illetve az egyes részigények keletkezése napjától számított egy éven belül bíróságilag érvényesítenie kell. mert különben elévülnek. Forduljon panaszával munkaadója szakszervezeti üzemi bizottságához, vagy a járási szakszervezeti tanács munkajogi bizottságához, (pracovno-právna komisia Okresnej odborovej rady) és kérje az ő közbenjárásukat. Ha nem ismerné el a munkaadója és nem elégítené ki a kártérítési igényeit, forduljon ügyvédhez, vagy közvetlenül a bírósághoz. Or. B. G. 19
