A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-10-05 / 41. szám
Megérkezett Corinto kikötőjébe az a békehajó, amely élelmiszert, gyógyszert és újságpapírt szállított Svédországból, Norvégiából és Görögországból a Nicaraguái Köztársaságnak. A békehajó fedélzetén több tudós és békeharcos is tartózkodott, akik így fejezték ki szolidaritásukat a nicaraguai néppel. Nagyezsda Zsurkina (Kijevi, volt repülős rádiós lövész annak a négy nőnek az egyike, akik a Nagy Honvédő Háborúban tanúsított hősiességükért megkapták a Dicsőség Érdemrend mindhárom fokozatát. A Moszkva Krasznogvargyejszkij kerületében működő 74. számú zeneiskola tanulói a Moszkvorecsje művelődési házban bemutatták A cica háza című meseoperát. Sz. Marsak ismert meséjéhez a nyári szünidőben írt zenét Inga Vilacseva iskolás lány, aki már több zongoradarab szerzője. Inga előadóművészként is bemutatkozott, ő alakította a cica szerepét. Hallottuk^ olvastuk' láttuk KÖNYV Nemeskürty István: Diák, írj magyar éneket A Gondolat kiadásában jelent meg Nemeskürty István magyar irodalomtörténete a fenti címmel. Ady szavaival mondhatjuk: Ideje már bizony! Hiszen Szerb Antal óta nem jelent meg egyszemélyes irodalomtörténet. Nemeskürty is Szerb Antalt tekinti példaképének és inspirálójának: „Irodalomtörténetemet, úgy hiszem, különben is az értheti, élvezheti igazán, aki olvasta Szerb Antalt. Aki pedig nem, talán könyvem révén is kedvet kap hozzá. Azt már csak nagyon halkan merem kimondani, hogy az is ösztönzött: tudok-e őutána valami mást, újat, érdemlegeset mondani.. Nemeskürty István természetesen tudott újat mondani, hiszen ehhez az elődök tapasztalatai is hozzásegítették. Könyve érdekfeszítő, jól olvasható, szinte regényszerü, úgy forgathatjuk, mint a magyar irodalom regényes életrajzát. Bizony távol áll tőle az akadémikusok szárazsága, méricskélő hajlama. Akit kedvel, nem rejti véka alá, mélységes szeretettel rajzolja meg alakját. Nemeskürty azonban nemcsak a kiemelkedő életműveket veszi alaposabban szemügyre, hanem bemutatja azokat is, akik valamilyen oknál fogva mellékvágányra kerültek és az utóbbi évtizedekben vajmi kevés szó esett róluk. Munkásságához méltóan értékeli például Bányai Kornélt, Tormay Cécilet vagy Kuthy Lajost. Sőt Herczeg Ferencről, Erdős Renéeről is megírja, mi bennük az érték, s mi az, ami kihullott az idő rostáján. Nemeskürty összefüggéseiben szemléli a magyar irodalmat, egybekapcsol egy-egy korszakot, vagy csoporttörekvést, irányzatot, áramlatot. Ugyanakkor nem feledkezik meg a társadalmi, politikai, történeti és gazdasági háttérről, a titkos rugókról, amelyek közreműködnek az irodalom alakulásában. A könyv 1000-től 1945-ig veszi számba nyelvemlékeinket és a magyar irodalmat. Hasznos és szórakoztató olvasmány, vigasza az emberi léleknek.-dénes-Az érték bennünk van Czeizel Endre új könyve a Gondolat Könyvkiadó jóvoltából került a boltokba. Különlegességét — egy mondatban — igy jelezhetnénk: az ismert genetikus a szokványos általános öröklődéstani /Születésünk titkai), illetőleg az egyes személyek, művészi egyéniségek genetikai problémái (Az orvos-genetikus szemével, Egy orvosgenetikus etikai gondjai) helyett, de azokat nem teljesen mellőzve, most az emberiség, az egyes rasszok, népek, nemzetek, köztük a magyarság genetikáját, genézisét vizsgálja. Az ún. humángenetika, „tankönyvét" kapja kezébe az olvasó, amelyben az emberi faj, a Homo sapiens specifikumával, a szellemi adottságokkal, — képességekkel. tehetséggel kapcsolatos öröklödéstani ismeretek összefoglalását találja. A könyv nyolc fejezete sok érdekes kérdésre kínál választ: az emberi faj eredetével, a nagyrasszok genetikai eltéréseivel, az értelmi fogyatékossággal, a zsenik kérdéskörével, a vérbajjal, alkohollal, kábítószerekkel, hallucinációval egyaránt foglalkozva. Érdekes a magyarságtudat és a tárgyilagos önismeret kapcsolatát kutató rész is. Czeizel Endre könyve tehát nem hagyományos értelemben vett genetika, hiszen nem csupán a természetes öröklödési problémákat világítja meg, hanem mintegy felhívásként is értelmezhető az egész emberiség egészséges „átörökítésére", továbbéltetésére. Fehér Péter Fülöp Miklós: Örömvirág „Egyperces novellák", aprócska, kis történetek szerepelnek a romániai magyar író könyvében. Száznyolcvan valahány oldalnyi mindössze a kötet: egy-két, nagyobb terjedelmű jellemrajzot és lélegzetvételnyi, hangulatos írásokat tartalmaz. íme közülük egy, melyre a 47. oldalon bukkantam: „Kutyát szereztünk, Zoja nevű rőt japán-kínai-erdélyi pincsit. Messziről látszott, hogy korcs. Nem is ugatott, csak mindenkinek a farkát csóválta. Etettük, itattuk. Kitettük a konyhába: »Ha jön a finánc, ugass!« A finánc jött, Zoja megcsóválta a farkát, a finánc felvette a jegyzőkönyvet, apám vicsorított, s Zoját megverte. Vonított, ordított aztán a kutya, erdélyi származása lehetett túlsúlyban, mert a legelső alkalommal kifordult az ajtón. Világgá ment." A szürke, köznapi élet egy-egy villanásáról olvashatunk a négy részre tagolt könyvben. Semmi rendkívüli nem történik az írások szereplőivel, a hősök élik mindennapi életüket, ám arra, ahogy Fülöp Miklós „elénk vetíti" őket, érdemes odafigyelni. Zolczer László RÁDIÓ Szintetizátorvarázs (?) A közelmúltban sugározta a Petőfi Rádió ezt a zenekedvelők által nagy érdeklődéssel várt műsort, amelynek keretében Tomita Isao japán szintetizátorművész mutatta be legújabb nagylemezének anyagát. Az érdeklődés nemcsak az új, a mikroelektronika számos csodáját felhasználó hangszernek, illetőleg a szaksajtó által oly nagyra értékelt új játékstílusnak szólt, hanem a nagylemez „társszerzőinek" is, akiknek sorában ott találhattuk Liszt Ferencet és G. F. Hándelt is; műveik kiindulási alapként, de legalábbis inspirációként szolgáltak a japán orgonaművész számára. A klasszikus művek hasonló felfogásban történő átirata nem minősíthető plágiumnak, inkább átértelmezésnek, a kor viszonyaihoz való átalakításnak, amely új hangzatokkal, hatásokkal sajátos zenei élményt nyújthat a hallgatónak. Mindez azonban nem nélkülözhet egy nagyon fontos feltételt: a kötelező tiszteleten túl az eredeti műnek olyan szinten való megközelítését — esetleg átdolgozását —, amely az illető mű „súlycsoportjában" van, s ez a gyakorlatban olyan óriási feladat, amelyet csak nagyon ritkán sikerül megoldani. Az alternatív lehetőség pedig óhatatlanul a feldolgozás devalválásához, az eredeti hatás elértéktelenedéséhez vezet. amely az eredeti mű iránt vonzódó hallgatóknak érthetően csalódást okoz. A szintetizátor óriási sokszínűségének köszönhetően különösen alkalmasnak tűnik klasszikus művek elektronikus zenei nyelvre való átértelmezésére. Technikailag szinte korlátlan lehetőségeket kínál, ám alkalmazása egy óriási veszélyt is rejt magában: a zene technizálását, a technikai lehetőségek öncélú kiaknázásának veszélyét. Sajnos, Tomita játékában a szintetizátor kínálta „csodák", technikai megoldások érvényesültek inkább a zenei színvonal rovására. El kell ismernünk, Tomita kiváló művész; atomzenéje, a „Holdraszállás", a „Gammakitörés" a maga nemében érdekes alkotások, Tomita technikája, játékkultúrája is igen magas szintű. A negyven perc egészében azonban kissé laposra sikeredett; a kétségtelenül jelen levő sok szép részmegoldás, kellemes effektus ellenére a szerkesztő által ígért varázs — ezúttal elmaradt. Kleiszner Erzsébet HANGLEMEZ Vlasta Burian humora Amit a magyar nyelvterületen Latabár Kálmán vagy Szlovákiában Frantisek Dibarbora jelent, azt jelenti a cseh országrészekben (de hazánk egész területén is), Vlasta Burian, a rendkívül sokoldalú, tehetséges cseh komikus színész. A nevettetés nagy cseh mesterének művészetében ma már csak régi filmfelvételek, a rádió számára készült hangfelvételek segítségével gyönyörködhetünk. Vlasta Buriannak a puszta jelenléte is képes volt kacajra fakasztani a vidámságra éhes közönséget. Burian nem valamiféle „didaktikus" műfajt kreált a szatírából, az iróniából, a humorból. Mégis — régi filmjeit nézve, lemezfelvételeit hallgatva — lehetetlen nem észrevenni, hogy többnyire azért komédiázott, azért ostorozta a humor eszközeivel az emberi fogyatékosságokat, hogy humora által neveljen is. Ö maga a nevettetésről igy vallott: „Azért éltem, hogy az emberek kacagjanak. Mindig arra gondoltam, hogy van a világon elég szenvedés és boldogtalanság, s a kacagás talán gyógyírja ezeknek. S az embereknek talán joguk van arra, hogy szívből kikacagják magukat". A régebben kiadott Ez volt Vlasta Burian (To byl Vlasta Burian) című lemez után a Supraphon most egy két lemezből álló albumot adott közre Vlasta Burian humora (Humor Vlasty Buriana) címmel. A négy lemezoldalon Tornáé Vondrovic válogatásában a kitűnő komikus vígjáték és kabarészerepeiböl hallunk néhányat, magánszámokat és színdarab-részleteket. Igen leegyszerűsítenénk a tényeket, ha azt állítanánk, hogy a humor, a komikum hordozója elsősorban a szellemes, kacagtató, frappáns szöveg. Ez ugyanis csak részben lenne igaz. A Burian-i humor és komikum hordozója — Vlasta Burian. Utánozhatatlan előadókészsége, mókázása, sziporkázó, szellemes és ötletdús előadói „kelléktára", röviden — egyéniségének utánozhatatlan varázsa, ez az, ami Vlasta Buriant korának kétségtelenül egyik legnagyobb nevettetőjévé avatta. Sági Tóth Tibor 9
