A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-09-21 / 39. szám

A Gsemadok életéből KEREKPÁRON Mint ismeretes, a CSEMADOK Központi Bi­zottsága a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója jegyében rendezte meg Vili. Nyá­ri Művelődési Táborát a munkásmozgalmi múltjáról híres Gombaszögön. A táborozást megelőzően, ám ehhez kapcsolódva, a köz­ponti klubtanács immár tizedik alkalommal szervezte meg a hagyományos honismereti kerékpártúrát, ezúttal Gömörben. Azon a tájon, amely sok titkot, megismerni való régiséget tartogat az idegenek számára. Sok olyan látnivaló van errefelé, amelyre az or­szágutat járó fiatalok szinte lépten-nyomon rácsodálkoztak. Évekkel ezelőtt kerekeztek már a vadregényes Gömörben, azonban a mostani útvonal más volt, mint az előzőé. Nem beszélve a résztvevőkről, akiknek az összetétele évenként változik, bár kialakult már az állandó résztvevők csoportja, amely a túrázók magvát alkotja. Az idén, július végén több mint százhu­­szan pattantak kerékpár-nyeregbe, hogy kö­rülnézzenek a híres-neves Gömörben, ismer­kedjenek, táborozzanak, jól érezzék magu­kat. A túra után, a művelődési táborban alkalmam volt néhány résztvevővel hossza­san elbeszélgetni arról, mit jelentett számuk­ra az együtt töltött hét. VÖRÖS ATTILA: Csupán az első napokban tudtam együtt lenni, együtt kerekezni társaim­mal, mégis sok élményben volt részem. En­gem elsősorban az ragadott meg, ahogyan összekovácsotódott a társaság, ahogyan együtt tudott érezni... BÖSZÖRMÉNYI ISTVÁN: Most vettem részt először a honismereti kerékpártúrán, s félig­­meddig szervezőként is. Nagyon jó tapasztala­tokat, kellemes élményeket szereztem. ZILIZI TIHAMÉR: A Mátyusfö/d és a Csallóköz után újat jelentett nekem ez a vidék, ahol sohasem jártam még. Ami mélyen érintett: a falvak, városok patinája, a régmúlt idők lehe­leté. A történelmi nevezetességeket is csak könyvből ismertem eddig, s maga a táj is tetszett. Az időjárás rendkívül jó volt. fürödni is tudtunk, ez a nagy melegben bizony jól­esett ... Akárcsak Petőfinek, aki Úti jegyze­teiben írja: „A város alatt folyt a Rima vize, amelyben úgy megfürödtem, hogy majd bele­fúltam. Nem nagy víz, hanem éppen malom alatt esett a fürdés, ahol egyenest keresztül akarván csapni, a habok alá sodortattam... E meséből az a tanulság, hogy szép, aki jól tud úszni, mivel én sokkal kisebb mértékben di­­csekedhetem, mint sok magyar versíró kollé­gám, kik tengernyi vizenyős verseikbe sem fúlnak bele..." — Bizonyára megfürödtetek a Rimában ti is, hogy enyhítsétek az út fáradalmait. Nos, hol, merre jártatok? BÖSZÖRMÉNYI ISTVÁN: Fülekpüspökiben (FiT. BiskupiceJ volt a gyülekező. Az első négy napon innen indultunk, innen jártuk be Fülek IFiFakovo), Losonc (Luéenec) környékét A kö­vetkező két táborhely Ajnácskőn (Hajnácka) s Kisgömörben (Gemerőek) volt, de táboroztunk Csízen (Cíi-kúpele) is, ahonnan az út aztán Gombaszögre (Gombasek) vezetett Nem is térben jártunk be nagy területet hanem in­kább időben, hiszen a geológiai őskortól egé­szen a jelenig taglaltuk a vidéket A táj bővelkedik érdekes geológiai képződmények­ben, amelyeket nemcsak megtekinthettünk, hanem érdekes előadásokat is hallhattunk róla. Például dr. Molnár Zoltán, nyugalmazott füleki tanár kellemes környezetben, a múze­umkertben beszélt nekünk a vidék földtani jellegzetességeiről. S hogy a másik időbeni végletet említsem: betekinthettünk egy ered­ményesen működő egységes földművesszö­vetkezet életébe. Sőregen fSurice) került erre sor. A szövetkezet elnöke vendégül látott ben­nünket s mesélt mindennapi munkájukról. Utunk során megtekintettünk néhány neveze­tességet, műemléket várat. A közelmúlt törté­nelmi eseményeire, a Szlovák Nemzeti Felke­lésre emlékezve Pelsőcön (PleSivec), Rima­szombatban (Rimavská Sobota), Füleken és Abroncsospusztán (Obrucné) megkoszorúztuk a hősök emlékművét A koszorúzások alkal­mával találkoztunk a helyi, illetve a járási nemzeti bizottság tisztségviselőivel is. — Gondolom maga a vidék nem jelentett számodra érdekességet, hiszen otthon vol­tál, maga a túra azonban igen ... — Valóban így van. Élményt jelentett együtt lenni, ismerkedni, tagja lenni a közösségnek. Hadd említsem meg a két fő szervezőt is, Urbancsok Egont és Mihályi Molnár Lászlót; munkájuk nélkül nem sikerült volna ilyen zökkenőmentesen megvalósítani a honismere­ti kerékpártúrát — Utatok elvezetett a Medvesaljára is ... CSÉMI TAMÁS: A Medvesaljáról Tőzsér Ár­pád verse jut eszembe, amelyben elkalauzolja a költő az olvasóját erre a vidékre, amely néprajzi szempontból nagyon érdekes. Egyéb­ként Péterfa/án (Petrovce) jártunkkor felkeres­tük a költő szülőházát is. Úgy érzem köszönet­tel tartozunk azoknak a hagyományőrző cso­portoknak is, amelyek felléptek a tiszteletünk­re. Bemutatkozásuk nagy élmény volt mind­annyiunk számára. — Az egyes községek, helységek lako­saival való ismerkedés ezúttal is örömet jelentett a túrázóknak. BÖSZÖRMÉNYI ISTVÁN: Ahol csak lehetett meghallgattuk, megnéztük a helyi csoportok, énekesek, hangszerszólisták műsorát Épp itt, a Medvesalján nyílt erre kiváló lehetőség. Almágyban (Gern. Jablonec) a szabadtéri szín­padon láthattuk, hallhattuk többek között a hidegkúti (Studená) folklórcsoportot a péterfa­­lai citerazenekart. Somoskői Ágnes népdal­énekest de bemutatkozott az ajnácskői fiata­lok modern tánccsoportja is. Találkoztunk né­hány mesteremberrel. A túrázók nagyon örül­tek ezeknek a találkozásoknak, hiszen nem­igen láthattak még citerakészítőt Kádármes­tert sem, aki egy saját készítésű „csalafinta" hordót mutatott be nekünk. A hordó csapját el lehetett fordítani, s az egyik oldalon vörös, a másik oldalon fehér bor csordogált belőle. Petőfi írja e tájon való bolyongásairól: „Fülek sokáig volt a török kezében. Ha na­plónként abból a borból kellett volna inniok, melyet én itt a kocsmában ittam: fogadom, száz évvel előbb szabadult volna meg tőlük Fülek." Változnak az idők, változnak a borok is... A túrázók egy tájegységet jártak be csupán, ám időben sokkal nagyobb utat tettek meg. Megismerték az egyes városok, falvak történelmének jelesebb korszakait, a múltbéli szokásokat és jelenünk dolgos hét­köznapjait. Nem csupán műsorokat néztek végig, hanem a kerékpározók rögtönzött „Túra-színpada" is több helyen fellépett egy-egy helység összeverődött közönsége előtt. ZILIZI TIHAMÉR: A Romádé király új ruhájá­nak túrázókhoz igazított változatát mutatták be a rögtönzött színpad tagjai. Bárki tagja lehetett az alkalmi csoportosulásnak, megmu­tathatta, mit tud, van-e tehetsége a mókázás­­hoz. Az egyes táborhelyeken aztán meghív­tuk a bemutatóra a falu apraját-nagyját Sze­mély szerint nekem is élményt jelentett látni az „előadást", hiszen minden alkalommal más és más volt, s nagyokat lehetett nevetni rajta. VÖRÖS ATTILA: Úgy hiszem az effajta ren­dezvényekre a fiataloknak szükségük van. Lehetőség nyílik itt az eszmecserére, érdekes előadásokat hallhat az ember, ismerkedhet barátokat szerezhet Csak elismeréssel nyilat­kozhatunk vendéglátóinkról is. BÖSZÖRMÉNYI ISTVÁN: A helyi nemzeti bizottságok, az egyes tömegszervezetek képvi­selői sokat segítettek nekünk. Táborhelyeket biztosítottak; volt ahol gulyást főztek nekünk; az ajnácskői pékségben lángost sütöttek a tiszteletűnkre... Mindenütt barátsággal fo­gadtak bennünket Mondanom sem kell, hogy előadóink is örömmel jöttek közénk és nyújtot­ták tudásuk legjavát Mindezek nélkül egyet­lenegyszer sem sikerült volna megvalósítani a honismereti kerékpártúrát s mostani sikeré­nek is ez az önzetlen segítség volt az egyik záloga. DUSÍK ÉVA zeteink ebben a félévben 2 421 vezetőségi ülést tartottak 22 756 vezetőségi tag és 506 taggyűlést 44 481 tag részvételével. A sajtó — különösen hetilapunk, a Hét — terjesztése szervezetünk állandó feladata. Az értékelt időszakban járási bizottságaink 314 előfize­tőt szereztek a Hétre és további 305 előfize­tőt más sajtótermékekre. A legjobb ered­ményt a galántai járás és a dunaszerdahelyi járás érte el. Szövetségünk tagjai társadalmi munkában 81 271 órát dolgoztak le, legtöbbet a rozs­­nyói és a lévai járásban. A járási bizottságok elnökségei az 1984-es év első felében 92 elnökségi ülést tartottak 711 tag részvételével. Az elnökségi üléseken való megjelenés jó, igazolatlan tá­volmaradás nem fordult elő. Legtöbb eset­ben az üléseken megjelentek a CSEMADOK KB apparátusának dolgozói is, s ezáltal szo­rosabbá vált a kapcsolat a CSEMADOK KB és a járási bizottságok között. Sajnos még mindig nagyon elvétve jelennek meg a járási kulturális intézmények képviselői ezen a fon­tos fórumon. Úgy érezzük, hogy e hiányossá­gok kiküszöbölésére a CSEMADOK járási bizottságainak és a járási kulturális szervek­nek az eddiginél többet kell tenniük. A KB határozata értelmében a járási bizottságok plénumái az értékelt időszakban egyszer ülé­seztek a megadott napirendi pontok szerint. Az elkövetkezendő időszakban Szövetsé­günk munkájában fontos szempontnak tart­juk, hogy tovább mélyítsük kapcsolatainkat más társadalmi-és kulturális intézményekkel, hogy minden rendezvényünk a nemzetiségi kultúra kiemelkedő manifesztációja legyen. Erre jó alkalmat adnak az év végén sorra kerülő évzárók, a jövő év elején lezajló járási konferenciák, valamint a jövő évi közpxmti, járási és helyi rendezvények, és a CSEMA­­DOK-tagság kötelezettségvállalásai felsza­badulásunk 40. évfordulója tiszteletére. GYENGE JÁNOS a CSEMADOK KB szervezési osztályának vezetője Bratislava-vidék JB elnökségi ülése. Középen Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke. Gergely András felvétele 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom