A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-09-07 / 37. szám

Tudomány-technika CSALHATATLAN JÉGVADÁSZ A Meteorológiai Világszervezet által előirt minden kötelező műszaki jellemzőnek ma­radéktalanul megfelel a már számos or­szágban használt MRL—5 szovjet mozgó meteorológiai radarállomás. Miközben fo­lyamatosan megbízható adatokat szolgál­tat 300 ezer négyzetkilométeres körzet időjárási helyzetéről, a jégfelhöknek nem­csak a határait tapogatja le, hanem meg­határozza a felhő jégképződés-központját is, útmutatást adva a jégelhárító rakétaüte­geknek, hová kell lőniük azt a vegyszert, amely megakadályozza, hogy a felhőben nagyobb jégszemcsék alakuljanak ki. Az MRL—5 mozgó állomások több helyen — például Spanyolországban — részt vesz­nek már a mesterséges eső létrehozásának kísérleteiben is. HASZONTALAN VÉDŐRUHÁK A kaliforniai egyetem kutatói arra figyel­meztetik a növényvédő szerekkel (pesztici­­dekkel) foglalkozó mezőgazdasági és ker­tészeti dolgozókat: a védőruha nem zárja ki azt a veszélyt, hogy ezek a vegyszerek elérjék a testüket, szervezetüket. A beje­lentés egy kaliforniai körtefa-ültetvényen végzett nagyszabású vizsgálat eredménye. Egy traktorral működtetett permetezőbe­rendezéssel dolgozó hat munkást figyeltek meg — valamennyien védőruhát hosszú zubbonyt, kezeslábast, gumikesztyűt, csiz­mát, kalapot és légzőkészüléket viseltek. A kutatók fluoreszkáló festéket kevertek a növényvédő szerhez, és tévé-kamerával fi­gyelték a munkások védettnek tartott bő­rét. A vizsgálatok egyértelműen bizonyítot­ták, hogy a növényvédő szer áthatolhat a védőruhán, elérheti a bőrt, ahonnan azután bejuthat a vérkeringésbe. A kutatók új szabályozást sürgettek a permetező sze­rekkel foglalkozók szervezétét érő megen­gedhető peszticid-adag megállapítására. A növényvédő szerek nagy adagjáról tudjuk, hogy károsítják az idegrendszert, a kis adagok okozta egészségügyi hatások azonban nagyrészt ismeretlenek. GYÓGYÍR A VÉRZÉKENYEKNEK A tudományok történetében először sikerült laboratóriumi körülmények között „megépí­teni" azt a gént, amely az emberi szervezet­ben a véralvadásban létfontosságú 8-as fak­tor előállítását irányítja. Egykor „a királyok betegségének" számított ez a gyógyíthatat­lan betegség, a hemofília, a vérzékenység. Segítséget ellene jobbára csak a 8-as faktort tartalmazó vérkoncentrátum átvitele jelen­tett. A hemofíliában szenvedők a legkisebb sérülés következtében is elvérezhetnek. Emi­att életük végéig pótolni kellett a szerveze­tükből hiányzó fehérjét — olykor rendkívüli költséggel. A Német Szövetségi Köztársaság hatezer hemofiliás betegének kezelésére például a betegbiztosítók teljes gyógyszer­alapjának 2,3 százalékát használják föl. A mostani géntechnikai áttörés belátható időn belül rendkívüli mértékben olcsóbbá, és ugyanakkor biztonságosabbá is teheti a vér­zékenységben szenvedők, a hemofíliások ke­zelését. Eddig csupán fél tucatnyi gyár különítette el a világon a drága 8-as faktort a véradók véréből. A jövőben immár laboratóriumi kö­rülmények között állíthatják majd elő nagy mennyiségben a rendkívül bonyolult 2300 aminosavból álló fehérjét. A közelmúltig csak a 8-as faktor előállítá­sához szükséges öröklődő információk egy részét sikerült megfejteni. Most amerikai biotechnikusoknak sikerült a teljes gén azo­nos másolatát, kiónját előállítani. A klónozott BEFEJEZŐDÖTT A FELMELEGEDÉS Az északi sarkvidék nagy felmelegedése, amely enyhébbé tette az északi félgömb klímáját, századunk első felében az 1960-as évek végén véget ért, és most nyilvánvalóan hidegebb időszakok kezdődnek — állapítot­ták meg szovjet kutatók a Tajmír-félsziget legészakibb erdőségében kidöntött 130 éves fenyőfa gyűrűit elemezve. Jóllehet az évgyűrűk túlságosan finomak a pontos mé­résekhez, a bennük levő kalcium- és káli­um-mennyiség egyértelműen az északi sark­vidék hőmérsékletének csökkenő tendenci­ájára vall. öröklési információt azután becsempészték emlősállatok szövettenyészetébe — a sejtek termelni kezdték a becses 8-as faktort, egyelőre csak olyan mennyiségben, hogy bizonyíthatták biológiai hatékonyságát. Némi szerencsével — jelentette ki az ame­rikai laboratórium felelős vezetője — már 1985 végén megkezdhetik majd az első klinikai kísérleteket a mesterségesen előállí­tott véralvadási kísérleteket a mesterségesen előállított véralvadási faktorral. A klónozott 8-as faktor nagy tömegű előállításának meg­szervezése előreláthatóan még további né­hány évet vesz majd igénybe. Nemcsak amerikai, hanem a svéd és japán kutatók is versenyt futottak a 8-as faktor koncentrátumának mesterséges előállításá­ért. Egy évi munkába került, amíg a kalifor­niai Genetech vállalat 30 specialistája létre­hozta a fehérje kiónját, az eddigi génmani­pulációkkal előállított legnagyobb kiónt. Na­gyon is sürgős volt már ez a siker, mert olykor csak nagyon nagy adagokkal lehet megakadályozni, hogy vérzések ne alakulja­nak ki a betegek szervezetében, mindenek­előtt az ízületeikben. A mesterséges 8-as faktor nemcsak ol­csóbb lenne, hanem jóval tisztább is, mint a természetes anyag. A vérzékenység áldoza­tait nem fenyegetné többé a krónikus máj­­gyulladás, a hepatitisz veszélye. A hepati­tisz-vírusok okozta fertőzés a felelős a vérzé­kenyek halálának 5—10 százalékáért. Olykor még a rettegett AIDS-kórokozó is bejuthat a 8-as faktor koncentrátummal a vérzékenyek, a hemofíliások szervezetébe. . VÉR-SZIVACS A tengervízből oxigént kivonó viz alatti mes­terséges tüdőre kapott szabadalmat az ame­rikai Duke egyetem tengeri laboratóriumá­nak két biokémikusa. A találmány lényegé­ben egyfajta műanyag, amelyet hemoglo­bin-molekulákkal impregnálnak. A hemoglo­bin a vörös vértestek festékanyaga, megköti, szállítja és leadja az oxigént a szervezetben. A számítások szerint egy méternél kisebb átmérőjű, körülbelül kilenc méter hosszúsá­gú cső elegendő 150 ember víz alatti oxi­génellátásához. BETILTOTT NŐ VÉNYVÉDŐSZEREK A növényvédő és gyomirtó vegyszerekként használt klórvegyületek egész sorának használatát tiltották be teljesen a Szovjet­unió északi területein. A döntést azután hozta a murmanszki környezetvédő ható­ság, miután a sarkvidéki óceán fokozódó szennyeződését észlelték. Kimutatták, hogy veszedelmes kölcsönhatás alakul ki e növényvédő szerek és a tengert szennyező kőolaj között — az olajszennyeződés egyre fokozódik, amióta a kőolaj-kitermelés megkezdődött az Északi-tengeren. A sark­vidéket szennyező vegyszerek között olyan típusúakat is találtak, amilyeneket kizáró­lag az észak-amerikai kontinensen hasz­nálnak. Ezért a szovjet tilalom csak az első lépés lehet — nemzetközi megállapodásra van szükség az érzékeny északi vizek to­vábbi szennyeződésének megakadályozá­sára. A MIGRÉN NEM JÓ AZ AGYNAK Az ismétlődő súlyos migrén-rohamok hal­mozódó agykárosodást okozhatnak. Ez a megállapítás ellentmond az eddigi orvosi nézeteknek, amely „jóindulatú" — fájdal­mas és elgyengítő, de hosszú távon nem károsító — rendellenességnek tartotta a migrént. Angol kutatók számítógépes to­mográfiái „szeletelő röntgennel" vizsgálva migrénben szenvedők agyát, bizonyos rendellenességekre bukkantak. Kimutatták továbbá, hogy azoknak az embereknek, akik hosszú ideje migrénrohamokat élnek át, lelassul a gondolkodásuk. A vizsgálat­hoz 19 olyan migrénest választottak ki, akik legalább tíz éve élnek át migrénroha­mokat. Különböző pszichológiai teszteket végeztetve velük és egészséges ellenőrző személyekkel, azt tapasztalták, hogy a migrénesek rosszabbul és lassabban old­ják meg feladataikat. A két csoport közötti különbség jelentős volt: elérte az öt száza­lékot. KOZMIKUS PORTRÉ A PAMÍRRÓL A Szaljut-ürállomásról készített felvétele­ket használták fel a Szovjetunió legmaga­sabb hegysége új térképsorozatának elké­szítéséhez. A Pamir legmagasabb csúcsait örök hó és jég borítja. A Szaljut-ürállomás­ról néhány perc alatt elkészített fényképfel­vételek annyi információt tartalmaznak, amennyit csak több éves kutatással gyűjt­­hettek volna össze a hegyekben a tudomá­nyos expedíciók munkatársai. A hegységről az űrből szerzett információk segítik az olvadékvíz lefolyásának elemzését — ezzel az olvadékvízzel nagy ültetvényeket öntöz­nek a hegy lábánál. Prognózisokat dolgoz­hatnak ki a vizierö jobb hasznosítására, megállapíthatják, hol célszerű új vízierő­műveket létesíteni. A további rendszeres űrmegfigyelés alapján óvhatnák a pusztító hólavináktól is. BESZELŐ VARRÓGÉP Japán újdonság a beszélő varró­gép. Mestersé­ges hang kala­uzolja a gép használóját, a gépben tárolt mintegy száz programon át, és figyelmeztet a használat közben elköve­tett hibákra. To­vábbi progra­mokat is lehet tervezni és el­raktározni a gépben. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom