A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-07-06 / 28. szám

előkelőségek, egyházi méltóságok mára már összezsugorodott földi maradványai vannak szépen, díszesen felöltöztetve, ami némileg enyhíti a látvány vérfagyasz­tó jellegét. Az egykori Lavra-lakók temet­kezési módja egyedülálló. Egyrészt azért temettek Így, hogy bármikor láthassák halottaikat, másrészt ki akarták használni a balzsamozásra kiválóan alkalmas bar­langi levegőt. A barlangok köveinek kö­szönhetően olyan összetételű itt a levegő, ami tartósítani képes az emberi testet. Különös, furcsa a látvány. A századok­kal korábban élt életükben minden bi­zonnyal óriási hatalommal rendelkező uraságok, előkelőségek ma egyfajta látvá­nyosság, érdekesség lettek. Életükben bi­zonyára nem gondolták, hogy évszázadok múlva nem hatalmuk miatt lesznek félel­metesek. hanem puszta látványuk, embe­ri ábrázatuk kelt majd borzongást az em­berekben. így látva őket — nehéz elkép­zelni akármelyik ura Ságot mint ezrek ál­tal rettegett hatalmast. A sors különös iróniája, hogy épp mellettük állva, velük szemtől szemben elmélkedhet erről az utókor. Úgy is lehetne mondani: a késői leszámolás, szembesítés nem maradt el! A barlangok különös levegője miatt nem ajánlatos hosszan lent tartózkodni. Az ember gyors léptekkel és kicsit meg­könnyebbülve lép újra a felszínre, a nap­fényre. A Felső-Lavra udvarán újra szem­ügyre veszem azt a romhalmazt, amely egykoron székesegyház volt. A XI. század­ban épült, egy Bizáncból Kijevbe hozott Mária-kép tiszteletére. Különös történel­mi tanulság lehet a templom sorsa: sem a tatárhad, sem a tűzvészek nem tudták az évszázadok során elpusztítani, ám 1941- ben a hitleri hadaknak sikerült a földig lerombolni. Esteledik, mire véget ér a Barlang-ko­lostorban tett sétánk. Még gyorsan végig­járjuk az egyik épületben helyet kapott ateista nevelést szolgáló Tudomány és vallás című kiállítást, megnézzük a Lavra egyik nyomdájának épületét aztán ... ... aztán az utas rengeteg élménytől kóválygó fejjel beül a közeli hangulatos presszóba egy jó forró teára. Most az egyszer hagyom magam a pincémő által rábeszélni: a teához egy pohár pezsgő is jár! ZOLCZER JÁNOS A szerző felvételei BARÁTAINK ÜNNEPÉRE Minden év július 11 -én megemléke­zünk a Mongol Népköztársaság állami ünnepéről. 1921. július 11-e a népha­talom megalakulásának kezdete egy olyan országban, amely az összehason­líthatók között is a legelmaradottabb volt. Ebben az évben e történelmi ese­mény még egy kiemelkedő évfordulóval esik egybe. Az idén van hatvan- éve, hogy a Mongol Népi Párt a sorsdöntő jelentőségű harmadik kongresszusán a nevébe iktatta a forradalmi jelzőt és kimondta a Mongol Népköztársaság megalakítását. Ez értelemszerűen együtt járt a korábbi főpapi császárság, mint államforma megszüntetésével. A nagy jelentőségű kongresszuson a Kommunista Intemacionálét Bohumír Smeral elvtárs, a CSKP ismert vezetője képviselte. Smeral később is többször járt Mongóliában és tanácsaival segí­tette az ottani kibontakozást. A forradalom megszilárdításával épí­teni kezdték az államhatalom legfőbb irányító szerveit, elsősorban a válasz­tott parlamentet, a nagy Népi Hurált. A harmadik kongresszus azért is neveze­tes a nemzetközi munkásmozgalom történetében, mert mindaddig példa nélküli feladatot vállalt, meghirdette az ország fejlesztésének nem kapitalista útját. Mongol barátaink mindig is hangsú­lyozzák, hogy az eredmények, amelye­ket ezen a még ki nem próbált úton haladva elértek, elválaszthatatlanok a Szovjetunió folyamatos segítségétől. Az elmúlt évtizedekben más szocialista or­szágok — köztük hazánk — is igyekez­tek a maguk képességei, lehetőségei szerint hozzájárulni a baráti Mongólia fejlődéséhez. Ebben a folyamatban kü­lönösen nagy jelentősége van a Mongol Népköztársaság 1962-ben elkezdődött KGST tagságának. Bár több mint har­minc országgal van kereskedelmi kap­csolata, teljes forgalmának 97 %-át a KGST-országokkal, főként a Szovjetuni­óval bonyolítja le. Mongólia közel kétmilliós lakosságé nak nagy része állattenyésztéssel fog­lalkozik (az állatállomány mintegy 23,5 millió), de az ország nemzeti jövedel­mének már több mint 30 %-át nemzeti össztermékének 44 %-át az ipar adja. Közismert, hogy hazánk olyan jelenté­keny létesítmények létrehozásában, il­letve üzemeltetésében vállalt szerepet, mint a bőrfeldolgozó ipar, vagy egy egész sor húskombinát. Mind a gazdasági, mind a korántsem jelentéktelen kulturális együttműködé­sünk a teljes politikai egyetértésre épül. Kapcsolatainkat a szocialista internaci­onalizmus elvei alapján fejlesztjük. A mongol nép megingathatatlan bé­kevágyáról tanúskodik a Mongol Nép­­köztársaság javaslata: Ázsia és a csen­des-óceáni térség államai kössenek egyezményt a kölcsönös megnemtá­­madásról és az egymás elleni erőszak alkalmazásáról való lemondásról. Ha­zánk támogatja ezt a jelentős mongol kezdeményezést, amely szervesen beil­leszkedik a szocialista országoknak a nemzetközi béke és biztonság megte­remtése érdekében folytatott aktív kül­politikájába. S. Gy. Fotó: M. Piovarői 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom