A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-08-17 / 34. szám

Hétvégi levél HÉT Következő számunk tartalmából: Mécs József: MAGYAR PARTIZÁNOK DIVINBEN Gál Sándor: KÖZMŰVELŐDÉSÜNK LÁNCSZEME Miklósi Péter: Párbeszéd dr. Cséfalvay Ferenc hadtörténésszel Zs. Nagy Lajos: EGY BÁTOR EMBER Klimits Lajos: MOLDÁVIÁBAN SZLOVÁKIAI MAGYAR NÉPTÁNCOK Címlapunkon Könözsi István fel­vétele A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­­zor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon : 336-686, főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: Kral Petemé. Terjeszti a Posta Híriapszolgálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. ő. 6. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame n. p„ Ko- Sice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesí­tő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavaterstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. In­dex: 492 11. Negyedik hónapja, hogy nyilvánosságra került az a felhívás, amelyet a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításá­nak 40. évfordulója alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsá­ga és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya intézett Csehszlovákia állampolgá­raihoz A felhívás áttekinti az elmúlt negyven évet értékeli a szocialista építés eredményeit vá­zolja napjaink legfontosabb bel- és külpolitikai kérdéseit, egyben körvonalazza azt is, mi a teendő, hogy méltóan ünnepeljük az említett évfordulókat. Egyebek között annak a meg­győződésének adott kifejezést hogy a munká­sok, a szocialista mezőgazdasági üzemek dol­gozói, az értelmiségiek és a többi dolgozó, férfiak és nők, szakszervezeti tagok és az ifjúság annak érdekében, hogy érvényesítsék Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kong­resszusának a határozatait teljesítsék az idei gazdasági tervet és az egész 7. ötéves tervidő­szak feladatait, fokozzák a munkaversenyt. Néhány hónap távlatából bátran állíthatjuk: a felhívás nagy visszhangra talált. Ezreket és ezreket mozgósított az eddiginél is jobb mun­kára, nagyobb aktivitásra. Az elmúlt napokban Rozsnyón (Roznava) jártam. Bányászokkal, üzemi munkásokkal beszélgettem. Egyebek között arra is rákérdez­tem. hogy miként fogadták a felhívást és mit tettek annak érdekében, hogy a szavakat tettek kövessék. A felhívást mindannyian is­merték és minősítették. Véleményt mondtak róla, majd részletezték, hogy a felhívást köve­tően ki. milyen kötelezettségeket vállalt. A vélemények egybehangzóan azt fejezték ki, hogy a felhívás nagyon meggyőző, őszintén és reálisan összegezi az elmúlt negyven évben végzett munka eredményét Arra vonatkozó­lag, hogy ki, milyen kötelezettséget vállalt hosszan sorolták az adatokat. Itt csupán né­hány adatot említek. A rozsnyói vasércbánya István-rész/egének egyik öttagú csoportja, név szerint: Albert József, Majoros József, Székely Sándor, Fábi­án Adolf és Patinák János ez év május 22-én vállalta, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére megkísérli a pillé­­rezéssel történő fejtés vállalati rekordjának a megdöntését Az ígéret teljesítéséhez össze­hangolt munkára, jó szervezésre, nagy erőfe­szítésre volt szükség mindenki részéről. Az összefogás eredményeképpen azonban a cso­port már július 29-én jelentette, hogy a kötele­zettségvállalást teljesítette. Azzal, hogy 105 műszak alatt 2095 tonna ércet termelt (egy műszak alatt egy személy átlag 19,61 tonnát) megdöntötte az érctermelés korábban felállí­tott vállalati rekordját. Szép kötelezettséget vállaltak a szomszédos alsósajói (Nizná Slaná) vasércbánya dolgozói is. Az ő kötelezettségeik az árutermelés foko­zására, a nyersanyagokkal történő takarékos­ságra, újítási javaslatokra, valamint a munka- és életkörnyezet javítása érdekében ledolgo­zásra szánt társadalmi munkaórákra vonatko­zik. A vállalások nagy részét már az alsósajóiak is teljesítették. S a még hátralévő részt a napokban teljesítik. És hasonló eredményekről beszélnek (beszélhetnek) mások is. Mindazok, akik számára a felhívás valóban tettekre moz­gósító dokumentumot jelentett mát megjele­nésekor és tettekre mozgósító dokumentumot jelent ma is. Az üzemek és vállalatok dolgozói közül sok ezren vesznek részt a szocialista munkabrigá­dokban, a komplex racionalizációs brigádok­ban, a feltalálók és újítók mozgalmában. Ezrek és ezrek A végtermékek kiváló minőségéért, A tudomány és a termelés összekapcsolásáért. Az exportfeladatok példás teljesítéséért és más hasonló elnevezésű akciókban versenyez­nek. Valamennyien jó munkával, a felhívásra adott kötelezettségvállalások teljesítésével kö­szöntik a jubileumot Negyven esztendeje történt. 1944. augusztus 29-én a partizánok elfoglal­ták Banská Bystricát, a Szabad Szlovák Rádió pedig hírül adta a nemzeti felkelést. 20 ezer partizán, 60 ezer átállt szlovák katona és a felfegyverzett polgári személyek ezrei álltak harcra készen. Huszonhét nemzet fiai s lányai harcoltak a szlovák felkelők oldalán: csehek, szovjetek, lengyelek, jugoszlávok, magyarok, franciák ... Vasúti szerelvények százai repültek a magasba, utak, hidak, katonai járművek rob­bantak, stratégiailag fontos helysé­gek borultak lángba, horogkeresz­tes repülők pusztultak. A fasiszta hadvezetés mindenáron meg akarta semmisíteni a felkelőket, a német vezérkar ezért húsz hadosztálynyi erőt küldött a partizánok ellen. Kéthavi, kemény harc után a nácik visszaszerezték ugyan a vá­rost, de a partizánok ekkor a hegyekbe vonulva küzdöttek, továbbra is érzékeny veszteségeket okozva az ellenségnek. A Szlovák Nemzeti Felkelés számára a Szov­jetunió politikai, katonai, anyagi és erkölcsi se­gítsége volt döntő jelentőségű, ez tette lehetővé a kitartó és eredményes harcot a fasiszta túlerő­vel szemben, mígnem 1945 márciusában a szovjet hadsereg hathatós segítségével végleg felszabadult a közép-szlovákiai táj — ami egy­ben az azóta eltelt negyven esztendő gyors léptű társadalmi s ipari fejlődését tette lehetővé. Elegendő végigutazni az Árva a Garam és a Vág folyó mentén fekvő városokon meg falva­kon, hogy az ember előtt kirajzolódjék e vidék fejlődésének hatalmas íve. Itt van például Árva, amely hosszú századokig a Kárpátok talán leg­szerényebb térsége volt; ma viszont a hazai szinestelevízió-gyártás nemzetközileg is elismert központja. Vagy akár Martin környéke: a túróci „termékeny kert", amely manapság a gépeket is bőven ontja, no és a szlovákiai könyvgyártás harmada szintén itt honos. A Garam pedig? Az UTAK ÖSVÉNYÜK evtjzld múltán egykori faúsztatók folyója jelentős energiater­melővé vált, de hazánk alumíniumgyártásának központját is e folyó völgye mentén találni. Ezeket a változásokat jellemezve elmondható, hogy a Közép-szlovákiai Kerületben, azaz a Nyu­­gat-Tátrától az Ipolyig terjedő területen a felszabadulás óta több mint másfélszáz ipari üzem épült, itt összpontosul a szlovákiai gépgyártás fele, az országosénak pedig 12—13 százaléka. A körmöd és a selmeci hegyek övezte táj egyik legjelentősebb üzeme a hazai szí­nesfémkohászat imént említett köz­pontja: a Ziar nad Hronom-i Szlo­vák Nemzeti Felkelés nevet viselő alumíniumkombinát, amelynek nemcsak óriási gazdasági haszna, de történelmi jelentősége is van, mert az első KGST-kezdeményezések egyike. Ennek a környezetvédelmi okokból meglehe­tősen magas: 200 méteres kéménnyel büszkél­kedő üzemnek építését 1950-ben határozták el, miután a tőkés államok kiterjesztették megkü­lönböztető kereskedelmi politikájukat a fehér fémre. Az építés egy évvel később kezdődött szovjet dokumentációk alapján, szovjet és ma­gyar szakemberek, berendezések segítségével; s alig két évvel később előállították itt a legelső csehszlovák alumíniumot. - Az évi 60—65 ezer tonna alumíniumot gyártó üzem az esztendő tizenkét hónapja alatt 270— 280 ezer tonna magyar bauxitot, ezenkívül ju­goszláv. román és görög nyersanyagot dolgoz fel. Érdemes felfigyelni arra is, hogy a termelés mai volúmene csaknem háromszorosa a tizenöt évvel ezelőttinek; és aki végigsétál a gyáron, mint tankönyvből olvashatja ki, hogyan lesz a hétezernél is több dolgozó keze nyomán a bauxitból alumínium ablakkeret, -huzal, nagyfe­szültségű kábel. Ma is még több százan dolgoznak itt olyanok, akik az első kapavágáskor már itt voltak, átélték a „beüzemelés" izgalmasan szép pillanatait. Az 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom